helyrajzi szám

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

Már 1917-ben keringtek hírek, hogy az angol katonák szerint a németek emberi zsírból készítenek szappant.

Kevés olyan borvidék van, amelynek az aranykora azután kezdődött, hogy az utolsó szőlőszemet is elvitte az ördög.

A hazai járműipar az 1930-as évek végén jutott el a korszerű villamosig.

A hatvanas évekre sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek még a harmincas évek végi aranykornál is fényesebbek voltak.

Öt hónapos restaurálás után, 2018. január 31-én került vissza Arany János szobra a Nemzeti Múzeum elé, de csak azzal keltett feltűnést, ahogy a daru a magasba emelte.

Károlyi Sándor nevéhez kötődik Újpest urbanizációja és a pesti lóvasút megindítása. A gróf azonban a magyar mezőgazdaság modernizációjában is jelentős szerepet játszott. 1896-ban alapította meg a Magyar Gazdaszövetséget, a kis- és középbirtokosok érdekvédelmi szervezetét, amely a szövetkezeti működési forma legfőbb szószólójává vált.

„Mikor leértek a hegyről, villamosra ültek s átmentek a pesti oldalra. Hát, amint a Margithídon megy át velük a villamos, Maczkó úr megcsóválta a fejét, aztán megdörzsöli a szemét s így szól: – Bökjön oldalba, sógor, hadd lám, ébren vagyok-e?”

„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”

Az Új köztemető 1886. május 1-jén nyílt meg Kőbánya keleti határában, nagyjából a világ végén.

1913-ban a sajtó is beszámolt két építész, Werner Frigyes és Löllbach Kálmán vívó párbajáról, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egyletben dúló „áldatlan kenyér- és személyi harc” folyományának neveztek.

Budapest történetében az 1973-as év különös jelentőséggel bírt.