helyrajzi szám

Rottenbiller utca 16–18.

Lokál

Százezrek érkeztek Budapestre, százezrek építették a várost, csakhogy e száz­ezreknek a századfordulóig nem építettek semmit, és később se nagyon. 

Budapest első évtizedeit okkal tartják világcsodának, bár sokan megfeledkeznek arról a mérhetetlen szegénységről és nyomorúságról, valamint a lakáshiányról, ami ugyanúgy a nagyváros része volt, mint a rengeteg csillogó kirakat. Százezrek érkeztek Budapestre, százezrek építették a várost, csakhogy e száz­ezreknek a századfordulóig nem építettek semmit, és később se nagyon. Már egy évvel a fővárosi egyesülés után, 1874-ben, rémálomba illő képet festett a fővárosi lakhatásról a Vasárnapi Ujság. „A pinczelakások, félig föld alá temetett épületek, nedves és sötét kamrák rothadt szalmáján tömegesen és zsúfoltan lakók nyomoránál csak a szállástalanoké nagyobb, a mai társadalom e pária-szerű embereié” – írta a szerző, Borostyáni Nándor, kérve az illetékeseket, hogy „a humanismustól s a felebaráti szeretettől sugallva” állítsanak fel egy menhelyet. A hírlapíró hozzátette: szégyenletes, hogy miközben állatmenhelyek már működnek Budapesten, hajléktalanszállók nem létesültek.

A Vasárnapi Ujság cikkének nyomán a szabadkőműves építész, Feszty Adolf 1876 februárjában, a páholy anyagi támogatásával megnyitotta az első budapesti éjjeli menedékhelyet az Akácfa utcában. A szerény anyagiak miatt csak jelképesnek volt mondható a kéttermes, huszonnégy férőhelyes asylum, ám ez Fesztyt további pénzgyűjtésre sarkallta. Októberre összegyűlt annyi pénz, hogy a Stáhly utcában egy nagyobb helyet nyithattak, itt 45 otthontalan éjszakázhatott. Három évvel később ismét egy újságcikk nyomán indult menhelyakció. A Pester Lloyd vezércikk­írója, Neményi Ambrus 1879 decemberében írt a témában hatásos riportot, egyúttal mozgalmat is indított, mivel az anyagi hátteret elsősorban adományokból akarta megteremteni. De pár napon belül a lelkes olvasók mellett a fővárosi hatóság is felkarolta a kezdeményezést. „Nemes emberbarátok siettek adományokat tenni le a jótékonyság oltárára. De a nyomor, az ínség a lakosság szegényebb rétegeiben oly jelentékeny, a fagy, az éhség annyi hajlékban fenyeget pusztításokkal, hogy itt nagyszabású, czéltudatos, tervszerű segélyakcióra van szükség” – közölte a főváros, és már december 15-re kidolgozott egy kerületekkel közös akciótervet, amelyben már konkrét helyszíneket is felsorolnak, ahol melegedőket lehetne berendezni.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.