Barotányi Zoltán

170 éve lesz, hogy Petőfi eltűnt a segesvári ütközet után. Azóta sem tudjuk, hol lelte halálát.

Jelenkorunk megértésében is sokat segítene, ha szorgos kutatói munka nyomán, sok-sok mozaikot összerakva sikerülne megírni a Kádár-kor minden részletre kiterjedő mikrohistóriáját – ebből a szempontból valamennyi adalék üdvözlendő!

Az emberiség közelmúltjában számos klímakatasztrófára lelünk. És akkoriban még korántsem a felmelegedés volt fő gond!

A világ jólétben élő felén régi tendencia a heti munkaidő rövidülése, Magyarország azonban sohasem követte szolgai módon a világtrendeket.

Nem kétséges, hogy a Károlyi-féle forradalom és (nép)köztársaság rövidre szabott históriája az egyik legizgalmasabb, ma is eleven és vitáktól övezett epizód a 20. század magyar történelmében.

Manapság is számos új elmélet próbálja megmagyarázni az univerzum fizikai szerkezetének rejtélyeit. Nem egy közülük meglehetősen rendhagyó.

Az északi sarkköri vidék kiolvadása mind több problémát hoz magával.

Az akadémiai intézetek regényes története: születéstől a sír széléig.

A biomassza-égetés Magyarországon elterjedt gyakorlata pazarló, szennyező és a megújulás szempontjából egyáltalán nem zöld.

Az egykori Velencei Köztársaság már a maga korában kitűnt politikai-földrajzi környezetéből, és azóta is afféle kuriózumnak, szabályt erősítő kivételnek számít a középkori és kora újkori történelemmel foglalkozók számára. A nevében szereplő államforma anakronizmusnak hangzik a mai olvasó fülében, még ha akkor a köztársaság nem pont azt jelentette, mint manapság (habár, ugye, köztársasága válogatja…). Pedig abban az időben még számos más városköztársaság, tengeri repubblica is akadt az itáliai és dalmáciai régióban, mindenekelőtt a rivális Genovai.

A nagyüzemi állattartás környezeti terhei elképesztően nagyok – ez az, amit nem kalkulálunk bele a hamburger árába.

Az észak-amerikai hidegbetörés sokakat ejthetett gondolkodóba. És persze Trumpot is.