helyrajzi szám

Újpesti vágóhíd

Lokál

Amikor 1884-ben átadták Új­pesten a vágóhidat, húszezren éltek a településen.

Huszonöt évvel később már több mint ötvenezren. Az állandó járványveszély és az egyre szigorúbb hatósági előírások miatt az újpesti közgyűlés 1908-ban döntött az új vágóhíd megépítése mellett, a tervezést Hegedűs Árminra és Böhm Henrikre bízták, a kivitelezési munkát pedig Schreiber Gyulára; ők hárman voltak azok, akik 1900-ban az újpesti városházával egyszer már lenyűgözték az ott élőket.

A vágóhídi épületegyüttes nem arathatott ekkora közönségsikert. Elsősorban a kapu kialakításából sejthető, hogy az építészek a praktikus megoldások mellett törekedtek az eredetiségre is. De bármennyire is nagyvonalú a háromnyílásos, boltíves, tégladíszes bejárat, a hangsúly nem ezen volt, hiszen mögötte ipari létesítmény terült el. Rozics Jenő kassai főszámvevő 1913-ban kifejezetten a létesítmény tanulmányozása végett utazott Újpestre, s tapasztalatairól a kassai Felsőmagyarország című lapban számolt be. „A marha- és sertésvágóhíd két paralel épületből áll, melyre merőlegesen fekszik a hűtő helyiség. Ez utóbbi mindkét vágóhelyiségből fedett helyen közelíthető meg. Ezen épületcsoporttól oldalt fekszik a lóvágóhíd s kissé odébb a kényszervágó. A vágóhídi épületek csarnokszerűen vannak kiképezve. A marhavágó 10 állással, a sertésvágóhíd 2 szúró és 2 forrázóval. Az egész vágóhíd magas pályával van ellátva, mely az előbb említett fedett, összekötő helyiségen át közlekedik a hűtő csarnokkal” – írta a főszámvevő, külön is kiemelve az újítást, hogy a sertésvágóhídon bérvágórendszer is működik. „Amely abból áll, hogy a szúrást és kopasztást a vágóhíd által alkalmazott, állandó emberek gyakorolják, s csak­is a sertés további feldolgozása képezi a tulajdonos feladatát.”

Ezzel együtt a vágóhíd az akkori csúcstechnológiát is megtestesítette, és vélhetően a szagokra sem volt panasz a környéken. Közvetett bizonyíték erre, hogy az illetékesek 1922-ben a vágóhíd tőszomszédságában építették fel a Megyeri úti stadiont. De a magas színvonalra utal az is, hogy 1935-ben, a Pestkörnyéki Ipartestületek Szövetsége azzal fordult a miniszterhez, hogy a vágóhidat minősítse exportvágóhídnak, ne csak Budapestről bonyolíthassák a németországi sertésexportot. Ugyancsak a modernizációt jelképezte, hogy 1936-tól egy magyar találmány, az elektromos tagló használatát vezették be. „A gép szerkezete hasonló az amerikai villamos­székhez. A kettő között az az ellentét, hogy míg a villamosszéknél az áramot huzamosabb ideig futtatják keresztül az elítélt testén és kivárják, míg a halál megállapítható, addig az állatoknál a villamos áramot csupán elkábításra használják” – nyilatkozta a Kis Ujságnak Gömöry igazgató, aki egy év múlva már tatarozásról és az elektromos hűtőház üzembe helyezéséről is beszámolhatott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.