helyrajzi szám

Dombormű a Kálvin téri aluljáróban

Lokál

A 2-es metró építésekor – a hatvanas évek közepén –, a Blaha Lujza tér és az Astoria környéke vált bombatölcsérhez hasonlatossá.

Tíz évvel később, a 3-as metró kapcsán a Kálvin térrel történt ugyanez. A belvárosi szükségállapot két évig tartott, a soha véget nem érő építkezésre 1976 szilveszterén került az első pont, ekkor adták át e vonal első szakaszát a Deák tér és a Nagyvárad tér között.

A korábbiakhoz képest lényeges változás volt, hogy a Blahához vagy az Astoriához képest a Kálvin téren szövevényes aluljárórendszert építettek ki. Ám ennek nem a „földrajzi elhelyezkedés” volt a legfőbb oka, hanem az a régi idea, hogy a csepeli HÉV végállomását is itt építik majd meg, nagyjából a Lónyay (akkor Szamuely) utca sarkánál, a ma is ott található üzletközpont lebontása után, és eredetileg az itt keresztező 4-es metrót is már az ezredforduló előtt szerették volna átadni a ténylegesen megvalósult 2014 helyett.

Az építkezés legelején mégsem a jövő, hanem a múlt váltott ki nagyobb izgalmakat, a fúrásokat követően ugyanis előkerültek a Kecskeméti városkapu maradványai. Az 1440-es években épült városkapu mintegy 350 évig állt, 1794-ben azért bontották le, mert túlnőtt rajta Pest városa. A négyzet alapú toronyépület belső tere mintegy 50 négyzetméter volt, a kapunyílás szélessége 3,8 méter. A régészek eléggé odavoltak a felfedezéstől, ugyanis nem csak az egykori torony tárult fel négy méter magasságban, de a később hozzáépített rondella is. 1974-ben még úgy bontották le a toronymaradványokat és temették be az alapokat, hogy azokat 1975 őszén ismét feltárják, a romokat pedig bemutatják valahogy úgy, ahogy a római kori emlékeket később, a Flórián térnél. Erre azonban nem került sor, mivel a torony maradványai túlnőttek volna az aluljárón, eltorlaszolva így a közutat. Noha született olyan tanácsi javaslat, hogy „a Kecskeméti utcát a Kálvin térre egy hídon kell bevinni”, ám ez az elgondolás a tervezési szakaszig sem jutott el. Az aluljárót végül úgy adták át, hogy a középkori torony maradványai láthatatlanok maradtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.