helyrajzi szám

MUV villamos

Lokál

Budapesten 1889-ben állt forgalomba az első menetrend szerint közlekedő villamos, és kilencven évig kizárólag hazai gyártású villamosok jártak a fővárosban.

E járművekről elmondható, hogy kezdetben – 1914-ig – a csúcstechnikát testesítették meg, bizonyíték rá, hogy amikor 1979-ben megérkeztek az első külföldi villamosok – a csehszlovák Tatrák –, még olyan járművek is forgalomban voltak, amelyeket az 1900-as évek elején gyártottak. Ugyanez a későbbi villamosokról nem mondható el. Az 1920 utáni magyar gyártmányok közül legfeljebb a Ganz-gyár 1940-ben debütáló, TM típusú, a német vadászgép nyomán Stukának becézett négytengelyes motorkocsija volt nemzetközi viszonylatban naprakész. Mellette ilyen lehetett volna az „állami” Ganz 1964-re elkészült csuklós villamosa is, de mielőtt 1967-ben megkezdődött a sorozatgyártása, a gyár vezetése az összes extrát kihúzta a tervrajzról költségkímélés címén. A TM-eket gyorsaságuk és fékezéskor kiadott sivító hangjuk miatt nevezték Stukának. A 24 évvel későbbi villamos beceneve – ha ezt becézésnek lehet nevezni – az értelmetlennek tűnő „ipari csuklós” volt, erre az volt a magyarázat, hogy a BKV-előd Fővárosi Villamosvasút (FVV) főműhelyében, régi alkatrészek felhasználásával – házilag – korábban is készültek csuklós villamosok.

A barkácsolás már az 1920-as évektől praxis volt a budapesti közlekedési vállalatoknál, de a „műfaj” aranykora az 1960-as évek elején jött el, ekkor csuklós busz és csuklós troli is készült, valamint pótkocsi a kisföldalattihoz.

Az alkotók 1962-ben odáig ragadtatták magukat, hogy két UV-típusjelű Ganz villamos-motorkocsiból is csináltak egy csuklóst, de a kísérlet csúfosan megbukott. Nem így az alaptípus, amely minden egyéb felállásban – szólóban, párban, pótkocsival, két pótkocsival – elfogadható teljesítményt nyújtott. 1956 és 1965 között 375 UV villamost gyártott a Ganz–MÁVAG – kizárólag Budapest számára. Az utolsó menetrend szerinti járat 2007. augusztus 20-án közlekedett a 47-es vonalán.

Ha annyira jók voltak az UV-k, hogy ötven évig nem kellett őket leparancsolni a sínekről, miért nem váltak keresett exportcikké? Azért, mert mégsem voltak annyira jók. Az UV a tizenhat évvel korábbi Stuka korszerűsített változata volt, gyártása előtt annak a szériának típushibáit igyekeztek kiküszöbölni a karbantartási-javítási tapasztalatok felhasználásával. Szinte biztos, hogy az UV-k harminc évig sem közlekedtek volna, ha van helyettük másik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.