Gubán Mária

Az Asbóth utcai Stúdió most fojtogatóan szűknek tűnik. Barna doboz, ahol a falakat lefedő, katonás rendben elhelyezett hang­falak még inkább összenyomják az amúgy sem túl tágas teret. Kálmán Eszter látványvilágának egyetlen izgalmas eleme a fejek fölött hullámzó mikrofonrengeteg. Felesleges itt minden, ami nem funkcionális, a szépség könyörtelen kigazolás áldozatává vált.

Joseph Goebbels gépírónője, Brunhilde Pomsel 2016-ban, 102 évesen adott interjút egy osztrák televíziós stábnak, a hosszúra nyúlt beszélgetésből könyv, majd monodráma készült, amelyet tavaly Londonban, a Bridge Theatre-ben, Jonathan Kent rendezésében mutattak be, az Oscar-díjas Maggie Smith játszotta Brunhildét. Vagyis magasan volt a léc, amikor Máté Gábor rendező és Török Tamara dramaturg megfelelő hangot keresett Pomsel megszemélyesítésére.

Az Ezentúl lesz banán! című antológia a rendszerváltás harmincadik évfordulóján jelent meg olyan magyar írók személyes történetein alapuló novellákkal, akik saját bőrükön tapasztalták meg az új kor eljövetelét. A kötetből készült kisfilmeket eleinte színpadra tervezték.

Kipihenné a járvány alatti kényszerű kul­tú­ra­megvonást? Kiránduljon Láposon! Bográcsgulyás, sajtkülönlegességek, hamisítatlan falunaphangulat, égető társadalmi problémák!

Elérkezett, amiről mindig is álmodtunk. Nem ül be elénk, nem köhög mögöttünk senki, ingyen van a színház. Megvalósult a kulturális paradicsom vagy csupán kétségbeesett próbálkozások a pótolhatatlan pótlására? A reformok korát éljük vagy olyan válságot, amelyet sosem fog kiheverni a magyar kultúra?

Úgy tűnik, a nemek közötti egyenlőség harca szintet lépett, és immár – talán tudat alatti bosszúvágytól hajtva – igény támadt a férfiak tárgyiasítására is. Ám a nőknek mintha nem nagyon menne ez: még egy jóleső fantáziálgatáshoz is intellektuális ürügyre van szükségük. Így hát sci-fit olvasnak transznemű fiúk letapasztott mellekkel Londonban, viktoriánus klasszikusokat idéznek a vízimentők Todmordenben, Budapesten pedig a színészek skót kockás szoknyában bénázva szirtakiznak.

Az Örkény Színház Asbóth utcai stúdiójának ajtaja most a hírhedt berlini technóklubba, a Berghainba vezet. A biztonsági őrök beengedik a fehér ruhás, ártatlan idegent, Oresztészt. Sötét fények, masszív szexualitás, euforikus hangulat. Az előadás azonban nem a buli felfokozott pillanatait idézi, hanem a lejövés fájdalmas óráit, amikor az ember szembesül a tetteivel.

Magyarország erősen tartja magát a nemzetközi buzilobbival szemben, miközben egyre több ember fogadja el, hogy a szerelem mindenkié. De kié a színház, és szabad-e szabadnak lenni a falai között?

Kosztolányi 86 éve halott, Esti Kornél egy percet sem öregedett. A hetedik kerületben portyázik, a haverjaival kocsmából kocsmába vetődik, monogramját festékszóróval fújja falakra. Verseket ír, melyek senkit nem érdekelnek, sosincs pénze. Bárkit felhív az éjszaka közepén csak ugratásból, de szemtől szemben még egy idősödő prostituáltat sem merne megbántani.

2029-ben Orbán Ráhel aktívan részt vesz a politikai életben. Az iskolákban vegán opció is választható a menzán. Megtörténik az első poliamor esküvő. Európát elözönlik a holland menekültek.