helyrajzi szám

A 32-esek emlékműve

Lokál

A magyar történelem kiemelkedően hatásvadász jelenete játszódott le 1741. szeptember 11-én Pozsonyban, a rendi országgyűlésen.

Mária Terézia talpig feketében, a magyar nemesség támogatását remélve lépett fel. A birodalomnak katonákra volt szüksége, és az uralkodó csak a magyarokban bízhatott. Színpadias megnyilvánulása sikerrel járt, a diéta tagjai egy emberként ajánlották fel éle­tüket és a vérüket, ám mivel a szállóigévé lett „Vitam et sanguiem!” után az is elhangzott, hogy „sed avenam non” – de a zabunkat nem –, nyilvánvaló, hogy az urak gesztusát nem a szívjóság vezérelte. Mária Terézia később számos rendelettel segítette a magyar nemeseket, de elérte célját: serege 11 huszárezreddel és 6 gyalogezreddel, több mint 20 ezer katonával bővült. Ezek egyike volt a parancsnokáról Forgách-gyalogezrednek nevezett egység, amelyet 1769-től kezdve 32-es gyalogezrednek, vagy csak egyszerűen Harmincketteseknek neveztek.

Mivel e gyalogezred védjegye és nevezetessége kezdetben a „magyaros megjelenés” volt, kissé meglepő, hogy az utókor tisztelgése nem repít vissza Mária Terézia idejébe. A Baross utca József körúthoz közeli kiszélesedésében, a Harminckettesek terén álló szobor nem visel mentét, csákót, még kard sem lóg az oldalán, ellenben kézigránátot hajítana. Inkább „érzésre”, mint célra, mivel rohamsisakja a szemébe csúszott. Bal kezében puska, derekán tölténytáskák, a magyarságot legfeljebb a sisak alól kikandikáló kackiás bajusz és a nadrágot díszítő, amúgy stílusidegen sujtások fejezik ki. Nyilvánvaló, hogy a mű alkotója, Szentgyörgyi István a 32-esek utolsó korszakára, az első világháborúra fókuszált, amikor a gyalogezred különösen nagy hőstetteket hajtott végre, bár a háború gyászos befejezésének ismeretében teljesen feleslegesen.

Az ezred feloszlatása után a leszerelt tisztek bajtársi szövetséget alapítottak abban a reményben, hogy Trianont megbosszulandó újra csatasorba állhatnak. De miután tízéves működés után is csak békés eszközökkel lehettek hagyományőrzők, gyűjtést rendeztek, hogy méltó emléket állítsanak a csapatuknak Budapest belterületén. Azért ott, mert a gyalogezred állomáshelye Pesten, majd Budapesten volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.