Az elektronikus cigaretta jó ideig az évszázad ötletének tűnt. Segítségével a pöfékelés megszállottjai úgy vehették magukhoz kedvenc (és többnyire legális) tudatmódosítójukat, hogy közben nem kell letüdőzni a füstölés, vagyis az azt kísérő lassú égés során felszabaduló, az egészségre káros égéstermékeket.
Gyanú legfeljebb a vaporizálandó, elgőzölendő folyadékokba kevert adalék, aroma- és illatanyagokkal kapcsolatban merült fel – leginkább ezekre a kockázatokra hivatkozva korlátoznák az e-cigik és a hozzávalók forgalmazását (lásd: Mi kerül a tüdőbe?, Magyar Narancs, 2015. október 22.).
Időzített bomba?
A mostani esetek látszólag megerősítik a korábbi aggodalmakat, sőt még rájuk is tesznek egy adaggal: már a nyolcadik halálos áldozatát követeli az Egyesült Államokban szinte már ragályként emlegetett e-cigaretta-kór, amelynek pontos hátterét még nem sikerült felderíteni.
| ||
A tünetek mindenesetre riasztóak: mellkasi fájdalom, légszomj, hányás – számos beteg a tünetek súlyosbodását követően hetekig szorult kórházi ellátásra, mesterséges lélegeztetésre. A hírek lapzártánkig a nyolc halálos áldozat mellett további 530 súlyos, kórházi esetről szólnak.
A halálesetek és a hasonló szimptómákat mutató, súlyosan megbetegedett, kórházba került emberek között egyetlen kapcsolódási pont van: valamennyien használtak e-cigarettát. A különböző egészségügyi szervek nagy buzgalommal kezdtek a megbetegedések hátterének feltérképezésébe, s a majdani eredmény talán cáfolhatja azt a minden hasonló esetben felmerülő gyanút, hogy csupán egy múló (de jelentős sajtóvisszhanggal járó) hisztéria kapcsol össze amúgy egymással össze nem függő és egy hatalmas országban talán nem is aggasztóan nagy számú esetet.
A világ más részein egyelőre még nem észleltek hasonló megbetegedéseket, habár például Sally Davies brit tiszti főorvos egy interjúban maga is időzített bombának nevezte az e-cigi használatát, leginkább a még ismeretlen hosszú távú hatásai miatt.
Tanulságos az egyik halálos áldozat kórtörténete: az ötvenéves kansasi nő ugyanis nem csupán rendszeres e-cigi-használó volt, de krónikus egészségügyi problémákkal is küzdött. Viszont csak azután jelentkeztek nála komoly légzőszervi tünetek, hogy elkezdett rendszeresen e-cigarettát használni, állapota ezt követően rohamosan súlyosbodott. Ez és még több hasonló eset felveti annak gyanúját is, hogy létezik egy amúgy is krónikus betegekből álló kockázati csoport, amelynek tagjait hajlamossá teszi a tüdőpanaszokra az elektronikus cigarettázás közben belélegzett valamelyik komponens.
E-fű
A hipotetikus járványt vizsgáló egyik szervezet, a betegségek kordában tartásáért és megelőzéséért dolgozó CDC (Centers for Disease Control and Prevention) friss jelentése gondosan összefoglalja, mit is lehet tudni jelenleg az Egyesült Államokban elterjedt e-cigaretta-használatról. Az ebben felsorolt megannyi fantázianéven emlegetett e-cigaretták (angol eredetiben: vape) közös jellemzője, hogy valamiféle folyadékot melegítenek fel, majd az így keletkezett aeroszol (azaz a levegőben eloszlatott apró folyadékcseppek tömege) kerül a felhasználó tüdejébe.
| ||
Bár az e-cigaretta eredetileg a dohányzás, azaz a nikotinbevitel kiváltására szolgált, manapság számos más, rekreatív céllal fogyasztott tudatmódosítót is ezzel visznek be szervezetükbe a használók – leggyakrabban THC-t, a kannabiszszármazékokban (marihuánában, hasisban) található pszichoaktív hatóanyagot. De sokan így veszik magukhoz a gyógyászati céllal fogyasztott, pszichoaktív hatással nem bíró kannabinoid (CBD) olajokat is. Mindez az USA számos államában immár teljesen legális tevékenység, és a THC-tartalmú folyadékok szabadon beszerezhetők a megfelelő árusítóknál.
Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a legtöbb frissen megbetegedett személy nem egyszerűen e-cigarettát használt, de legtöbbjük THC-t is vett magához, vagyis a vaporizáló eszközzel „tépett be”, ugyanakkor sokan közülük nikotintartalmú gőzt is belélegeztek. A betegek egy része viszont csak nikotinnal élt, „e-fűvel” egyáltalán nem.
Vizsgálata során a CDC nem talált határozott okot, amely magyarázhatja a betegség felléptét, ezért inkább olyan általános tanácsokat fogalmazott meg, amelyekkel csökkenteni lehet az egyelőre ismeretlen eredetű megbetegedés bekövetkeztét. Először is arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy fiatalok, illetve fiatal felnőttek (e kategória határa a tengerentúlon némileg eltér az európai használattól) kerüljék el messzire az e-cigarettát, és lebeszélnék róla a terhes nőket is. Fontos tanács, hogy senki se kezdje el házilagosan „feljavítani” a gyártóktól kapott, ellenőrzött adalék anyagokkal bekevert, elgőzölendő folyadékokat (ezek a hazai online boltokban vape folyadék vagy e-liquid néven kaphatók).
Ezenfelül ne vásároljanak hamisított, ellenőrizetlenül kotyvasztott, ízesített beütött termékeket se (ettől a gyártók is óvják vásárlóikat). Megszívlelendő, hogy aki eddig sem dohányzott, az inkább ne kezdje el e-cigivel, illetve akik most ilyet használnak és nincsenek panaszaik, ne szokjanak vissza az aggodalmat keltő fejlemények hatására a hagyományos füstölésre. Illik azt is figyelembe venni, hogy a krónikus betegségek, pláne tüdőpanaszok kockázati forrásai lehetnek a frissen tapasztalt megbetegedéseknek is. Az efféle alapbetegségekkel küzdőket határozottan lebeszélnék az e-cigarettáról – de úgy általában mindenkit arra intenek, jól gondolja meg, hogy e-cigit használjon, amíg nem lehet tudni, mi is váltotta ki a megbetegedéseket.
Gyilkos vitamin?
Bár a szövetségi szintű vizsgálatok még nem találtak egyértelmű felelőst az esetek mögött, egyes államokban már erősebb gyanúperrel élnek. New York állam egészségügyi szervei például úgy találták, hogy a megbetegedések kapcsán megvizsgált kannabisztartalmú, elgőzölésre szánt olajok többsége igen magas koncentrációban tartalmazott E-vitamin- (tokoferol) acetátot. Ezt az eddig ártalmatlanként kezelt vegyületet antioxidánsként élelmiszerekhez, táplálékkiegészítőkhöz szokták adagolni, az e-folyadékokba azonban pusztán sűrítőanyagként került. Azt persze egyetlen szakember sem hiszi, hogy az E-vitamin-acetát kivonása az e-cigarettázáshoz való folyadékokból megoldást jelentene a kialakult helyzetre. Ahhoz ugyanis túl sokféle ember került kórházba, a koreloszlásuk sem éppen specifikus, New York államban például 15 és 46 év között szóródott.
| ||
Egy másik szövetségi hatóság, a gyógyszerek és élelmiszerek biztonsága felett is őrködő FDA (Food and Drug Administration) még nem talált egyetlen olyan, gyanúba hozható vegyületet, amely a megbetegedés kapcsán megvizsgált valamennyi mintában fellelhető lett volna (a fent említett E-vitamin-acetát sem volt jelen mindegyikben).
De még ha akadna is olyan, kockázatosnak tűnő molekula, amely kimutatható lenne a mintákból, az is csupán a kirakós egy darabja volna, és nem adna választ az okokkal kapcsolatos kérdésekre. Az FDA inkább a gyártókat igyekszik figyelmeztetni arra, hogy hagyjanak fel az olyan reklámokkal, amelyek az e-cigizést a dohányzás biztonságos alternatívájaként igyekeznek beállítani, miközben ezt nem tudják tudományosan alátámasztani.
Iskolásokat céloznak
Az FDA aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy némely gyártók (így az általuk többször is kipécézett Juul) a biztonságos e-cigarettáról szóló kampányukkal már az iskolás gyerekeket célozzák, és az ő megnyerésükre szolgálnak bizonyos, az általuk fogyasztott élelmiszerekben amúgy is előforduló aromaanyagok is.
A hatóság egyben határozottabb szabályozást is sürget arról, hogy mely adalék anyagokat és aromakomponenseket lehessen felhasználni az e-cigikhez gyártott folyadékokban. Egyes politikusok, mint Andrew M. Cuomo, New York állam kormányzója, egyenesen az ízesített e-cigaretták (pontosabban az aromatizált e-folyadékok) betiltását követelik, míg más aktivisták (például a Bloomberg Philanthropies alapítvány) az efféle termékek piacról való fokozatos kivezetését célozták meg, első lépésként pedig a fiatalokat tiltanák el a nikotingőzöléstől.
A hírek szerint még magától Trump elnöktől sem idegen az e-dohányzás korlátozásának gondolata, de ennek megvalósítása előtt azért állnak némi akadályok. Mivel eddig még egyetlen aromakomponensről és segédanyagról sem derült ki egyértelműen, hogy a mostani megbetegedésekkel kapcsolatba lehetne hozni, mindenféle tiltás csak fűnyíróelven történhetne. Ez ugyan radikálisan csökkentené a kockázatok szempontjából vizsgálandó komponensek számát, de még ez is csak egy lépéssel vinne közelebb annak eldöntéséhez, hogy egyáltalán mennyire lehet biztonságos az e-cigaretta.
| Gomolygó füst Az e-cigaretta működési elve egyszerű: a jórészt propilén-glikolból (és néha még glicerinből) álló s az esetek többségében oldott állapotú nikotint tartalmazó folyadékot egy elektromos fűtőszállal felmelegítik, így az füstszerű, körülbelül 50–60 Celsius-fokos (így a valódi cigarettafüst hőmérsékletét is imitáló) párát, afféle ködfelhőt képez. A finom eloszlású folyadékcseppeket tartalmazó aeroszol beszívása azután a hagyományos cigizéshez némileg hasonló élményt biztosít a fogyasztónak, aki persze nikotinmentes e-folyadékokat is elgőzölhet (mondani sem kell, Magyarországon a THC-tartalmú folyadékok illegálisak). Az e-ciginél „csupán” nikotin, propilén-glikol (esetleg glicerin) és aromaanyagok jutnak be a szervezetbe – ezek hosszú távú hatásai azonban még csak kevéssé ismertek. Magyarországon 2016. május 20-ától az e-cigaretta, dohányzást imitáló eszköz vagy utántöltő folyadék árusítását csak a nemzeti dohányboltok végezhetik. |
