helyrajzi szám

Dob utca 75–81.

Lokál

Az építtetők 1938-ban jelentették be, hogy monumentális irodaházat húznak fel a Dob utca, Hársfa utca és Csengery utca határolta telken: az Erzsébet telefonközpontot.

Azt ígér­ték, hogy a nyolcszintes, 31 méter magas épület homlokzata 86 méter hosszan nyúlik majd el a Dob utcán, a beépített terület térfogata 61 ezer köbméter lesz, és a telefonközpont mellett itt lesznek a Budapesti Postaigazgatóság „összes helyiségei” is, valamint a posta-tudakozóiroda, a központi rádióhivatal, sőt a Bélyegmúzeum is. Az épületre kiírt tervpályázatot Rimanóczy Gyula nyerte, aki az 1934-ben felszentelt Pasaréti téri Szent Antal-templommal a korszak sztárépítészévé vált. „A templomnak megkülönböztetett építőművészeti értéke bizonyságot szolgáltat arra, hogy az Erzsébet telefonközpont épülete Budapest egyik legszebb épülete lesz” – írta a Magyar Közgazdaság című lap 1938. január 27-én, megemlítve azt is, hogy „amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik” és „fokozatos lendülettel halad tovább az építkezési munka”, akkor 1938 végére átadhatják „Budapest egyik legmonumentálisabb középületét”. 1938 végén a határidő 1939 nyara, majd novembere lett. „Az impozáns hétemeletes palota dolgozószobáiban már teljes apparátussal folyik a munka, az örökmozgó liftek üzemben vannak és úgy látszik, az ügyfelek is tisztában vannak az új hivatallal, mert bár a mázolók és a kőművesek még serényen dolgoznak mindenfelé, a hivatali látogatók száma olyan nagy, hogy egy normális üzem képét mutatja” – számolt be Az Est a nyitást követő napról 1939. november 28-án, tudatva azt is, hogy másnap hozzák működésbe a telefonközpontot, ahol „a kis tapogatóhengerek (…) szombaton este nyolc órakor egy gombnyomásra életre kelnek és egy másodperccel később halálos, illetőleg gépi biztonsággal tapogatják ki Budapest hetvennyolcezer telefon-előfizetője közül azt az egyet, amelyiket éppen hívnak”. Az Erzsébet központ megnyitása miatt 3600 előfizetőnek változott meg telefonszáma, a tulajdonos Magyar Királyi Posta gondoskodása azonban nem ismert határokat. Már az év elején úgy jelent meg az aktuális telefonkönyv, hogy a leendő erzsébeti kuncsaftok nevénél két szám szerepelt. „Eddig a dűlt betűs számot kellett tárcsázni, szombat este nyolc órától fogva azután a vastag betűs számot kell hívni” – állt benne.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.