„A város mai peremén, ott, ahol Zugló a keresztúri rétekbe vész, modern pontházak és kis családi villák határán áll az Eörs vezér tér. A jövő Budapestjén ez lesz a világváros egyik kapuja, ha majd a Kerepesi út túlsó oldalán is az megépül az új városrész” – írta 1958-ban az Esti Hírlap. Ám aki egy kicsit ismerte a környéket, teljes képtelenségnek gondolhatta ezt. Ez a hely 1958-ban nem volt egyéb, mint senkiföldje, egy különösen veszélyes útkereszteződés, ahol a HÉV-ek mellett bármikor felbukkanhatott egy tehervonat is. 1958-ban villamosok még nem jártak arra, és csak három buszjárat érintette.
Mindez ahhoz képest sem tűnik nagy előrelépésnek, hogy HÉV-megállóhely csak 1932-ben létesült itt, az Eörs vezér tere nevet (amit 1970-ben módosítottak Örsre) 1935-ben kapta. Ekkor jött létre Zugló mint önálló (XIV.) kerület, a VI., a VII. és a X. kerületek bizonyos részeiből. Az említett lap szerzőjének derűlátására egyedül a Kerepesi út mentén épülő új lakótelep adhatott okot, amelyet annak ellenére is a fővárosi lakótelep-építkezések gyöngyszemének nevezhetünk, hogy a szocialista realizmus jegyében született.
„Aki a Keleti-pályaudvar felől érkezik, az már most is percekig utazik az új lakótelep mellett, melyben máris harmincezer ember él, egész kis város. Amikor a párás őszi alkonyatban kígyóznak a fehér burás lámpák, a kis tér sarkán piros neonbetűkkel lángol fel az Aranykacsa Étterem cégtáblája” – folytatódik az Esti Hírlap cikke, amelyben a szerző nemcsak a világvárosokra jellemző, „lángoló” kellékkel előlegezi meg a vélt, boldog jövőt, de a „máris” 30 ezer lakossal egészen elrugaszkodik a valóságtól. Jócskán túlszárnyalva még az öt évvel korábbi, többé-kevésbé rákosista hurráoptizmust is. „A Kerepesi út és a Nagy Lajos király útja által határolt területhez érünk. Új építkezés képe tárul elénk – Budapest városfejlesztési tervéből egy részlet, immár a megvalósulás útján. Ma még csak az első lakótömb alapjait láthatjuk ugyan, a többi helyén még kertek várják a tavaszt, de a készülő tervekből s a megindult építkezés képéből együttesen már kirajzolódik a jövő” – írta 1953 decemberében a Népszava, s ezt azért érdemes idézni, mert a cikkben megszólaló Fülöp Sándor tervfőmérnök a szándéka ellenére is arra a következtetésre jut, hogy minél távolabbi a jövő, annál szebb. Fülöp szerint ekkor 600 lakás építését kezdték meg, de mint mondta, a lakótelep 1700 lakásos lesz. Majd hozzátette: később újabb 2000 lakást építenek… Csakhogy az Esti Hírlap-cikkben említett 30 ezer embernek még ez is kevés lett volna. Ha ugyanis minden megépül, amiről a főmérnök beszélt, akkor is 8,1 ember jutna átlagosan egy-egy lakásra.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
