Interjú

„A kis vörös pacákat keressük”

Molnár László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója a James Webb űrteleszkópról

Tudomány

A Földtől másfél millió kilométerre kering az emberiség leg­újabb űrtávcsöve, legjobban látó szeme. De mit várunk a James Webbtől, mivel jobb, mint a Hubble volt, és mit kell csomagolni, ha az ember egy exobolygóra készül?

Magyar Narancs: Kezdjük a kínos részekkel. A NASA július 12-én adta ki az új távcsővel készített első képeket, bő egy héttel később pedig azzal sokkolta az érdeklődőket, hogy az egyik tükörszegmenst eltalálta egy, a vártnál nagyobb mikrometeorit. Épp csak vettünk nektek, mi, az emberiség valami drága játékot, erre rögtön tönkretettétek.

Molnár László: Nem mi voltunk!

MN: Hanem?

ML: Amit az emberek csináltak a James Webb űrtávcsővel, az mind szuperül ment. Szerintem sokkal jobban annál is, mint vártuk. Azt előre tudtuk, hogy az űrben vannak mikrometeoritok és egyéb dolgok. És igen, az újsághírek úgy szóltak, hogy… Mi is volt a pontos megfogalmazás?

MN: Talán az, hogy „helyrehozhatatlan hiba keletkezett”.

ML: Permanensen károsodott, vagy valami ilyesmi. Ez, ha a tényeket nézzük, igaz, mert az egyik tükörszegmensen egy helyen van egy kis lepattanás. És az is igaz, hogy ezt ott már nem lehet megjavítani. De ennek a lepattanásnak gyakorlatilag semmi hatása nincsen a távcső optikai teljesítményére. Egyszer az amerikai McDonald Obszervatóriumban valaki részben ismeretlen megfontolásból pisztollyal többször belelőtt a főtükörbe. Ez azóta is úgy van, mert rájöttek, hogy nem okoz annyi gondot az, hogy hat féltenyérnyi kis folt van a távcsőtükrön, mint az, ha szét kellene szedni a távcsövet, és újracsiszolni a tükröt.

MN: Ebből a károsodásból mennyi volt beletervezve a programba?

ML: Ilyen még előfordulhat, és ezt ki is lehet számolni. Mint ahogy azt is, hogy mennyire várható, hogy az első fél éven belül történik egy ilyen becsapódás. Valószínű, hogy ilyen méretű mikrometeoritra nem számítottak. Az űrben számtalan dolog sodródik, szükségszerű, hogy előbb-utóbb összetalálkozzon valamivel az űrtávcső.

MN: Azt olvastam, hogy a berilliumtükrök tesztje kisebb tárgyakkal zajlott a jó öreg „vágjuk hozzá, és nézzük meg, eltörik-e” módszerrel.

ML: Rendkívül sok dologra tesztelnek űreszközöket. Azért is tartott ilyen sokáig az 1996 óta tervezett űrtávcső megépítése, és ezért lett ennyire drága. A tükröknek egyszerre kell nagyon könnyűnek lenni, ki kell bírniuk az űr hidegét és veszélyeit, és optikailag is jó tulajdonságokkal kell rendelkezniük. A lényeg, hogy valójában nem annyira drámai esemény ez, mint amilyennek hangzik. Ennél sokkal súlyosabb volt, hogy a Hubble tükrét annak idején félrecsiszolták. Az optikailag hatalmas blama volt. Most az egyik tükörszegmensben van egy folt, ezzel együtt lehet élni.

MN: A Hubble esetében még talán kötbérezték is azt a céget, amelyik hibázott. De a Hubble közel volt a Földhöz, fel lehetett küldeni egy furgonnal egy csapat szerelőt, és megjavítani. Ilyet a James Webb-bel nem tudunk megtenni.

ML: Nem bizony. A James Webb nem a Földtől 550 kilométerre kering, hanem az L2 pont körül. Tehát másfél millió kilométerre kellene mennünk, ha bármit akarnánk szerelni a távcsövön. Momentán nincs olyan űrhajónk, ami egyáltalán képes erre az útra, csak ígéret van ilyenre. Az Orion vagy a Dragon esetleg képes lehet majd erre, de van egy következő akadály: a James Webbet nem szerelhetőre építették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.