helyrajzi szám

A Batthyány téri aluljáró

Lokál

A Batthyány tér kiváló adottságait állítólag már a rómaiak is felismerték, de évszázados sikerét annak köszönheti, hogy a budai várhoz kapcsolódva olyan „városközpontot” lehetett itt létrehozni, amely piacként és kikötőként is működött, de a 18. század közepén még két nagy barokk templomot is építettek ide. 

Ekkor a tér neve az volt, hogy Felsővásártér, a Bomba tér nevet a 19. században kapta, feltehetően azért, mert a hadsereg itt tárolta az ágyúgolyóit. Batthyány Lajosról 1905-ben nevezték el, de a vásárcsarnokot már három évvel korábban átadták. Ezzel együtt a 20. század első felében a térnek inkább a jó fekvése volt lényeges, közlekedési csomóponttá csak a 2. világháború után vált, mivel itt építették meg az ideiglenes Kossuth híd budai hídfőjét.

Amikor 1950-ben megkezdődött a metróépítés, már megszületett az elképzelés, hogy ne csak a metrót, hanem az ekkor még a Margit híd budai hídfőjéig közlekedő szent­endrei HÉV-et is a térre hozzák. „Minden Észak-Buda felől érkező forgalmat a Batthyány térre vezessünk rá, lehetőség szerint oly módon, hogy már a Margit hídtól, de még inkább a fürdőterület északi végétől kezdve az utastömeget legalábbis burkolat alatti vasút formájában hozzuk el a Batthyány-téri megállóhelyig” – írta 1951-ben a Közlekedéstudományi Szemle még abban a hiszemben, hogy 1955-ben átadják metrót, nem pedig majd’ húsz évvel később. A HÉV-szerelvények végállomását is magába foglaló Batthyány téri aluljárót csak 1972. december 22-én avathatták fel.

Akkortájt a metróállomás forgalma nem volt túlságosan nagy, a Déli pályaudvar irányába napi 3 ezer utas, az Örs vezér tere felé pedig úgy 48 ezer utas mozgólépcsőzött Budapest mélyére. Mivel 1972-ben a békásmegyeri sok tízezer lakásos lakótelep legfeljebb csak a tervezőasztalon létezett, a szentendrei HÉV-et is inkább kirándulójáratként tartották számon. Ám hiába volt a Batthyány tér a Moszkva térnél, a Blaha Lujza térnél vagy Keleti pályaudvarnál kevésbé jelentősnek kikiáltva, a karácsony előtti átadás idején egyértelműen úgy tűnt, hogy a metró építői a Batthyány téri aluljáróra fordították a legnagyobb gondot. Amikor megnyílt, a hatvanas évek aluljáróihoz (Astoria, Blaha Lujza tér) szokott utasok alig hittek a szemüknek. Kisebb csodának számított, hogy nemcsak a metróállomásról, hanem a „sima” aluljárótól a felszínig mozgólépcsők működtek, de az építmény egységes arculata, sci-fi­be illő bútorai, étel- és italautomatái láttán sokan azt gondolhatták, hogy „utolértük a Nyugatot”. Ilyet addig csak olyan nyugati városokban láthattak honfitársaink, ahová kék útlevelet kértek belépőként. „A Batthyány téri állomást Murányi Sándor tervezte, azt a részét pedig, ahol a szentendrei HÉV csatlakozik: Nagy Zsolt. Itt egészen egyszerű üvegkalitkából lehet a térre jutni, igen helyesen, hiszen itt állnak a múlt reprezentatív alkotásai, az Anna-templommal az élen” – írta 1973. január 10-én az Élet és Irodalom, a cikk szerzője a dekorációt külön is kiemelte. „A Metrónak ezen az állomásán, kivételesen, ha nem is képzőművészeti alkotások, de remek, színes, budapesti városkép-fotográfiák – köztük néhány részletreprodukció Buda régi városképmetszeteiből – vannak üvegre transzponálva, hátulról megvilágítva, eléggé nagy méretekben. Ez feltétlenül, és méltán, vonzza a vonatra várókat egy kis nézelődésre” – jegyezte meg Major Máté, aki sajnálatos módon az automatákról nem emlékezett meg, pedig biztosan ő is vételezett egy körözöttes zsemlét 2 forint ellenében. Aki ennél többre vágyott, az 3×2 forintért vehetett téliszalámis (!) zsemlét. A luxus csimborasszója az Utasellátó-csoki volt 6×2 forintért. A kávé kijött egyetlen bélásból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.