Hamarosan űrkutatási ügyekben is megállapodhatunk Oroszországgal - az október végén kelt bejelentés szerint egy újabb kulcsfontosságú, nem csupán tudományos jelentőségű ügyben is szorosabbra fonhatjuk a kapcsolatainkat Moszkvával.
Más kérdés, hogy a magyar űrkutatás eredményekben és innovációkban gazdag története - a jól ismert történelmi körülmények miatt - már korábban is a szovjet űrpolitikával kényszerült, végül kölcsönösen előnyösnek bizonyuló kooperációra. Pedig a magyar űrkutatás már annak hajnalán is világraszóló eredményeket produkált: míg Kármán Tódor előbb németországi majd amerikai emigrációja idején alapozta meg a szuperszonikus repülés, az aerodinamika és a rakétatechnológia fejlődését (éppen ezért többek között ő volt az amerikai űrprogram atyja), addig a kitűnő fizikus Bay Zoltán itthon, meglehetősen mostoha körülmények között végezte el Hold-radar-kísérleteit, amelyek egyben a csillagászat számára is új kutatási területet nyitottak meg (igaz, néhány éven belül ő maga is emigrált).
A kommunista hatalomátvétel után teljesen államosított magyar tudomány jeles képviselői számára éppen az ötvenes évek második felétől kibontakozó űrverseny hozta el az esélyt arra, hogy bekapcsolódhassanak az űrkutatásokba. Először természetesen az átvonuló műholdak vizuális észlelése, no meg az onnan érkező rádiójelek észlelése és megfejtése lehetett a magyar kutatók dolga - igaz a túlságosan önálló kutatási programot követő kutatóknak akár adminisztratív retorziókkal is szembe kellett nézniük.
| ||
Magyarország és egyben a keleti blokk űrkutatási tudományos tevékenységében azután az 1967-ben aláírt, néhány év múlva már Interkozmosznak nevezett közös program adott végső keretet. A magyarok ennek köszönhetően már nem csak műszereket készíthettek a közösen megvalósuló űrprogramokhoz (mint a Tánya nevű mikrometeorit-csapda vagy a legendás Pille sugárzásmérő), de Farkas Bertalan személyében magyar kozmonauta is eljutott a világűrbe.
| ||
De vajon mi történt a rendszerváltást követően - tényleg szünetelt az orosz-magyar űrkutatási kapcsolat és mi inkább az európai és az amerikai űrprogramok felé fordultunk? Mennyire volt sikeresek az új, közös űrmissziók? Mik azok a pikoműholdak (pl. Masat-1, SMOG-1) és kiknek köszönhetően milyen fejlesztésben és kikkel együttműködve jutottak és jutnak a közeljövőben is magyar műholdak az égre?
Ezekre és még számos más kérdésre is választ kaphatnak szerzőnk e heti nyomtatott Magyar Narancsban megjelent Tányától a Masatig című cikkében
Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
