Mérő László

Váncsa István az 1970-es évek közepén robbant be a magyar publicisztikába vitriolos humorú tévékritikáival. Az akkori televízió minden műsorpercének alapos elemzése során arra jutott, hogy a televízió messze legszínvonalasabb műsora a szünetjel, amelyről külön kritikát is írt.

Áttörésként ünnepelte a pszichológia tudománya, amikor 2005-ben a nagy tekintélyű szaklapban, az American Psychologistban megjelent Barbara Fredrickson és Martial Losada Pozitív affektusok és az emberi virágzás komplex dinamikája c. cikke, amelyben a szerzők a káoszelmélet matematikai diszciplínáját alkalmazzák. A cikk fő eredménye egy konstans: 2,9013.

"A többség kormányváltást szeretne, miközben a többség úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány könnyedén meg fogja nyerni a választást." Mi áll az ismert szociológiai jelenség hátterében? Mérő László egotripje.

Képzeljük el, hogy megmutatunk egy tőzsdei szakértőnek néhány árfolyamgörbét, de a vízszintes tengelyről lehagyjuk a konkrét időpontokat. Meg tudja-e állapítani a szakértő, hogy melyik az egyperces, melyik az egyórás, az egynapos és az egyhetes skálájú görbe? Nos, ezt a leghíresebb tőzsdei guruk és a legsikeresebb brókerek sem tudják megmondani.

Ha megkérdezünk pár embert, hogy szerintük mi a "törékeny" szó ellentéte, olyasmit válaszolnak, hogy stabil, masszív, robusztus, ütésálló, törhetetlen. Valami, ami képes erős külső hatásoknak is ellenállni. Csakhogy másfajta fogalmaknak nem ilyesmik az ellentétei.

Bulgakov Iván, a rettentő című komédiájának egy régi, még jóval a rendszerváltás előtti előadásában Bunsa, a házmester, aki berúgva maga Iván cár, valahogy így őrjöngött: "Felnégyellek! Olajban főzlek meg! És... és beírlak a lakókönyvbe!"

A Wikipédiában sokáig ez volt olvasható a rólam szóló cikkben: "Lánya, Szabó Réka matematikus, az ELTE munkatársa, és a Tünet Együttes független tánckar vezetője."

A pszichológusok általában hat alapérzelemről beszélnek: öröm, szomorúság, düh, undor, félelem és meglepődés. Van, aki csak az első négyet tekinti annak, van, aki még egy-kettőt hozzávesz, de a szeretet akkor sem szerepel közöttük. Ennek oka nem a pszichológusok hitetlensége, hanem az, hogy a szeretet valahogy egészen más anyagból van szőve, mint ezek az érzelmek.