Üresen áll és csendesen pusztul a főváros első hajléktalanszállója
A Rottenbiller utca 16–18. alatti épület több mint ötven évig működött menhelyként, de bővítése elmaradt, és egy idő után mintha teljesen elfeledkeztek volna róla.
helyrajzi szám
helyrajzi szám cikkei
Mi ez a híd a Városligetben, ami a semmi közepén áll?
A látványos műtárgy Wünsch Róberthez, a dualizmus kori budapesti fejlesztések egyik meghatározó vállalkozójához kötődik.
Szovjet pilóták hősi emlékművének hitték, templomi szobor lett belőle
Az 1941. október 5-én felszentelt albertfalvai plébániatemplomot Szent Mihályról nevezték el, de befejezését a második világháború késleltette.
Átadásakor valóságos csodának számított ez az aluljáró
Megnyitásakor olyan látványvilág, bútorok, automaták fogadták az embereket, hogy sokan azt gondolhatták, „utolértük a Nyugatot”.
József Attila szobra
A főváros 1947-ben döntött egy budapesti József Attila-szobor felállításáról, az alkotót pályázat útján keresték, de a jelentkezők helyzete korántsem volt egyszerű.
Angyalföldi József Attila Művelődési Központ
A főváros 1938-ban olyan ajándékkal kedveskedett Horthyné Purgly Magdolnának, amilyet élő ember még nem kapott: kerületet neveztek el róla.
Dob utca 75–81.
Az építtetők 1938-ban jelentették be, hogy monumentális irodaházat húznak fel a Dob utca, Hársfa utca és Csengery utca határolta telken: az Erzsébet telefonközpontot.
Dombormű a Kálvin téri aluljáróban
A 2-es metró építésekor – a hatvanas évek közepén –, a Blaha Lujza tér és az Astoria környéke vált bombatölcsérhez hasonlatossá.
Rädda Barnen utca 20.
Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát.
Napfény utcai ABC-áruház
A kommunista propagandában a külső-ferencvárosi Mária Valéria-telep testesítette meg a Horthy-rendszer szociális érzéketlenségét, embertelenségét.
Millenniumi Földalatti Vasút járműtelep
A 19. század végén a kisföldalatti megépítését nem tömegközlekedési igények miatt engedélyezték, inkább mutatványos kocsiként, a városligeti millenniumi kiállítás szállító járműveként.
A Pasaréti téri buszvégállomás
Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.