Budapest első évtizedeit okkal tartják világcsodának, bár sokan megfeledkeznek arról a mérhetetlen szegénységről és nyomorúságról, valamint a lakáshiányról, ami ugyanúgy a nagyváros része volt, mint a rengeteg csillogó kirakat. Százezrek érkeztek Budapestre, százezrek építették a várost, csakhogy e százezreknek a századfordulóig nem építettek semmit, és később se nagyon. Már egy évvel a fővárosi egyesülés után, 1874-ben, rémálomba illő képet festett a fővárosi lakhatásról a Vasárnapi Ujság. „A pinczelakások, félig föld alá temetett épületek, nedves és sötét kamrák rothadt szalmáján tömegesen és zsúfoltan lakók nyomoránál csak a szállástalanoké nagyobb, a mai társadalom e pária-szerű embereié” – írta a szerző, Borostyáni Nándor, kérve az illetékeseket, hogy „a humanismustól s a felebaráti szeretettől sugallva” állítsanak fel egy menhelyet. A hírlapíró hozzátette: szégyenletes, hogy miközben állatmenhelyek már működnek Budapesten, hajléktalanszállók nem létesültek.
A Vasárnapi Ujság cikkének nyomán a szabadkőműves építész, Feszty Adolf 1876 februárjában, a páholy anyagi támogatásával megnyitotta az első budapesti éjjeli menedékhelyet az Akácfa utcában. A szerény anyagiak miatt csak jelképesnek volt mondható a kéttermes, huszonnégy férőhelyes asylum, ám ez Fesztyt további pénzgyűjtésre sarkallta. Októberre összegyűlt annyi pénz, hogy a Stáhly utcában egy nagyobb helyet nyithattak, itt 45 otthontalan éjszakázhatott. Három évvel később ismét egy újságcikk nyomán indult menhelyakció. A Pester Lloyd vezércikkírója, Neményi Ambrus 1879 decemberében írt a témában hatásos riportot, egyúttal mozgalmat is indított, mivel az anyagi hátteret elsősorban adományokból akarta megteremteni. De pár napon belül a lelkes olvasók mellett a fővárosi hatóság is felkarolta a kezdeményezést. „Nemes emberbarátok siettek adományokat tenni le a jótékonyság oltárára. De a nyomor, az ínség a lakosság szegényebb rétegeiben oly jelentékeny, a fagy, az éhség annyi hajlékban fenyeget pusztításokkal, hogy itt nagyszabású, czéltudatos, tervszerű segélyakcióra van szükség” – közölte a főváros, és már december 15-re kidolgozott egy kerületekkel közös akciótervet, amelyben már konkrét helyszíneket is felsorolnak, ahol melegedőket lehetne berendezni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!