460 fokos pokol - csak nehogy úgy járjon bolygónk is, mint a Vénusz!

Tudomány

A klímaforgatókönyvek között is találni nagyon rosszat és még rosszabbat – ezt "filmet" talán nem is kéne leforgatni

Korunk egyik legerősebb félelme a globális felmelegedéssel kapcsolatos: a legrosszabb a bizonytalanság, amely egyenesen következik klímajövőnk kiszámíthatatlanságából.

Egészen pontosan léteznek tudományos kalkulációk, amelyek kibocsátás (illetve annak esetleges mérséklődése) függvényében modellezik a jövőt és vázolnak fel forgatókönyveket – akadnak ezek között olyanok is, melyek kifejezetten riasztónak tűnnek.

Az egyik szerint a földi éghajlati rendszer egy vagy több eleme hirtelen, váratlan, előre nem kalkulálható változáson eshet át, a másik szerint úgy „elszaladhat” az üvegházhatás erősödése, hogy már beláthatatlan méretű felmelegedéshez vezethet.

A Magyar Narancs a legfrissebb számában az egyik legriasztóbb, de egyáltalán nem kizárható szcenárióról ír. Ízelítő Barotányi Zoltán cikkéből:

Különös előszeretettel vizsgálják a földi klíma bonyolult rendszerében fellelhető átbillenési pontokat: amikor sokáig látszólag alig észrevehető, de lassan gyűlő változások hirtelen, látványos változásban öltenek testet. Egyes vélekedések szerint pontosan ilyen folyamat vezetett a sarki (vagy éppen a magas hegyvidéki) jégmezők, gleccserek rohamos olvadásához is. Az sem árt számításba venni, hogy a felmelegedés hatásai, pozitív visszacsatolás révén még erősíthetik is a folyamatot.

A Vénusz forró felszíne: a Maat Mons vulkán. A hőmérséklet meghaladja a 460 fokot

A Vénusz forró felszíne: a Maat Mons vulkán. A hőmérséklet meghaladja a 460 fokot

Fotó: NASA/JPL

 

Intő jel az is, hogy a közelmúlt, az utolsó pár tízezer év során már előfordultak hirtelen, váratlan klímaváltozások is. Ilyenkor akár pár év alatt növekedhet 5-10 fokkal a hőmérséklet - ráadásul ez még abban az időben történt, amikor az ember (kis létszámú populációja és technikai fejletlensége miatt) még aligha tudott érdemben beleszólni a földi klíma alakulásába. De vajon bekövetkezhet-e egy ilyen hirtelen változás a mi életünkben is? (...)

A Föld sorsa kapcsán sokan emlegetik aggódva bolygótestvérünk, a Vénusz nyújtotta párhuzamot.

  • De vajon eljuthat a Föld is ebbe a végzetes állapotba, vajon lehet bolygónkból is afféle pokoli kemence, mint amit a Vénuszon találunk?
  • Egyáltalán mióta lakhatatlan a tőlünk eggyel beljebb elhelyezkedő bolygó?
  • Lehet, hogy kénytelen-kelletlen ennek a sorsából is tanulnunk kell?
  • A legszörnyűbb disztópia szerint maga a Föld válik lakhatatlanná – de vajon ehhez is elég a már évszázadok óta a légkörbe eregetett szén-dioxid mennyisége?
  • Esetleg valamilyen geológiai vagy kozmikus katasztrófa indíthatja be végítéletet?

Bővebben olvashat erről az eheti Magyar Narancsban megjelent Saját levünkben című cikkében.

Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.