Interjú

„Minden idők legnagyobb felforgatója volt”

Ananyo Bhattacharya, Neumann János életrajzírója

Tudomány

Már a számítógépek feltalálása előtt látott lyukkártyát, és Hirosima előtt is tisztában volt az atombomba hatásával. Az utóbbi nem véletlen, részt vett a tervezésében is. Neumann Jánost, a zsenik zsenijét új életrajz mutatja be a nemzetközi közönségnek; magyarul Az ember a jövőből címmel adta ki nemrég az Open Books kiadó. A szerzővel, a Science újságírójával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért pont Neumann?

Ananyo Bhattacharya: Mert megváltoztatta a világot. Olyan életrajzot akartam írni, amely nem annyira Neumann János életrajza, hanem az ötleteinek az életrajza – azt akartam megmutatni, ezek hogyan változtatták meg a modern világot.

MN: A Manhattan-terv körül akadtak még okos emberek. Az ő hatásuk nem volt ekkora?

AB: Mindig Neumann volt a legokosabb ember a szobában, akkor is, ha Einstein is ott volt. Egészen kivételes agya volt. Elképzelni is nehéz ezt a szintet. Ha mondtak neki valamit a matematikáról, akkor nyugtázta, hogy igen, igen, majd előreugrott két lépést, és már mondta is a választ. Ilyen szempontból veszélyes volt ötleteket megosztani vele, mert attól a pillanattól több lépéssel előrébb járt. Igaz, nagyon tisztességesen hivatkozott azokra, akiktől ötleteket kapott. Azt hiszem, a gondolkodás sebessége különböztette meg a többi nagy koponyától. Nem tudom, hogy ő volt-e a legtalálékonyabb, a legkreatívabb tudós. De azt tudom, hogy nagyban alábecsültük az ötleteinek a hatását, mert azokat a matematika nyelvén fogalmazta meg. Ha valaki Einsteint említi, akkor mindenki rávágja, hogy relativitás. De a Nobel-díjas Wigner Jenő, a barátja, mindig Neumanntól volt lenyűgözve. Neumann fiatalon halt meg, így nem kapta meg ezeket a díjakat. Matematikusként Nobelt nem is feltétlenül kapott volna, de több matematikai díjat begyűjthetett volna.

MN: Milyen ember volt?

AB: Nagyon bonyolult. Még ha tettetnie kellett is magát, jól boldogult társas szituációkban. Egy rakás dolog, amit olvashatunk róla, például hogy limericket szavalt, könnyen lehet, hogy csak terelési stratégia volt a számára. És nem nagyon értette a hétköznapibb embereket, inkább mondott egy vicces verset, hogy ne kelljen valódi társalgásba keverednie valamilyen témáról. A felesége szerint rejtély volt, akit soha nem fogunk megfejteni. És ha a második felesége ezt mondja róla, akkor milyen esélyekkel indul az életrajzíró ötven vagy hetven évvel a halála után?

Hallottam, hogy Benjamin Labatout második regénye Neumannról fog szólni. Lenyűgöző, mert Labatout átmenet nélkül keveri a fikciót a tényekkel, és Neumannról rengeteg érdekes dolgot lehet kitalálni, mert vannak lyukak az életrajzban, amiket ki lehet tölteni. Néhány dolog pedig eddig titok volt, és csak most kezdenek kiderülni a CIA-s aktákból. Mítoszok övezik azt is, miként kötődött emberekhez. Nehéz a legendát elkülöníteni a valóságtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.