Színház

Félmeztelen valóság

Pucér fiúk olvasnak

  • Gubán Mária
  • 2020. április 19.

Színház

Úgy tűnik, a nemek közötti egyenlőség harca szintet lépett, és immár – talán tudat alatti bosszúvágytól hajtva – igény támadt a férfiak tárgyiasítására is. Ám a nőknek mintha nem nagyon menne ez: még egy jóleső fantáziálgatáshoz is intellektuális ürügyre van szükségük. Így hát sci-fit olvasnak transznemű fiúk letapasztott mellekkel Londonban, viktoriánus klasszikusokat idéznek a vízimentők Todmordenben, Budapesten pedig a színészek skót kockás szoknyában bénázva szirtakiznak.

Holott nemes volt a cél. Az önmagát nemzetközi irodalmi szalonként definiáló Naked Boys Reading mozgalom Londonból indult azzal a koncepcióval, hogy meztelenre vetkőzött férfiak olvassák fel nőnemű írók szövegeit. Ám a pőreség az ötlet szerint nem öncél, hanem olyan komoly mondanivaló húzódik mögötte, mint a szövegek új kontextusba helyezése a nemváltás útján. Szerintük így a hírhedt „male-gaze”, a férfiak éhes, a nőt mint tárgyat szőröstül-bőröstül felfaló tekintete megfordul. Valóban ez történik? Böhm György rendező Fiala Borcsa szövegein, Simon Kornél, Barna Zsombor és Márfi Márk testén keresztül kereste rá a választ. Talán ő meg is találta. Mi már kevésbé.

A ránk zuhanó impulzusok összessége ugyanis jószerivel értelmezhetetlen. A színpadra Henri Rousseau egyik dzsungelképét vetítik, majd felcsendül Richard Strauss zeneműve, az Imígyen szóla Zarathustra. A paradicsom ez, ahol még véletlenül sincs ott Éva, csak kidolgozott testű Ádámok, akik almákkal dobálóznak.

Nem sokkal később a skót szoknyás Simon Kornél üget be a színpadra, hímtagját bokorral takarja – call girlöket megszégyenítő kellemetlen incselkedés. „Ha már kifizették a jegye­ket, kapjanak is érte valamit” – mondja. Az apropó egyébként a nőnap, így legalább az a számításunk, hogy feminista szövegeket kapjunk, beválik. Fiala Borcsa novellái főleg az anyasággal kapcsolatos témákat érintik. Könnyedek, túl könnyedek, nevetni lehet rajtuk, de nem újszerűek, és nem is túl mélyek. Milyen borzalmas a folyamatos szőrtelenítés, milyen a hálátlan gyerek. Az világos, hogy nem itt fogunk megvilágosodni a női létezés fontos kérdéseinek tekintetében.

A három színész általában egyedül olvas, de olykor erejüket egyesítve is megjelennek a színpadon. Interakciójuk furcsa, flörtölésszerű. Az utolsó percek felé közeledve pedig egyre biztosabban érezzük, hogy itt ma biztosan nem lesznek pucér fiúk. De tényleg, mit vártunk? Férfi nemi szerveket? Az irodalmi szalon külföldi társai a meztelenséget nem végső katarzisként jelenítik meg, amire a közönség lélegzet-visszafojtva vár a függöny széthúzásának pillanatától, hanem a meztelenre vetkőzés egy szinte közhelyes aktus. A sebezhetőségnek egy direkt, didaktikus formája csupán, ami a bennünk mélyen élő normák miatt mégis hatásos eszköze a figyelem irányításának. Nálunk az esemény kihegyezettsége és aztán a be nem következő „csoda” nem csalódást keltő, inkább csak kiábrándító. Ráadásul a színészek nemi szervét a nagy fináléban egy rajzolt, karikatúraszerű hímvessző takarja. Ám ha a siker fokmérőjének az öt percre eső indokolatlan, kéjes kacajok számát tekintjük, talán nem is akkora bukás a produkció.

Mozsár Műhely, március 7.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.