helyrajzi szám

Újpesti vágóhíd

Lokál

Amikor 1884-ben átadták Új­pesten a vágóhidat, húszezren éltek a településen.

Huszonöt évvel később már több mint ötvenezren. Az állandó járványveszély és az egyre szigorúbb hatósági előírások miatt az újpesti közgyűlés 1908-ban döntött az új vágóhíd megépítése mellett, a tervezést Hegedűs Árminra és Böhm Henrikre bízták, a kivitelezési munkát pedig Schreiber Gyulára; ők hárman voltak azok, akik 1900-ban az újpesti városházával egyszer már lenyűgözték az ott élőket.

A vágóhídi épületegyüttes nem arathatott ekkora közönségsikert. Elsősorban a kapu kialakításából sejthető, hogy az építészek a praktikus megoldások mellett törekedtek az eredetiségre is. De bármennyire is nagyvonalú a háromnyílásos, boltíves, tégladíszes bejárat, a hangsúly nem ezen volt, hiszen mögötte ipari létesítmény terült el. Rozics Jenő kassai főszámvevő 1913-ban kifejezetten a létesítmény tanulmányozása végett utazott Újpestre, s tapasztalatairól a kassai Felsőmagyarország című lapban számolt be. „A marha- és sertésvágóhíd két paralel épületből áll, melyre merőlegesen fekszik a hűtő helyiség. Ez utóbbi mindkét vágóhelyiségből fedett helyen közelíthető meg. Ezen épületcsoporttól oldalt fekszik a lóvágóhíd s kissé odébb a kényszervágó. A vágóhídi épületek csarnokszerűen vannak kiképezve. A marhavágó 10 állással, a sertésvágóhíd 2 szúró és 2 forrázóval. Az egész vágóhíd magas pályával van ellátva, mely az előbb említett fedett, összekötő helyiségen át közlekedik a hűtő csarnokkal” – írta a főszámvevő, külön is kiemelve az újítást, hogy a sertésvágóhídon bérvágórendszer is működik. „Amely abból áll, hogy a szúrást és kopasztást a vágóhíd által alkalmazott, állandó emberek gyakorolják, s csak­is a sertés további feldolgozása képezi a tulajdonos feladatát.”

Ezzel együtt a vágóhíd az akkori csúcstechnológiát is megtestesítette, és vélhetően a szagokra sem volt panasz a környéken. Közvetett bizonyíték erre, hogy az illetékesek 1922-ben a vágóhíd tőszomszédságában építették fel a Megyeri úti stadiont. De a magas színvonalra utal az is, hogy 1935-ben, a Pestkörnyéki Ipartestületek Szövetsége azzal fordult a miniszterhez, hogy a vágóhidat minősítse exportvágóhídnak, ne csak Budapestről bonyolíthassák a németországi sertésexportot. Ugyancsak a modernizációt jelképezte, hogy 1936-tól egy magyar találmány, az elektromos tagló használatát vezették be. „A gép szerkezete hasonló az amerikai villamos­székhez. A kettő között az az ellentét, hogy míg a villamosszéknél az áramot huzamosabb ideig futtatják keresztül az elítélt testén és kivárják, míg a halál megállapítható, addig az állatoknál a villamos áramot csupán elkábításra használják” – nyilatkozta a Kis Ujságnak Gömöry igazgató, aki egy év múlva már tatarozásról és az elektromos hűtőház üzembe helyezéséről is beszámolhatott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.