Egy álhír nyomában: mire nem jó a Windows 98?

Ablak a Marsra

Tudomány

Szoftvert frissítettek a 19 éve a vörös bolygó körül keringő MARSIS űrszondán, lecserélték a Windows 98-at! – járta be a hír a világsajtót. De hogy került az asztali számítógépeinkről ismerős operációs rendszer a szuperradarra? Hát, leginkább sehogy.

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Mars vizsgálatát célzó tudományos vállalkozása, a Mars Express Program két eszközre épül, illetve épült volna: a MARSIS űrszondára, amely 2003 óta most is Mars körüli pályán kering, és a Beagle 2 leszállóegységre. Ez utóbbival, az asztrobiológiai kísérletekre szánt eszközzel azonban a leszállása után az ESA elveszítette a kapcsolatot. A helyreállításával két hónapig próbálkoztak, majd kudarcnak minősítették a küldetésnek ezt a részét. A rokonszenves kis robotot 2015-ben láthattuk viszont a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fotóin, azok alapján kiderült, hogy az eszköz landolt, de nem sikerült kinyitnia a napelemeit, amelyek így akadályozták a kommunikációs antennát is.

A hír szerint tehát a MARSIS-on frissítettek most távolról szoftvert. Az űreszközök ilyen frissítése nem új jelenség, egyedül a Hubble űrteleszkópot üzemeltette úgy a NASA, hogy ahhoz fizikailag is oda tudta küldeni a szerelőket egy „furgonnal” – esetünkben az űrsiklóval –, és azok kicseréltek benne ezt-azt. De szoftvert már az 1977-ben útjukra bocsátott Voyager űrszondákon is lehetett frissíteni. Ilyenkor az új kódot rádióhullámok segítségével juttatják az eszközre, amely aztán feltelepíti magára. Nagy előny, és erről később még lesz szó, hogy az űreszközök több vezérlőrendszert tartalmaznak: ha az egyik meghibásodik, legyen, ami átveszi a feladatát. Így amíg a frissítés települ az egyikre, a többi irányíthatja a szondát.

De mi (volt) a Windows 98? Mára a kék halálon való poénkodás maradt meg belőle – a program kék képernyőt mutatott, ha lefagyott a rendszer –, vagy legendás instabilitásának a felemlegetése. A maga korában azonban ez az operációs rendszer fontos lépés volt a Windowst futtató PC-k sztenderdizálódásában. A futtatásához legalább egy Intel-processzorra és 16 megabájt memóriára volt szükség, de a Microsoft azt javasolta, hogy Pentium processzorral és legalább 24 megabájt memóriával szerelt gépre telepítsék a rendszert a felhasználók.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk