Irigylem Homéroszt, aki közel háromezer év alatt sem szorult semmilyen kiegészítésre. Nekem alig hat év után egészen alapvető dolgokat kell hozzátennem A pénz evolúciója című könyvemhez. Hat éve még a nyoma sem látszott annak az új fajnak, amelynek bitcoin nevű példányai mostanában a világlapok címlapjaira kerültek.
A bitcoin fura jószág, de kétségtelenül valódi pénz, legalább annyira, mint amennyire a kacsacsőrű emlős valódi élőlény. A bitcoin szinte mindent másképpen csinál, mint a korábbi pénzek, és néhány funkciójukat minden eddiginél tökéletesebben valósítja meg. Lehet, hogy nem konkrétan a bitcoin, de valami hasonló pénzfajta most már sokáig velünk marad.
A bitcoint bányásszák, akárcsak az aranyat. Akárki beszállhat a bányászatába, csak nyitnia kell egy virtuális pénztárcát, ami tárolja a bitcoinjainkat, de legalább ennyire fontos funkciója, hogy közben folyamatosan bányászik. Ez a munka kisrészben egy-egy konkrét új bitcoin egyedi kódjának a kialakításához való hozzájárulást jelent, azaz igazi, szó szerinti termelést. A virtuális pénztárca munkaideje túlnyomó részében pedig a többi virtuális pénztárcákat ellenőrzi szerte a világon, hogy nem manipulálja-e őket valaki.
| ||
Aki egy virtuális pénztárcát nyit, az számítógépe kapacitásának egy részét erre a bányászatra fordítja, és ezért cserébe neki is csurran-cseppen némi bitcointöredék. Emellett persze további bitcoinok is kerülhetnek a pénztárcájába, ha a portékáját bitcoinért árulja. A portéka akár valamelyik valódi pénz is lehet, így a virtuális pénztárcába igazi pénzért is vásárolható bitcoin.
A bitcoin elméletileg (és eleddig gyakorlatilag is) hamisíthatatlan, mert ahhoz az összes virtuális pénztárcának legalább a felét össze kellene hangolni úgy, hogy mind pontosan egyforma módon és egyszerre csaljon. Miután ma már sok millió bitcoinpénztárca van szerte a világban, ez megoldhatatlan.
A bitcoin garantáltan nem tud elinflálódni, mert a bányászó algoritmus (amelynek forráskódja teljesen nyílt) olyan, hogy eleve csak korlátos mennyiségű bitcoin bányászható ki. Eddig körülbelül 11 millió bitcoint termeltek ki, és az egész Földön összesen csak 21 millió bitcoin bányászható ki, egyre lassuló ütemben. 2040-re nagyjából minden elérhető bitcoin ki lesz bányászva, addigra már csak icipici töredék bitcoinokat fognak termelni a pénztárcák.
Ez azonban nem akadálya annak, hogy a bitcoin, akárcsak az arany, akár az idők végezetéig megmaradhasson fizetőeszköznek. Az aranyhoz képest további előnye, hogy a bitcoin virtuális pénz, és így akármilyen kis egységekre darabolható. Egy ezred milligramm aranyat nem lehet kifizetni, ugyanennyi bitcoint minden nehézség nélkül. Ha a bitcoin sikeres, életképes pénzfajnak bizonyul, akkor ahogy a világgazdaság nő, a bitcoin értéke egyre nagyobb lesz, és egy zsemlye egyre kevesebb milli-, mikro- vagy akár nanobitcoinba kerül majd. Ennek a pénzfajnak veleszületett tulajdonsága a defláció.
További evolúciós újdonság, hogy a bitcoinban történő tranzakciók külső szemlélő számára tökéletesen láthatatlanok. A pénz feladója, ha akarja, kétséget kizáró módon igazolhatja magát, de ha ezt nem teszi meg, küldeménye akkor is biztosan megérkezik a címzetthez, és még aki a pénzt kapja, az sem fogja tudni, honnan kapta. És ugyanígy, még a feladó sem tudhatja meg, hogy a pénze mikor és hová érkezett, csak abban lehet biztos, hogy pár perccel a feladás után megérkezik oda, ahova küldte. Ez nagyon rossz hír például az adóhatóságnak és általában a politikusoknak, mert emiatt a bitcoint nem lehet betiltani. Pontosabban: be lehet, csak a tiltásnak érvényt szerezni lehetetlen. Erre a bitcoinpénztárcák ugyanazt a technikát alkalmazzák, mint a Tor szoftver, amelynek segítségével a kínai internetcenzúrát is ki lehetett kerülni.
Amikor amerikai kormány közbenjárására a bankok megtagadták a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak küldött adományok továbbítását, bitcoinban továbbra is minden nehézség nélkül lehetett küldeni támogatásokat, és senki sem tudta kinyomozni, hogy ki küldött nekik pénzt és mennyit. Ugyanezért egyre több kábítószer-kereskedő és egyéb illegális portálon is a bitcoin lett a fő fizetőeszköz, de a biztonság és a láthatatlanság időnként a teljesen legális gazdaságban is komoly vonzerő.
Mint minden fajnak, a bitcoinnak is vannak veleszületett "immunhiány-betegségei". Az elveszett, tönkrement gépen tárolt bitcoin semmi módon nem pótolható. Az elvesztés ellen lehet védekezni azzal, hogy több külső tárolón, vagy valamelyik felhőben tároljuk a bitcoinunkat, de biztos védelem így sincs. A téves utalás is végérvényes, nem csinálható vissza, mert az elutalás pillanatától kezdve a tranzakció tökéletesen követhetetlen. A címzett persze visszautalhatja a pénzt, de csak a saját jószántából.
Van azonban egy ennél sokkal fontosabb ok is, ami miatt a pénznek ez az új faja nem fogja teljesen kiszorítani a pénz többi fajait, mint ahogyan a legsikeresebb élőlények sem szorították ki a többi élőlényfajt. Vannak fajok, amelyek lényegében a teljes bolygónkat belakták, például a csótány, a patkány vagy az ember - jó kis sorban vagyunk -, de akármilyen sikeresek ezek, azért bőven hagytak teret más, kevésbé globális fajoknak is.
A hagyományos valuták akkor is tudtak sikeresek lenni, ha időnként viszonylag gyors ütemben inflálódtak. A bitcoinnal is előfordulhat, hogy elveszíti az értékét, mert egy másik pénzfajta kiszorítja, de ez nem infláció, mert ettől nem lesz több bitcoin. Mivel az evolúció útjai kifürkészhetetlenek, ember meg nem mondja, hogy a bitcoin számos konkurense közül melyik mennyire lesz sikeres.
Ha viszont a bitcoin hosszú távon is fennmarad, a deflációs természete miatt akkor is alkalmatlan lesz arra, hogy hitelezni lehessen benne. Ki venne fel olyan hitelt, ami szinte biztosan értékesebb lesz, mire vissza kell fizetnie? Ezt ma már magyaráznom sem kell, mivel a svájcifrank-hitelek történetéből az egész ország megtanulta. Viszont Széchenyi óta mi, magyarok is tudjuk, hogy a hitel a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen. Ezért a pénz bizonyos régi fajai akkor is fenn fognak maradni, ha szerepük egy részét átveszi a bitcoin vagy valami egyéb új pénzfaj.
