Van-e másfél milliárd szeme és füle a Kínai Kommunista Pártnak?

A TikTok karmája

Tudomány

Be kell-e tiltani a TikTokot? Az Egyesült Államok néhány törvényhozója épp erre akarná rábírni a Biden-kormányzatot. De mégis, miért? Azért, mert hülye lesz tőle a gyerek? Vagy mert ellopja a lelkünket, és odaadja a Kínai Kommunista Pártnak? De érdemes-e Iránról és Afganisztánról venni példát? És ha betiltják, mi lesz másfél milliárdnyi, többségében bizonyára jóhiszemű felhasználójával?

„Nem volt forma, nem volt fény, és nem volt sötét / Nem volt csillag, nem volt Mars, sem protonütközés…” A fenti idézet egy TikTokon terjedő spoken word – vagy talán slam poetry – versből származik. Reina del Cid amerikai énekesnő kántál rokonszenvesen arról, hogy mennyire nehéz felfogni az ősrobbanás előtti semmi és az ősrobbanás utáni minden közötti különbséget. Biztos, ami biztos, átküldtem a CERN-ben dolgozó részecskefizikus ismerősömnek is, aki megköszönte, és ráütötte a „megfelelt” pecsétet. Ha „komoly tartalmat” keresve továbbgörgetek a TikTokon, akkor bőségesen találok ilyeneket is, például bonyolult tudományos témákat egyszerűen elmagyarázó rövid videóesszéket. És persze lesznek nem vicces viccesvideók is, kihívások, Kaliforniában unatkozó influenszerek, kormánypropaganda és így tovább. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a TikTok maximum e tartalmak hosszában különbözik más videómeg­osztóktól. Mégis nemzetközi botrány kavarog körülötte, míg a hasonló platformokat alig éri érdemi, fősodratú kritika.

Hogyan kössünk bele egy videómegosztóba?

Közös jellemzőjük a közösségi internetes szolgáltatásoknak, hogy a tartalmat valamilyen végtelen görgethető listaként, a Facebooktól eredő kifejezéssel élve „hírfolyamként” jelenítik meg. Ebben nem különbözik egymástól az Instagram, a YouTube vagy a TikTok. Az is egészen biztos, hogy ez a lista nem kronologikus rendezésű. (Egyedül a Twitternél lehet időrendi sorrend szerinti rendezést kérni, és az oldal ott is megtesz mindent, hogy erről lebeszélje a felhasználókat.) A kérdés az, hogy milyen súlyozással milyen algoritmus állítja elő a hírfolyamot.

Az algoritmikus, vagyis a szabályozott hírfolyamot jó okkal kedvelik az alkalmazások tulajdonosai és vezetői. Ha ugyanis a hírfolyam kronologikusan jelenik meg, és csak délután néz rá az appra a felhasználó, akkor lemaradhat az ismerőse (rokona, általa lájkolt személy, felhasználó stb.) által reggel posztolt, nagy hatású és fontos bejegyzésről. Viszont a fala érdektelen bejegyzések tömegével, esetleg a lájkolt oldalak szemetével telik meg, amelyek hamar leszoktatják az app nyitogatásáról – elvégre senkinek sincs tucatnyi profi fotós vagy tárcaíró, vagy mindig vicces ismerőse, akiknek a tartalmait folyamatosan érdemes lenne olvasni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.