helyrajzi szám

A Zugligeti Libegő

Lokál

Amikor 2014 decemberében a turizmusért felelős helyettes államtitkár kijelentette, hogy „a síturisztikai résztvevők együttműködése” Magyarországon is megalapozhatja „a síturizmus fellendülését”, ami segít a turizmus „nyári szezonális kilengését enyhíteni, kiegyenlíteni”, kevesen gondolták, hogy e merész megállapításnak is vannak előzményei a szocializmus éveiből.

A „badacsonyi síparadicsom” ötlete akkor vetődött fel, amikor 1965-ben megszűnt a környéken a kőfejtés, ám ott maradt a szállításhoz nélkülözhetetlen drótkötélpálya. Számos idegenforgalmi szakelem megszólalt, s 1967 márciusában már arról számoltak be a lapok, hogy az UVATERV elkészítette a badacsonyi kétállomásos drótkötélpálya tervét. Nehezítést jelentett, hogy Badacsony hegy és közvetlen környezete már hatvan évvel ezelőtt is fokozottan védett természetvédelmi terület volt. De a balatoni fejlesztések befolyásos káderei nem voltak gátlásosak; ugyanitt már a sípályák kiépítését fontolgatták, parkolóval, szállodával.

Valószínű, hogy a badacsonyi drótkötélpálya építésének híre is közrejátszott abban, hogy 1967 őszén a budapesti XII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága is előállt a saját ötletével: épüljön valami hasonló a Zugliget és a János-hegy között! A kerületi vezetők azonban másodlagosnak tekintették a sísportot, a fejükben nem is síparadicsomi elképzelések kavarogtak, és nem is ezzel akartak híresek lenni; az ekkoriban beharangozott új gazdasági mechanizmus bűvöletében úgy vélték, jelentős hasznuk lehet abból, ha saját, kerületi tanácsi hatáskörben üzemeltetik majd a drótkötélpályát.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.