helyrajzi szám

Rädda Barnen utca 20.

Lokál

Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát. 

„Községi iskola szerveztetett: Gödöllő 2 tanerővel, Rákospalota 2 tanerővel.” Mindössze ennyit közölt 1905. október 5-én a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, de a rövidke fél sor sokat jelentett Rákospalota számára. Addig a nagyközségnek csak felekezeti és magániskolái voltak, az Eötvös József nevéhez fűződő 1868-as népiskolai törvényt, amely a 6–12 évesek számára tankötelezettséget írt elő, nem vették komolyan. Olyannyira nem, hogy a jókora késéssel induló népiskola alapítását is csak azért szavazta meg a közgyűlés, mert ellenkező esetben megbüntették volna őket.

Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát. Az egyszintes, hat tantermes elemi épületét az Eötvös és a Károlyi utcák sarkán emelték 1908-ban, és már két évvel később bővíteni kellett. Az iskolának 1911-ben 24 pedagógus alkalmazottja volt.

A rákospalotaiak lokálpatriotizmusa azután kezdett éledezni, hogy a település 1923-ban városi rangot kapott. A következő években szinte egymásba értek a helyi rendezvények, ezek közül néhányat az elemi iskolában tartottak – vakáció idején. A legnagyobbat, az ún. Rákospalotai Kiállítást, 1927-ben személyesen József főherceg nyitotta meg, és a helyi képző- és iparművészek mutatkozhattak be az osztálytermekből kialakított kiállítóhelyeken. „A községi elemi iskola I. emeletének 19. számú termébe belépve (…) az ajtótól jobbra Melfelber Gedeon, ny. m. kir. áll. ipariskolai oktató amerikai diófából faragott 3-as komoly aktja (…), az egy-egy darab fából faragott bivalypár, a félig kész, juharfából kidolgozott kutya- s egyéb műhelyfaragványai és rajzai nyitják meg a kiállított műtárgyak sorát” – írta lelkesen a Palota-Ujpest című lap, és ennyiből is kiviláglik, hogy az esemény elsősorban a kiállító művészek számára lehetett emlékezetes. Vélhetően ekkoriban került az iskola homlokzatára afféle különös ismertetőjelként a magyar zászlót lobogtató, paraszti öltözékben menetelő gyerekeket ábrázoló színes sgraffito is. Egy korabeli fotón jól kivehető a mű. Alkotóját nem ismerjük, mivel jelenleg szignóként egy kivehetetlen nevű bt. és az 1993-as évszám szerepel a képen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.