Interjú

„Minden idők legnagyobb felforgatója volt”

Ananyo Bhattacharya, Neumann János életrajzírója

Tudomány

Már a számítógépek feltalálása előtt látott lyukkártyát, és Hirosima előtt is tisztában volt az atombomba hatásával. Az utóbbi nem véletlen, részt vett a tervezésében is. Neumann Jánost, a zsenik zsenijét új életrajz mutatja be a nemzetközi közönségnek; magyarul Az ember a jövőből címmel adta ki nemrég az Open Books kiadó. A szerzővel, a Science újságírójával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért pont Neumann?

Ananyo Bhattacharya: Mert megváltoztatta a világot. Olyan életrajzot akartam írni, amely nem annyira Neumann János életrajza, hanem az ötleteinek az életrajza – azt akartam megmutatni, ezek hogyan változtatták meg a modern világot.

MN: A Manhattan-terv körül akadtak még okos emberek. Az ő hatásuk nem volt ekkora?

AB: Mindig Neumann volt a legokosabb ember a szobában, akkor is, ha Einstein is ott volt. Egészen kivételes agya volt. Elképzelni is nehéz ezt a szintet. Ha mondtak neki valamit a matematikáról, akkor nyugtázta, hogy igen, igen, majd előreugrott két lépést, és már mondta is a választ. Ilyen szempontból veszélyes volt ötleteket megosztani vele, mert attól a pillanattól több lépéssel előrébb járt. Igaz, nagyon tisztességesen hivatkozott azokra, akiktől ötleteket kapott. Azt hiszem, a gondolkodás sebessége különböztette meg a többi nagy koponyától. Nem tudom, hogy ő volt-e a legtalálékonyabb, a legkreatívabb tudós. De azt tudom, hogy nagyban alábecsültük az ötleteinek a hatását, mert azokat a matematika nyelvén fogalmazta meg. Ha valaki Einsteint említi, akkor mindenki rávágja, hogy relativitás. De a Nobel-díjas Wigner Jenő, a barátja, mindig Neumanntól volt lenyűgözve. Neumann fiatalon halt meg, így nem kapta meg ezeket a díjakat. Matematikusként Nobelt nem is feltétlenül kapott volna, de több matematikai díjat begyűjthetett volna.

MN: Milyen ember volt?

AB: Nagyon bonyolult. Még ha tettetnie kellett is magát, jól boldogult társas szituációkban. Egy rakás dolog, amit olvashatunk róla, például hogy limericket szavalt, könnyen lehet, hogy csak terelési stratégia volt a számára. És nem nagyon értette a hétköznapibb embereket, inkább mondott egy vicces verset, hogy ne kelljen valódi társalgásba keverednie valamilyen témáról. A felesége szerint rejtély volt, akit soha nem fogunk megfejteni. És ha a második felesége ezt mondja róla, akkor milyen esélyekkel indul az életrajzíró ötven vagy hetven évvel a halála után?

Hallottam, hogy Benjamin Labatout második regénye Neumannról fog szólni. Lenyűgöző, mert Labatout átmenet nélkül keveri a fikciót a tényekkel, és Neumannról rengeteg érdekes dolgot lehet kitalálni, mert vannak lyukak az életrajzban, amiket ki lehet tölteni. Néhány dolog pedig eddig titok volt, és csak most kezdenek kiderülni a CIA-s aktákból. Mítoszok övezik azt is, miként kötődött emberekhez. Nehéz a legendát elkülöníteni a valóságtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.