Interjú

„A kis vörös pacákat keressük”

Molnár László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója a James Webb űrteleszkópról

Tudomány

A Földtől másfél millió kilométerre kering az emberiség leg­újabb űrtávcsöve, legjobban látó szeme. De mit várunk a James Webbtől, mivel jobb, mint a Hubble volt, és mit kell csomagolni, ha az ember egy exobolygóra készül?

Magyar Narancs: Kezdjük a kínos részekkel. A NASA július 12-én adta ki az új távcsővel készített első képeket, bő egy héttel később pedig azzal sokkolta az érdeklődőket, hogy az egyik tükörszegmenst eltalálta egy, a vártnál nagyobb mikrometeorit. Épp csak vettünk nektek, mi, az emberiség valami drága játékot, erre rögtön tönkretettétek.

Molnár László: Nem mi voltunk!

MN: Hanem?

ML: Amit az emberek csináltak a James Webb űrtávcsővel, az mind szuperül ment. Szerintem sokkal jobban annál is, mint vártuk. Azt előre tudtuk, hogy az űrben vannak mikrometeoritok és egyéb dolgok. És igen, az újsághírek úgy szóltak, hogy… Mi is volt a pontos megfogalmazás?

MN: Talán az, hogy „helyrehozhatatlan hiba keletkezett”.

ML: Permanensen károsodott, vagy valami ilyesmi. Ez, ha a tényeket nézzük, igaz, mert az egyik tükörszegmensen egy helyen van egy kis lepattanás. És az is igaz, hogy ezt ott már nem lehet megjavítani. De ennek a lepattanásnak gyakorlatilag semmi hatása nincsen a távcső optikai teljesítményére. Egyszer az amerikai McDonald Obszervatóriumban valaki részben ismeretlen megfontolásból pisztollyal többször belelőtt a főtükörbe. Ez azóta is úgy van, mert rájöttek, hogy nem okoz annyi gondot az, hogy hat féltenyérnyi kis folt van a távcsőtükrön, mint az, ha szét kellene szedni a távcsövet, és újracsiszolni a tükröt.

MN: Ebből a károsodásból mennyi volt beletervezve a programba?

ML: Ilyen még előfordulhat, és ezt ki is lehet számolni. Mint ahogy azt is, hogy mennyire várható, hogy az első fél éven belül történik egy ilyen becsapódás. Valószínű, hogy ilyen méretű mikrometeoritra nem számítottak. Az űrben számtalan dolog sodródik, szükségszerű, hogy előbb-utóbb összetalálkozzon valamivel az űrtávcső.

MN: Azt olvastam, hogy a berilliumtükrök tesztje kisebb tárgyakkal zajlott a jó öreg „vágjuk hozzá, és nézzük meg, eltörik-e” módszerrel.

ML: Rendkívül sok dologra tesztelnek űreszközöket. Azért is tartott ilyen sokáig az 1996 óta tervezett űrtávcső megépítése, és ezért lett ennyire drága. A tükröknek egyszerre kell nagyon könnyűnek lenni, ki kell bírniuk az űr hidegét és veszélyeit, és optikailag is jó tulajdonságokkal kell rendelkezniük. A lényeg, hogy valójában nem annyira drámai esemény ez, mint amilyennek hangzik. Ennél sokkal súlyosabb volt, hogy a Hubble tükrét annak idején félrecsiszolták. Az optikailag hatalmas blama volt. Most az egyik tükörszegmensben van egy folt, ezzel együtt lehet élni.

MN: A Hubble esetében még talán kötbérezték is azt a céget, amelyik hibázott. De a Hubble közel volt a Földhöz, fel lehetett küldeni egy furgonnal egy csapat szerelőt, és megjavítani. Ilyet a James Webb-bel nem tudunk megtenni.

ML: Nem bizony. A James Webb nem a Földtől 550 kilométerre kering, hanem az L2 pont körül. Tehát másfél millió kilométerre kellene mennünk, ha bármit akarnánk szerelni a távcsövön. Momentán nincs olyan űrhajónk, ami egyáltalán képes erre az útra, csak ígéret van ilyenre. Az Orion vagy a Dragon esetleg képes lehet majd erre, de van egy következő akadály: a James Webbet nem szerelhetőre építették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.