helyrajzi szám

Szabadság tér

Lokál

Ma is sokan azt gondolják, hogy a Lipótváros egyik legnagyobb közterét csak 1945 után nevezték el a szabadságról.

Való igaz, hogy a II. világháború után terjedt el e fogalom sűrű köztéri névhasználata (még a Svábhegyből is Szabadság-hegy lett), ráadásul a téren egy méretes szovjet hősi emlékmű található, mégis jóval korábbi az elnevezés. Amelynek az egészen konkrét oka az, hogy 1897-ig itt állott az ún. Újépület (német nevén Großes ärarial Gebäude – katonai nagyépület), de nem egyetlen épületként, hanem komplett erőd- és börtönrendszerként. Építését II. József rendelete nyomán 1786-ban kezdték el, de a munkálatok csak 1814-ben fejeződtek be, a teret teljesen körbeölelő építménybe az akkoriban létrehozott ötödik tüzérezredet költöztették. Az objektum az 1848/49-es szabadságharc után vált hírhedtté: itt végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. október 6-án, és másokat is, az udvaron pedig 33 akasztófát állítottak fel, név­táblákkal; azoknak a nevét írták rájuk, akiket távollétükben ítéltek halálra, mint Kossuth Lajost, Petőfi Sándort, Táncsics Mihályt, Andrássy Gyulát. Ekkor az Újépület börtönként is üzemelt, Madách Imre is itt raboskodott.

A kiegyezés után a gyűlölt és rettegett építményt a magyar állam sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta. Az 1873-as városegyesítés után egyre közelebb került a belvároshoz, az ingatlan területe egyre többet ért, ám mivel az a közös osztrák–magyar hadsereg tulajdonában állt, Bécsben döntöttek az Újépület jövőjéről. Közben olyan ötletek merültek fel a hasznosításával kapcsolatban, hogy árvaház legyen vagy nyomda. A katonaság csak 1892-ben mondott le róla, ezután lett egyértelmű, hogy bontani fognak, majd a Közmunkatanács tervpályázatot írt ki a terület hasznosítására. Aztán újabbakat. Négy év alatt legalább száz rendesen megszerkesztett tervet tanulmányozhatott át a kiíró, de hiába volt miből válogatni, 1896-ban – talán a változatosság kedvéért – kiírtak egy nemzetközi tervpályázatot is.

Amikor 1897-ben megkezdődtek a bontási munkálatok, még nem volt a területnek elfogadott rendezési terve. Végül Pálóczy Antal kompromisszumos elképzelése kapott zöld utat: az építész olyan jelentős zöldterületet képzelt el, amelyet paloták vesznek körbe. Ezek közt voltak olyanok is, amelyek 1897 előtt épültek, de a legnagyobbat, a Tőzsdepalotát, a későbbi tévészékházat 1905-ben adták át. Majd 1907-ben még egyszer, a „javított kiadást”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.