Legát Tibor

1952. december 26-án vasúti szerencsétlenség történt Budán, a Császárfürdőnél. Huszonhatan haltak meg. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) három embert vett őrizetbe. Legát Tibor

Emberi mulasztás okozta 1952. december 26-án azt a vasúti szerencsétlenséget Budán, a Császárfürdőnél, melynek következtében huszonhatan haltak meg a helyszínen. A baleset körülményei, ezek vizsgálata, majd az ügy utóélete azonban jól példázza az ún. népi demokrácia mindennapjait. Legát Tibor

Amikor a hetes busz a Tétényi útra fordul, családi házas/panel lakótelepes negyedbe érkezünk. Láttunk már szebbet és láttunk már rosszabbat is, arra azonban semmi nem emlékeztet, hogy a környék legismertebb objektumának, a Szent Imre Kórháznak a területén nem is olyan régen még gyógyfürdő és szanatórium várta a felépülni vágyókat, mivel egy ritka természeti "együttállásnak" köszönhetően a felszínen és a mélyben is gyógyhatású víz csörgedezett. A víz ma sem tűnt el teljesen. Legát Tibor

Dénes József 1957-ben született. Zenei pályafutását az Európa Kiadó zenekarban kezdte. 1987-ben Dénes József a Hit Gyülekezetének tagja lett, majd Pajor Tamás megtérése után alakított Ámen zenekarában gitározott 1993-ig. Játszott Kamondy Imre Vad Chanson nevű zenekarában és a Vidámpark együttesben. Néhány Neurotic-számot zeneszerzőként jegyzett. A 90-es évek végétől kiválásáig a Balaton zenekarban, majd alakulásától 2008 februárjáig Legát Tibor Lidérc nevű formációjában játszott. 2004-ben, az uniós csatlakozás alkalmából rendezett EK-koncertsorozat meghívott fellépője volt. 2002-ben zeneszerzőként közreműködött a Várszegi Tibor rendezte Hírnökök című előadás létrehozásában, majd Oláh Lehel 2003-as Dixi-filmjének szereplője volt. Játéka hallható az Európa Kiadó 1987-ben kiadott Popzene című albumán, s még társszerzőként jegyzi az együttes 1989-ben megjelent újabb lemeze, a Szavazz rám! dalait is. Játszott a Balaton 1996-os A fény közepe a sötétség kapujában című stúdióalbumán is, legnagyobb zenei vállalkozása azonban 2006-ban kiadott, Gémes Jánosnak (Dixie) emléket állító első és egyetlen szólóalbuma volt, amely Dönci Projekt név alatt jelent meg. (MTI)

A budapesti trolisok szakszervezete "játékos" közvélemény-kutatást tartott honlapján arról, hogy mit tartanak olvasóik a legfontosabbnak a munkahelyükön. A három válasz közül (biztos munkahely, magasabb bér, jobb munkakörülmények) a válaszadók mintegy hetven százaléka az elsőre, a biztonságra voksolt. Megnéztük, hogy mit jelentett nem is olyan régen a biztos munkahely fogalma.

"Tessenek inkább otthon maradni" - mondja az állomásfőnök, és nem csak a vasutassztrájk idején. Érdemes megfogadni a tanácsát, mostanában gyakran előfordulhat, hogy lakásunkban sokkal messzebbre vonatozhatunk. Akár Magyarország mozdonyaival. Az Indóház című lapot (lásd: Az újságos mellett vigyázzanak, Magyar Narancs, 2005. július 7.) jegyző, azonos nevű kiadó első könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a hazai vasút immár 162 éves történetén végigrobogva, leltárba vegye a Magyarországon valaha és jelenleg is szolgáló "vasakat". A régieket és a legújabbakat. Gőzösöket, dízeleket, villanyosokat.

Akik ritkán közlekednek vele, habcsókos nosztalgiajáratként tekintenek rá, büszkeséggel a szívükben, mintha az 1896-os millenniumi ünnepségek még nem értek volna véget. Pedig az utasok többsége már régóta inkább a rákospalotai csatlakozás miatt veszi igénybe, nem a vasárnapi vurstlizásért.

Kőbányáról mindenkinek a sör és a tégla jut az eszébe, legfeljebb a gyűjtőfogház, a köztemető. Százötven évvel ezelőtt azonban egészen másra gondoltak, ha a városrész szóba került. Elég volt egy ártatlan röfögés, máris Kőbányát emlegették országszerte. Itt terült el az a világraszóló sertésteleprendszer, melyről úgy gondolták, hogy örökre virágba borítja a környéket. A történet persze másképp alakult, emlékeztetőnek csupán néhány utcanév (Szállás utca, Hizlaló tér, Mázsa tér) meg a párját ritkító vasúti objektum maradt.

Művészi színvonalon gyalázkodik, mégsem olvastunk róla elmarasztaló kritikát. Sőt. Csupa rajongó megnyilvánulással találkozhatunk, ha neve, illetve zenekara, a Flash szóba kerül. Barcs Miklós a napokban lesz ötvenéves.

Koltai Róbert eddigi összes filmrendezése Koltai Róbert figurájára íródott. Pontosabban arra az ártatlan gyermeki tekintetre, ami nemcsak hatalmas lelket tükröz, de alkalomadtán roppant vicces is tud lenni.

A hazai géphajózás megindulásának 190. évfordulóját ünnepelték szeptember végén a Jászai Mari téri kikötőben: Bernhard Antal eszéki mérnök 1817-ben a Dráván, majd a Dunán is bemutatta Carolina nevű gőzösét. Ugyanez a hajó három évvel később már Pest-Buda közönségének szolgálatában állt; az első menetrend szerinti magyar közlekedési eszköz. Akkor még úgy tűnt: a fővárosi hajózás fényes jövő előtt áll.

A múlt hét végén immár tizenharmadik országos találkozójukat rendezték a névtelen alkoholisták. A háromnapos eseménynek idén Kecskemét adott otthont. Aki tudott, eljött, hogy megmutassa magát, és nagyobb társaságban is megszabaduljon démonaitól.