helyrajzi szám

Rottenbiller utca 16–18.

Lokál

Százezrek érkeztek Budapestre, százezrek építették a várost, csakhogy e száz­ezreknek a századfordulóig nem építettek semmit, és később se nagyon. 

Budapest első évtizedeit okkal tartják világcsodának, bár sokan megfeledkeznek arról a mérhetetlen szegénységről és nyomorúságról, valamint a lakáshiányról, ami ugyanúgy a nagyváros része volt, mint a rengeteg csillogó kirakat. Százezrek érkeztek Budapestre, százezrek építették a várost, csakhogy e száz­ezreknek a századfordulóig nem építettek semmit, és később se nagyon. Már egy évvel a fővárosi egyesülés után, 1874-ben, rémálomba illő képet festett a fővárosi lakhatásról a Vasárnapi Ujság. „A pinczelakások, félig föld alá temetett épületek, nedves és sötét kamrák rothadt szalmáján tömegesen és zsúfoltan lakók nyomoránál csak a szállástalanoké nagyobb, a mai társadalom e pária-szerű embereié” – írta a szerző, Borostyáni Nándor, kérve az illetékeseket, hogy „a humanismustól s a felebaráti szeretettől sugallva” állítsanak fel egy menhelyet. A hírlapíró hozzátette: szégyenletes, hogy miközben állatmenhelyek már működnek Budapesten, hajléktalanszállók nem létesültek.

A Vasárnapi Ujság cikkének nyomán a szabadkőműves építész, Feszty Adolf 1876 februárjában, a páholy anyagi támogatásával megnyitotta az első budapesti éjjeli menedékhelyet az Akácfa utcában. A szerény anyagiak miatt csak jelképesnek volt mondható a kéttermes, huszonnégy férőhelyes asylum, ám ez Fesztyt további pénzgyűjtésre sarkallta. Októberre összegyűlt annyi pénz, hogy a Stáhly utcában egy nagyobb helyet nyithattak, itt 45 otthontalan éjszakázhatott. Három évvel később ismét egy újságcikk nyomán indult menhelyakció. A Pester Lloyd vezércikk­írója, Neményi Ambrus 1879 decemberében írt a témában hatásos riportot, egyúttal mozgalmat is indított, mivel az anyagi hátteret elsősorban adományokból akarta megteremteni. De pár napon belül a lelkes olvasók mellett a fővárosi hatóság is felkarolta a kezdeményezést. „Nemes emberbarátok siettek adományokat tenni le a jótékonyság oltárára. De a nyomor, az ínség a lakosság szegényebb rétegeiben oly jelentékeny, a fagy, az éhség annyi hajlékban fenyeget pusztításokkal, hogy itt nagyszabású, czéltudatos, tervszerű segélyakcióra van szükség” – közölte a főváros, és már december 15-re kidolgozott egy kerületekkel közös akciótervet, amelyben már konkrét helyszíneket is felsorolnak, ahol melegedőket lehetne berendezni.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.