Azt ígérték, hogy a nyolcszintes, 31 méter magas épület homlokzata 86 méter hosszan nyúlik majd el a Dob utcán, a beépített terület térfogata 61 ezer köbméter lesz, és a telefonközpont mellett itt lesznek a Budapesti Postaigazgatóság „összes helyiségei” is, valamint a posta-tudakozóiroda, a központi rádióhivatal, sőt a Bélyegmúzeum is. Az épületre kiírt tervpályázatot Rimanóczy Gyula nyerte, aki az 1934-ben felszentelt Pasaréti téri Szent Antal-templommal a korszak sztárépítészévé vált. „A templomnak megkülönböztetett építőművészeti értéke bizonyságot szolgáltat arra, hogy az Erzsébet telefonközpont épülete Budapest egyik legszebb épülete lesz” – írta a Magyar Közgazdaság című lap 1938. január 27-én, megemlítve azt is, hogy „amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik” és „fokozatos lendülettel halad tovább az építkezési munka”, akkor 1938 végére átadhatják „Budapest egyik legmonumentálisabb középületét”. 1938 végén a határidő 1939 nyara, majd novembere lett. „Az impozáns hétemeletes palota dolgozószobáiban már teljes apparátussal folyik a munka, az örökmozgó liftek üzemben vannak és úgy látszik, az ügyfelek is tisztában vannak az új hivatallal, mert bár a mázolók és a kőművesek még serényen dolgoznak mindenfelé, a hivatali látogatók száma olyan nagy, hogy egy normális üzem képét mutatja” – számolt be Az Est a nyitást követő napról 1939. november 28-án, tudatva azt is, hogy másnap hozzák működésbe a telefonközpontot, ahol „a kis tapogatóhengerek (…) szombaton este nyolc órakor egy gombnyomásra életre kelnek és egy másodperccel később halálos, illetőleg gépi biztonsággal tapogatják ki Budapest hetvennyolcezer telefon-előfizetője közül azt az egyet, amelyiket éppen hívnak”. Az Erzsébet központ megnyitása miatt 3600 előfizetőnek változott meg telefonszáma, a tulajdonos Magyar Királyi Posta gondoskodása azonban nem ismert határokat. Már az év elején úgy jelent meg az aktuális telefonkönyv, hogy a leendő erzsébeti kuncsaftok nevénél két szám szerepelt. „Eddig a dűlt betűs számot kellett tárcsázni, szombat este nyolc órától fogva azután a vastag betűs számot kell hívni” – állt benne.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
