helyrajzi szám

Batthyány téri vásárcsarnok

Lokál

„A tágas aluljáró egységes arculata, sci-fibe illő bútorai, étel- és italautomata sora láttán okkal gondolhatták, hogy »utolértük a nyugatot«” – idéztük fel idén február 5-i lapszámunkban a Batthyány téri aluljáró 1972-es megnyitását követő közámulatot, amelyet csak fokozott, hogy az utasok odafent csakis a régmúlttal szembesülhettek: a téren álló házak többsége a 18–19. században épült, s a vásárcsarnok akkor 70 éves, lezárt tömbje számított a leg­fiatalabbnak.

A „VI. számú vásárcsarnokot” ugyanúgy 1895–1897 között kellett volna felavatni, mint a Fővám téri Központi Vásárcsarnokot, és az öt kisebb pesti fiókot a Hold utcában, a Hunyadi téren, a Klauzál téren, a Garay téren és a Rákóczi téren. Ám a fővárosi képviselők még 1898-ban is a lehetséges helyszíneken vitáztak, és csak egy évvel később döntöttek az 1906-ig Bomba térnek nevezett Batthyány tér mellett. Ahol már a középkorban is, ahogy 1899-ben, piac volt.

A csarnok 1902. április 13-án, vasárnap délelőtt nyílt meg. A Pesti Hirlap tudósítása szerint Halmos János polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy míg „más szerencsésebb viszonyok között levő országok nagyvárosai évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt” vásárcsarnokokat létesítettek, „nekünk most kell pótolnunk a saját hibáinkon kívül történt mulasztásokat”. A lap kiemelte, hogy miután a résztvevők megtekintették a csarnok helyiségeit, „annak célszerű, helyes beosztásáról, szép formáiról mindenki a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott”.

 
A csarnok 1952-ben
Fotó: Fortepan/UVATERV 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.