460 fokos pokol - csak nehogy úgy járjon bolygónk is, mint a Vénusz!

Tudomány

A klímaforgatókönyvek között is találni nagyon rosszat és még rosszabbat – ezt "filmet" talán nem is kéne leforgatni

Korunk egyik legerősebb félelme a globális felmelegedéssel kapcsolatos: a legrosszabb a bizonytalanság, amely egyenesen következik klímajövőnk kiszámíthatatlanságából.

Egészen pontosan léteznek tudományos kalkulációk, amelyek kibocsátás (illetve annak esetleges mérséklődése) függvényében modellezik a jövőt és vázolnak fel forgatókönyveket – akadnak ezek között olyanok is, melyek kifejezetten riasztónak tűnnek.

Az egyik szerint a földi éghajlati rendszer egy vagy több eleme hirtelen, váratlan, előre nem kalkulálható változáson eshet át, a másik szerint úgy „elszaladhat” az üvegházhatás erősödése, hogy már beláthatatlan méretű felmelegedéshez vezethet.

A Magyar Narancs a legfrissebb számában az egyik legriasztóbb, de egyáltalán nem kizárható szcenárióról ír. Ízelítő Barotányi Zoltán cikkéből:

Különös előszeretettel vizsgálják a földi klíma bonyolult rendszerében fellelhető átbillenési pontokat: amikor sokáig látszólag alig észrevehető, de lassan gyűlő változások hirtelen, látványos változásban öltenek testet. Egyes vélekedések szerint pontosan ilyen folyamat vezetett a sarki (vagy éppen a magas hegyvidéki) jégmezők, gleccserek rohamos olvadásához is. Az sem árt számításba venni, hogy a felmelegedés hatásai, pozitív visszacsatolás révén még erősíthetik is a folyamatot.

A Vénusz forró felszíne: a Maat Mons vulkán. A hőmérséklet meghaladja a 460 fokot

A Vénusz forró felszíne: a Maat Mons vulkán. A hőmérséklet meghaladja a 460 fokot

Fotó: NASA/JPL

 

Intő jel az is, hogy a közelmúlt, az utolsó pár tízezer év során már előfordultak hirtelen, váratlan klímaváltozások is. Ilyenkor akár pár év alatt növekedhet 5-10 fokkal a hőmérséklet - ráadásul ez még abban az időben történt, amikor az ember (kis létszámú populációja és technikai fejletlensége miatt) még aligha tudott érdemben beleszólni a földi klíma alakulásába. De vajon bekövetkezhet-e egy ilyen hirtelen változás a mi életünkben is? (...)

A Föld sorsa kapcsán sokan emlegetik aggódva bolygótestvérünk, a Vénusz nyújtotta párhuzamot.

  • De vajon eljuthat a Föld is ebbe a végzetes állapotba, vajon lehet bolygónkból is afféle pokoli kemence, mint amit a Vénuszon találunk?
  • Egyáltalán mióta lakhatatlan a tőlünk eggyel beljebb elhelyezkedő bolygó?
  • Lehet, hogy kénytelen-kelletlen ennek a sorsából is tanulnunk kell?
  • A legszörnyűbb disztópia szerint maga a Föld válik lakhatatlanná – de vajon ehhez is elég a már évszázadok óta a légkörbe eregetett szén-dioxid mennyisége?
  • Esetleg valamilyen geológiai vagy kozmikus katasztrófa indíthatja be végítéletet?

Bővebben olvashat erről az eheti Magyar Narancsban megjelent Saját levünkben című cikkében.

Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.