helyrajzi szám

Rädda Barnen utca 20.

Lokál

Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát. 

„Községi iskola szerveztetett: Gödöllő 2 tanerővel, Rákospalota 2 tanerővel.” Mindössze ennyit közölt 1905. október 5-én a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, de a rövidke fél sor sokat jelentett Rákospalota számára. Addig a nagyközségnek csak felekezeti és magániskolái voltak, az Eötvös József nevéhez fűződő 1868-as népiskolai törvényt, amely a 6–12 évesek számára tankötelezettséget írt elő, nem vették komolyan. Olyannyira nem, hogy a jókora késéssel induló népiskola alapítását is csak azért szavazta meg a közgyűlés, mert ellenkező esetben megbüntették volna őket.

Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát. Az egyszintes, hat tantermes elemi épületét az Eötvös és a Károlyi utcák sarkán emelték 1908-ban, és már két évvel később bővíteni kellett. Az iskolának 1911-ben 24 pedagógus alkalmazottja volt.

A rákospalotaiak lokálpatriotizmusa azután kezdett éledezni, hogy a település 1923-ban városi rangot kapott. A következő években szinte egymásba értek a helyi rendezvények, ezek közül néhányat az elemi iskolában tartottak – vakáció idején. A legnagyobbat, az ún. Rákospalotai Kiállítást, 1927-ben személyesen József főherceg nyitotta meg, és a helyi képző- és iparművészek mutatkozhattak be az osztálytermekből kialakított kiállítóhelyeken. „A községi elemi iskola I. emeletének 19. számú termébe belépve (…) az ajtótól jobbra Melfelber Gedeon, ny. m. kir. áll. ipariskolai oktató amerikai diófából faragott 3-as komoly aktja (…), az egy-egy darab fából faragott bivalypár, a félig kész, juharfából kidolgozott kutya- s egyéb műhelyfaragványai és rajzai nyitják meg a kiállított műtárgyak sorát” – írta lelkesen a Palota-Ujpest című lap, és ennyiből is kiviláglik, hogy az esemény elsősorban a kiállító művészek számára lehetett emlékezetes. Vélhetően ekkoriban került az iskola homlokzatára afféle különös ismertetőjelként a magyar zászlót lobogtató, paraszti öltözékben menetelő gyerekeket ábrázoló színes sgraffito is. Egy korabeli fotón jól kivehető a mű. Alkotóját nem ismerjük, mivel jelenleg szignóként egy kivehetetlen nevű bt. és az 1993-as évszám szerepel a képen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.