helyrajzi szám

MUV villamos

Lokál

Budapesten 1889-ben állt forgalomba az első menetrend szerint közlekedő villamos, és kilencven évig kizárólag hazai gyártású villamosok jártak a fővárosban.

E járművekről elmondható, hogy kezdetben – 1914-ig – a csúcstechnikát testesítették meg, bizonyíték rá, hogy amikor 1979-ben megérkeztek az első külföldi villamosok – a csehszlovák Tatrák –, még olyan járművek is forgalomban voltak, amelyeket az 1900-as évek elején gyártottak. Ugyanez a későbbi villamosokról nem mondható el. Az 1920 utáni magyar gyártmányok közül legfeljebb a Ganz-gyár 1940-ben debütáló, TM típusú, a német vadászgép nyomán Stukának becézett négytengelyes motorkocsija volt nemzetközi viszonylatban naprakész. Mellette ilyen lehetett volna az „állami” Ganz 1964-re elkészült csuklós villamosa is, de mielőtt 1967-ben megkezdődött a sorozatgyártása, a gyár vezetése az összes extrát kihúzta a tervrajzról költségkímélés címén. A TM-eket gyorsaságuk és fékezéskor kiadott sivító hangjuk miatt nevezték Stukának. A 24 évvel későbbi villamos beceneve – ha ezt becézésnek lehet nevezni – az értelmetlennek tűnő „ipari csuklós” volt, erre az volt a magyarázat, hogy a BKV-előd Fővárosi Villamosvasút (FVV) főműhelyében, régi alkatrészek felhasználásával – házilag – korábban is készültek csuklós villamosok.

A barkácsolás már az 1920-as évektől praxis volt a budapesti közlekedési vállalatoknál, de a „műfaj” aranykora az 1960-as évek elején jött el, ekkor csuklós busz és csuklós troli is készült, valamint pótkocsi a kisföldalattihoz.

Az alkotók 1962-ben odáig ragadtatták magukat, hogy két UV-típusjelű Ganz villamos-motorkocsiból is csináltak egy csuklóst, de a kísérlet csúfosan megbukott. Nem így az alaptípus, amely minden egyéb felállásban – szólóban, párban, pótkocsival, két pótkocsival – elfogadható teljesítményt nyújtott. 1956 és 1965 között 375 UV villamost gyártott a Ganz–MÁVAG – kizárólag Budapest számára. Az utolsó menetrend szerinti járat 2007. augusztus 20-án közlekedett a 47-es vonalán.

Ha annyira jók voltak az UV-k, hogy ötven évig nem kellett őket leparancsolni a sínekről, miért nem váltak keresett exportcikké? Azért, mert mégsem voltak annyira jók. Az UV a tizenhat évvel korábbi Stuka korszerűsített változata volt, gyártása előtt annak a szériának típushibáit igyekeztek kiküszöbölni a karbantartási-javítási tapasztalatok felhasználásával. Szinte biztos, hogy az UV-k harminc évig sem közlekedtek volna, ha van helyettük másik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.