Legát Tibor

A héten mutatják be a mozik új filmjét, az 1945-öt, ami közvetlenül a második világháború után játszódik egy kelet-magyar­országi faluban.

Az idei Budapest 100-at a rakpartok ünnepének mondják, de a rendezvénysorozat kiemelt helyszíne a Szabadság híd is, amely 1945-ig Ferenc József nevét viselte. A legszebbnek tartott fővárosi hídról kevesen tudják, hogy eredetileg teherforgalmat szolgáló műtárgynak épült, és csak másodsorban lakossági átkelőnek.

A konkurencia miatt messzi vidéknek tűnik, pedig egy óra alatt a legtávolabbi pontja is elérhető Budapestről.

A természetjárásnál sokkal kényelmesebb a közeli parkban elnyújtózni, a sporttelepen lazítani vagy felkeresni egy tiszta levegőjű üdülőhelyet. Vagyis kizárólag praktikus okokkal, az egészséges életmód kényszerével nem magyarázható a városi ember vonzódása a természethez. De akkor mi lehet az oka?

Talán 1978-ban, a Slow Train Is Coming megjelenésekor történt utoljára, hogy másnap Bob Dylannel lett tele a világsajtó. Noha akkor a bulvárszenzációt Robert Allen Zimmerman keresztényi megtérése szolgáltatta, a hangsúly mégis a zenén volt; Dylan az épp akkor berobbanó Mark Knopflerrel állt össze, s készítette el a pár évvel később már klasszikusként emlegetett albumot.

A forradalom 50. évfordulóján indította az OSA Archívum azt a digitális archívumot, amelynek fókuszában az Egyesült Államokba érkezett magyar menekültek állnak. Tavaly különleges fotósorozattal és páratlan dokumentumokkal bővült az anyag, ami azért is figyelemreméltó, mert talán ez az egyetlen olyan kezdeményezés, amely 1956 tengerentúli következményeit próbálja bemutatni. Az OSA munkatársát a részletekről kérdeztük.

A legújabb kori Budapest építésében jelentékeny szerepet játszottak a zsidó származású polgárok, és a középkori Budáról is elmondható ugyanez. Az ELTE professor emeritusát a részletekről kérdeztük.

1949-ben Noel H. Field volt a legismertebb amerikai Magyarországon. Vele volt tele a sajtó, ő volt a Rajk-per koronatanúja, a „CIA-kémfőnök”, ám a fényképét nem közölték, amikor pedig a kirakatper zajlott, nem jelent meg a bíróság előtt. Sokan gondolhatták a titokzatos amerikairól azt is, hogy igazából nem is létezik, az Andrássy út 60.-ban alkotta meg valami ávéhás Frankenstein doktor.

A minap töltötte be 75. életévét, de február 18-i, telt házas Aréna-koncertjén nem ezért ünnepelték, még csak meg sem emlékeztek róla. A Kossuth-díjas előadóművésszel a koncert után beszélgettünk, szóba került Majka, Radics Béla és a Rajk-per is.

Néhány csoport-pszichoterápiában jártas szakember vadidegeneket hívott össze egy háromnapos rendezvényre. A Civil Csoport Hétvégén közösen, önmagukon keresztül próbálták megérteni, hogyan működik a demokrácia, működhet-e egyáltalán. Az első ilyet 2012-ben rendezték, most a hatodikra készülnek.

Rendhagyó és örvendetes, ha valaki 50 évesen ismerkedik meg 48 éves másod-unokatestvérével, de legfeljebb magánügy. Legát Istvánnal két évvel ezelőtt találkoztunk, azután, hogy felkereste az apámat, mert a komáromi Klapka György Múzeumnak oral historyra volt szüksége a legújabb kiállításához. (1932-es születésű apám 1950-ig élt a városban.) Az interjút elkészítették a múzeum munkatársai, Istvánról viszont kiderült, hogy neki is van otthon egy kis múzeuma.

Sokan csak gyerekjátéknak tartják, mások elsüllyedt hobbinak. Magyarországon az 1950-es évek végén volt a legnépszerűbb, de ma is vannak lelkes gyűjtők, több tízezres gyűjtemények.