Interjú

„A kis vörös pacákat keressük”

Molnár László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója a James Webb űrteleszkópról

Tudomány

A Földtől másfél millió kilométerre kering az emberiség leg­újabb űrtávcsöve, legjobban látó szeme. De mit várunk a James Webbtől, mivel jobb, mint a Hubble volt, és mit kell csomagolni, ha az ember egy exobolygóra készül?

Magyar Narancs: Kezdjük a kínos részekkel. A NASA július 12-én adta ki az új távcsővel készített első képeket, bő egy héttel később pedig azzal sokkolta az érdeklődőket, hogy az egyik tükörszegmenst eltalálta egy, a vártnál nagyobb mikrometeorit. Épp csak vettünk nektek, mi, az emberiség valami drága játékot, erre rögtön tönkretettétek.

Molnár László: Nem mi voltunk!

MN: Hanem?

ML: Amit az emberek csináltak a James Webb űrtávcsővel, az mind szuperül ment. Szerintem sokkal jobban annál is, mint vártuk. Azt előre tudtuk, hogy az űrben vannak mikrometeoritok és egyéb dolgok. És igen, az újsághírek úgy szóltak, hogy… Mi is volt a pontos megfogalmazás?

MN: Talán az, hogy „helyrehozhatatlan hiba keletkezett”.

ML: Permanensen károsodott, vagy valami ilyesmi. Ez, ha a tényeket nézzük, igaz, mert az egyik tükörszegmensen egy helyen van egy kis lepattanás. És az is igaz, hogy ezt ott már nem lehet megjavítani. De ennek a lepattanásnak gyakorlatilag semmi hatása nincsen a távcső optikai teljesítményére. Egyszer az amerikai McDonald Obszervatóriumban valaki részben ismeretlen megfontolásból pisztollyal többször belelőtt a főtükörbe. Ez azóta is úgy van, mert rájöttek, hogy nem okoz annyi gondot az, hogy hat féltenyérnyi kis folt van a távcsőtükrön, mint az, ha szét kellene szedni a távcsövet, és újracsiszolni a tükröt.

MN: Ebből a károsodásból mennyi volt beletervezve a programba?

ML: Ilyen még előfordulhat, és ezt ki is lehet számolni. Mint ahogy azt is, hogy mennyire várható, hogy az első fél éven belül történik egy ilyen becsapódás. Valószínű, hogy ilyen méretű mikrometeoritra nem számítottak. Az űrben számtalan dolog sodródik, szükségszerű, hogy előbb-utóbb összetalálkozzon valamivel az űrtávcső.

MN: Azt olvastam, hogy a berilliumtükrök tesztje kisebb tárgyakkal zajlott a jó öreg „vágjuk hozzá, és nézzük meg, eltörik-e” módszerrel.

ML: Rendkívül sok dologra tesztelnek űreszközöket. Azért is tartott ilyen sokáig az 1996 óta tervezett űrtávcső megépítése, és ezért lett ennyire drága. A tükröknek egyszerre kell nagyon könnyűnek lenni, ki kell bírniuk az űr hidegét és veszélyeit, és optikailag is jó tulajdonságokkal kell rendelkezniük. A lényeg, hogy valójában nem annyira drámai esemény ez, mint amilyennek hangzik. Ennél sokkal súlyosabb volt, hogy a Hubble tükrét annak idején félrecsiszolták. Az optikailag hatalmas blama volt. Most az egyik tükörszegmensben van egy folt, ezzel együtt lehet élni.

MN: A Hubble esetében még talán kötbérezték is azt a céget, amelyik hibázott. De a Hubble közel volt a Földhöz, fel lehetett küldeni egy furgonnal egy csapat szerelőt, és megjavítani. Ilyet a James Webb-bel nem tudunk megtenni.

ML: Nem bizony. A James Webb nem a Földtől 550 kilométerre kering, hanem az L2 pont körül. Tehát másfél millió kilométerre kellene mennünk, ha bármit akarnánk szerelni a távcsövön. Momentán nincs olyan űrhajónk, ami egyáltalán képes erre az útra, csak ígéret van ilyenre. Az Orion vagy a Dragon esetleg képes lehet majd erre, de van egy következő akadály: a James Webbet nem szerelhetőre építették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.