helyrajzi szám

MUV villamos

Lokál

Budapesten 1889-ben állt forgalomba az első menetrend szerint közlekedő villamos, és kilencven évig kizárólag hazai gyártású villamosok jártak a fővárosban.

E járművekről elmondható, hogy kezdetben – 1914-ig – a csúcstechnikát testesítették meg, bizonyíték rá, hogy amikor 1979-ben megérkeztek az első külföldi villamosok – a csehszlovák Tatrák –, még olyan járművek is forgalomban voltak, amelyeket az 1900-as évek elején gyártottak. Ugyanez a későbbi villamosokról nem mondható el. Az 1920 utáni magyar gyártmányok közül legfeljebb a Ganz-gyár 1940-ben debütáló, TM típusú, a német vadászgép nyomán Stukának becézett négytengelyes motorkocsija volt nemzetközi viszonylatban naprakész. Mellette ilyen lehetett volna az „állami” Ganz 1964-re elkészült csuklós villamosa is, de mielőtt 1967-ben megkezdődött a sorozatgyártása, a gyár vezetése az összes extrát kihúzta a tervrajzról költségkímélés címén. A TM-eket gyorsaságuk és fékezéskor kiadott sivító hangjuk miatt nevezték Stukának. A 24 évvel későbbi villamos beceneve – ha ezt becézésnek lehet nevezni – az értelmetlennek tűnő „ipari csuklós” volt, erre az volt a magyarázat, hogy a BKV-előd Fővárosi Villamosvasút (FVV) főműhelyében, régi alkatrészek felhasználásával – házilag – korábban is készültek csuklós villamosok.

A barkácsolás már az 1920-as évektől praxis volt a budapesti közlekedési vállalatoknál, de a „műfaj” aranykora az 1960-as évek elején jött el, ekkor csuklós busz és csuklós troli is készült, valamint pótkocsi a kisföldalattihoz.

Az alkotók 1962-ben odáig ragadtatták magukat, hogy két UV-típusjelű Ganz villamos-motorkocsiból is csináltak egy csuklóst, de a kísérlet csúfosan megbukott. Nem így az alaptípus, amely minden egyéb felállásban – szólóban, párban, pótkocsival, két pótkocsival – elfogadható teljesítményt nyújtott. 1956 és 1965 között 375 UV villamost gyártott a Ganz–MÁVAG – kizárólag Budapest számára. Az utolsó menetrend szerinti járat 2007. augusztus 20-án közlekedett a 47-es vonalán.

Ha annyira jók voltak az UV-k, hogy ötven évig nem kellett őket leparancsolni a sínekről, miért nem váltak keresett exportcikké? Azért, mert mégsem voltak annyira jók. Az UV a tizenhat évvel korábbi Stuka korszerűsített változata volt, gyártása előtt annak a szériának típushibáit igyekeztek kiküszöbölni a karbantartási-javítási tapasztalatok felhasználásával. Szinte biztos, hogy az UV-k harminc évig sem közlekedtek volna, ha van helyettük másik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?