Ozzy, akit először Johnnak neveztek el

Zene

Elsősorban a bulvársajtónak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben Ozzy Osbourne nevét Magyarországon is szinte mindenki ismerte – azok is, akik életükben nem voltak rockkoncerten. A hetvenes évek elején azonban hiába jutott a Black Sabbath elég hamar a csúcsra, a magyar sajtó nem vett róla tudomást.

A hatvanas évek popkulturális eseményeit a hatalmas tömegigény ellenére is legfeljebb kiskanállal adagolta a hazai sajtó, ráadásul meglehetős fáziskéséssel. Mindennél többet mond, hogy beatlemania alapművét az 1964-es A Hard Day’ Nightot Egy nehéz nap éjszakája címmel 1968-ban vetítették először Magyarországon – amikor Lennonék már nem koncerteztek, és legszívesebben letagadták volna azokat frizurákat és öltönyöket, amelyekben négy évvel korábban bohóckodtak. Angolszász könnyűzenei híreket (pozitív kicsengéssel) csak a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin és a Világ Ifjúsága című lapok közöltek legfeljebb két-három oldalon.  A magyar fiatalok „naprakész” információkhoz leginkább a hazai zenekarok révén jutottak, melyeknek elszánt tagjai fülüket a rádiókészülékekre tapasztva a Radio Luxembourg vagy Szabad Európa adásaiból próbálták lekoppintani az aktuális slágereket, hogy már másnap játszhassák valamelyik klubban. Egy-egy külföldi előadó vagy zenekar itthoni sikere gyakran annak volt köszönhető, hogy valakinek a kedvenceivé váltak. A hőskorban az Illés a Beatleshez, az Omega a Rolling Stoneshoz volt köthető, míg Radics Béla Jimi Hendrixbe szerelmesedett bele; valószínű, hogy nélküle a gitáros zseni nevét (és nem a zenéjét) csak 1970-ben bekövetkezett halála után ismerhette volna meg a magyar közönség – akkor is legfeljebb rövid nekrológ formájában.

Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a Black Sabbath berobbanása az 1970-es évek elején nem igazán érte el az akkoriban formálódó magyar popsajtó ingerküszöbét. A rádióban nem lehetett őket hallgatni, az újságokban csak elvétve írtak róluk, ha egyáltalán. Az Arcanum találatai alapján 1969-1977 között – vagyis a zenekar legfontosabb időszakában – a Black Sabbath „kifejezés” legfeljebb tizenöt alkalommal fordult elő a magyar (és a határon túli magyar) sajtóban, de ezekből is semmi nem tudhattunk meg az együttesről, Ozzy Osbourne (és a többiek) nevét egyszer sem írták le.

Elsőként 1970 novemberében szerepelt magyar újságban a Black Sabbath. Egy angol hangszerkereskedő, Andrew Terry tesz említést róluk, akit a Budapesti Nemzetközi Vásáron talált meg a Pest Megyei Hírlap riportere. Terry abban a reményben érkezett Budapestre, hogy gitárerősítőket adjon el, és hegedűket vásároljon. A vásár színes forgatagában bóklászó riporter búcsúkérdése így hangzott: „Ön fiatal ember, mi a véleménye az angol popzenéről?” – mire Terry: „ Kedvencem a Beatles, a Herman’s Hermits. Az újak közül – ezek Magyarországon még ismeretlenek – szeretem, és természetesen cégemmel együtt patronálom John Hiseman’s Colosseum, Idle Race, Black Sabbath, Trapeze, Xhol Caravan (NSZK) együtteseket.”

Az viszont csak a Bukarestben megjelenő A Hét című lap 1971. január 8-án megjelenő számából volt tudható, hogy a Black Sabbath hard-rockot játszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.