helyrajzi szám

1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.

Gregersen művei közül talán a Móricz Zsigmond körtér modern lakótömbjének négy épülete a legismertebb.

A házat 1976-ban adták át; tervezője, Kökény Ágnes egy évvel korábban kapott Ybl-díjat színes lakótelepi iskoláiért. 

A hetvenes évek elején a BKV gyakran kötött szerződést az Ikarusszal, mivel a fővárosi közlekedésben inkább a buszoknak állt a zászló, mint a villamosoknak.

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

1972-ben eltűnt a szobor, mindenféle indoklás nélkül.

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.

Rendhagyó járat

Carrarában faragták fehér márványba.

A már-már romantikusnak tűnő kapitányságnak nemcsak a funkciója, de a külleme sem sokat változott az elmúlt 112 évben. 

A lapok 1964 elején közölték, hogy a metró és az aluljáró építése miatt lebontják a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren.

Olcsai-Kiss Zoltán 1914-ben, tizenkilenc évesen kezdte tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, egy évvel később bevonult katonának, és rövid időn belül hadifogságba esett az orosz fronton. Szibériai száműzetésében kommunista lett, kinevezték a Vörös Hadsereg politikai tisztjének. Harcolt az orosz polgárháborúban, 1921-ben leszerelt, de mivel Magyarországra nem jöhetett, Bécsbe, majd Párizsba utazott.