Lelassult az önvezető autók fejlesztése

Köhög, rángat, lefullad

Külpol

Pár éve még karnyújtásnyira látszott a jövő, amelyben sofőr nélküli önvezető autók forradalmasítják a közlekedést és a szállítást. Azóta az erre specializálódott, nagyra fújt technológiai cégek megroskadtak, és az ígéretek kipukkadtak. Hol van a robotautó, melyet tíz éve ígérnek?

A technológiai ipar különösen erős lobbizásban, a szabályozás befolyásolásában és valamely vonzó jövőkép felhőkre festésében. Gondoljunk csak arra, hogy milyen lassan jött létre az európai egységes roaming vagy az egységes mobiltöltő szabvány.

Különbség robot és robot között

A különböző vezetéssegítő rendszerek tipológiáját egy amerikai mérnöki szervezet, a Society of Automotive Engineers (Autóipari Mérnökök Társasága) dolgozta ki. Öt szintet határoztak meg – illetve a nulladik szintet, mely roppant egyszerű: az autóban nincs automata rendszer. Az ötös szint is egyértelmű: a kocsi annyira autonóm, hogy volán sem feltétlenül kell bele, elég bemondani az úti célt, és a jármű odavisz. A közbülső szintek egyre komolyabb mértékű automatizmust feltételeznek. Az egyes szintnél a sofőr még aktívan vezet, de az autó segít neki. Például az adaptív tempomattal, amit bekapcsolva beállított sebességgel haladhatunk, ha azonban kocsink beér egy lassabb autót, akkor nem ütközik neki, hanem lassít. E kategória kelléke még a sávtartó automata, az automata vészfékezés vagy a parkolási segédelektronika. A második szintű autonómia nem kívánja meg a sofőrtől a folyamatos aktív részvételt, de a vezetőnek készen kell állnia arra, hogy szükség esetén átvegye az autótól az irányítást. Az autó gyorsít, lassít, és akár sávot is vált magától. A hármas szint nem kíván meg aktív figyelmet, a sofőr Facebookozhat is; olyan rendszerek tartoznak ide, mint például az intelligens dugóasszisztens, amely a beállt utakon az araszolás terhét veszi le a vezető válláról. A negyedik szint a teljes önvezetés, amely azonban csak korlátozott területen – például egy városban – működőképes.

E tipológiára azért van szükség, mert nagy eltérések tapasztalhatók az egyes gyártók kínálta funkciók neve, azok valós tudása és a cégek ígéretei között. A Tesla Autopilot nevű programja például a gyakorlatban kettes szintű automatizmus, jóllehet a neve alapján a naiv vásárló azt feltételezheti, hogy az autója majd magát vezeti. A cég szarvkormányhoz vagy Formula–1-es kormányhoz hasonlatos volánjának 2021-es megjelenését is magyarázták azzal egyes elemzők, hogy az már felkészülés a kormány nélküli autóra. Pedig a tesztek alapján inkább kevésbé sikerült irányítási megoldás volt ez, nem véletlen, hogy 2022-ben kismértékben módosította is a cég a szarvkormányt.

Az Autopilot rendszer neve 2013-ban jelent meg a Tesla kommunikációjában, ám ekkor még csak azt nyilatkozta Elon Musk, hogy e funkció jól működik a repülésben, és az autókba is kell hasonló. Megrendelni 2014-től lehetett, ám a neve ellenére nem jelentett önvezetést. Az önvezetés ekkor olyan lett, mint Godot: jön, jön, útban van, de meg nem érkezik. A szoftver egyszerre volt lenyűgözően okos és nagyon veszélyes a tudását túlbecsülő Tesla-sofőrök kezében. Az amerikai közlekedésbiztonsági szerv, az NTSHA vizsgálatot is indított az önvezető Teslák balesetei miatt. A hatóság azzal a gyanúperrel él, hogy az Autopilot rendszer túl későn adja át a sofőrnek a kormányt ahhoz, hogy a baleseteket el lehessen kerülni, és a cég korántsem tett meg mindent azért, hogy megakadályozza a vakmerő vezetőket a rendszer rossz használatában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.