Egy álhír nyomában: mire nem jó a Windows 98?

Ablak a Marsra

Tudomány

Szoftvert frissítettek a 19 éve a vörös bolygó körül keringő MARSIS űrszondán, lecserélték a Windows 98-at! – járta be a hír a világsajtót. De hogy került az asztali számítógépeinkről ismerős operációs rendszer a szuperradarra? Hát, leginkább sehogy.

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Mars vizsgálatát célzó tudományos vállalkozása, a Mars Express Program két eszközre épül, illetve épült volna: a MARSIS űrszondára, amely 2003 óta most is Mars körüli pályán kering, és a Beagle 2 leszállóegységre. Ez utóbbival, az asztrobiológiai kísérletekre szánt eszközzel azonban a leszállása után az ESA elveszítette a kapcsolatot. A helyreállításával két hónapig próbálkoztak, majd kudarcnak minősítették a küldetésnek ezt a részét. A rokonszenves kis robotot 2015-ben láthattuk viszont a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fotóin, azok alapján kiderült, hogy az eszköz landolt, de nem sikerült kinyitnia a napelemeit, amelyek így akadályozták a kommunikációs antennát is.

A hír szerint tehát a MARSIS-on frissítettek most távolról szoftvert. Az űreszközök ilyen frissítése nem új jelenség, egyedül a Hubble űrteleszkópot üzemeltette úgy a NASA, hogy ahhoz fizikailag is oda tudta küldeni a szerelőket egy „furgonnal” – esetünkben az űrsiklóval –, és azok kicseréltek benne ezt-azt. De szoftvert már az 1977-ben útjukra bocsátott Voyager űrszondákon is lehetett frissíteni. Ilyenkor az új kódot rádióhullámok segítségével juttatják az eszközre, amely aztán feltelepíti magára. Nagy előny, és erről később még lesz szó, hogy az űreszközök több vezérlőrendszert tartalmaznak: ha az egyik meghibásodik, legyen, ami átveszi a feladatát. Így amíg a frissítés települ az egyikre, a többi irányíthatja a szondát.

De mi (volt) a Windows 98? Mára a kék halálon való poénkodás maradt meg belőle – a program kék képernyőt mutatott, ha lefagyott a rendszer –, vagy legendás instabilitásának a felemlegetése. A maga korában azonban ez az operációs rendszer fontos lépés volt a Windowst futtató PC-k sztenderdizálódásában. A futtatásához legalább egy Intel-processzorra és 16 megabájt memóriára volt szükség, de a Microsoft azt javasolta, hogy Pentium processzorral és legalább 24 megabájt memóriával szerelt gépre telepítsék a rendszert a felhasználók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.