Egy álhír nyomában: mire nem jó a Windows 98?

Ablak a Marsra

Tudomány

Szoftvert frissítettek a 19 éve a vörös bolygó körül keringő MARSIS űrszondán, lecserélték a Windows 98-at! – járta be a hír a világsajtót. De hogy került az asztali számítógépeinkről ismerős operációs rendszer a szuperradarra? Hát, leginkább sehogy.

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Mars vizsgálatát célzó tudományos vállalkozása, a Mars Express Program két eszközre épül, illetve épült volna: a MARSIS űrszondára, amely 2003 óta most is Mars körüli pályán kering, és a Beagle 2 leszállóegységre. Ez utóbbival, az asztrobiológiai kísérletekre szánt eszközzel azonban a leszállása után az ESA elveszítette a kapcsolatot. A helyreállításával két hónapig próbálkoztak, majd kudarcnak minősítették a küldetésnek ezt a részét. A rokonszenves kis robotot 2015-ben láthattuk viszont a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fotóin, azok alapján kiderült, hogy az eszköz landolt, de nem sikerült kinyitnia a napelemeit, amelyek így akadályozták a kommunikációs antennát is.

A hír szerint tehát a MARSIS-on frissítettek most távolról szoftvert. Az űreszközök ilyen frissítése nem új jelenség, egyedül a Hubble űrteleszkópot üzemeltette úgy a NASA, hogy ahhoz fizikailag is oda tudta küldeni a szerelőket egy „furgonnal” – esetünkben az űrsiklóval –, és azok kicseréltek benne ezt-azt. De szoftvert már az 1977-ben útjukra bocsátott Voyager űrszondákon is lehetett frissíteni. Ilyenkor az új kódot rádióhullámok segítségével juttatják az eszközre, amely aztán feltelepíti magára. Nagy előny, és erről később még lesz szó, hogy az űreszközök több vezérlőrendszert tartalmaznak: ha az egyik meghibásodik, legyen, ami átveszi a feladatát. Így amíg a frissítés települ az egyikre, a többi irányíthatja a szondát.

De mi (volt) a Windows 98? Mára a kék halálon való poénkodás maradt meg belőle – a program kék képernyőt mutatott, ha lefagyott a rendszer –, vagy legendás instabilitásának a felemlegetése. A maga korában azonban ez az operációs rendszer fontos lépés volt a Windowst futtató PC-k sztenderdizálódásában. A futtatásához legalább egy Intel-processzorra és 16 megabájt memóriára volt szükség, de a Microsoft azt javasolta, hogy Pentium processzorral és legalább 24 megabájt memóriával szerelt gépre telepítsék a rendszert a felhasználók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.