Dr. Flash aranyköpései - Barcs Miklós

Tranzit

Művészi színvonalon gyalázkodik, mégsem olvastunk róla elmarasztaló kritikát. Sőt. Csupa rajongó megnyilvánulással találkozhatunk, ha neve, illetve zenekara, a Flash szóba kerül. Barcs Miklós a napokban lesz ötvenéves.
Művészi színvonalon gyalázkodik, mégsem olvastunk róla elmarasztaló kritikát. Sőt. Csupa rajongó megnyilvánulással találkozhatunk, ha neve, illetve zenekara, a Flash szóba kerül. Barcs Miklós a napokban lesz ötvenéves.

Õ képviseli leginkább a punkban megtestesülő urban warrior lázadását. Közéleti és énekesi pályája csúcsára ért: a Tinódi Lantos Sebestyéni utat (sic!) ötvözve a betyáros vakmerőséggel utat nyitott a hazai underground történetében." A programajánlóban nagyon odatettek neki, ha olvasta, biztos jót röhögött. Nem mondhatnám, hogy szétszedik a Gödör klubot a Flash miatt, de a hideg csütörtök ellenére is meglehetősen stabil gárda képviselteti magát. Ha eltakarom az egyik szemem, csupa hétköznapi embert látok, legfeljebb a gőzt akarják kiengedni, de jobban megfigyelve különös lények is akadnak: nem mintha máshol nem találkozhatunk avval a fiatalemberrel, aki a magyar válogatott régi fazonú (Senior márkájú!) melegítőfelsőjében feszít, és arról beszél, hogy életcéljává vált Jézus tisztátalanságának bizonyítása, de az, hogy éppen itt botlunk bele, magától értetődőnek tűnik. "Hozzáért a halotthoz? Na, ugye? És Mózes engedi az ilyet?"

Mindez csak azért érdekes, mert pár méterrel odébb Barcs - a társaság középpontjaként - épp egy olyan sztorit mesél, aminek - ha csak közvetve is - szintén vallási vonatkozásai vannak. "Megyek a hatoson, erre fölszáll a Pajor (Tamás, szintén zenész, lassan húsz éve a Hit Gyülekezetének prominense - a szerk.) a kezében egy ásványvizes üveggel, aminek nincs kupakja, viszont valami húgyszerű lötty van benne. Mi ez, Tamás? Azt mondja: 'Benzin!' 'Mi van, terrorista lettél?' Erre visszakérdez: 'Így néz ki egy terrorista?' Szokás szerint öltöny-nyakkendőben feszített, és teljesen zavarba jött, amikor azt mondom: 'Hát épp ez az, egy terroristánál sosem lehet azt tudni.' Magyarázkodni kezd, hogy lerobbant a kocsija, meg hogy mér' írok róla rondákat az interneten? Mér', mér', mert a szekta teljesen legyalulta az agyadat, baszod alássan. Akkor megint jön a sablon dumájával, hogy ne bántsam a gyülekezetet, ők mentették meg az életét a drogoktól."

Barcs gúnykacaja "mindent visz", s ebben valószínűleg az is benne van, hogy őt nem kellett megmenteni, noha ifjúkorában valószínűleg az összes, akkor használatos hazai drogot kipróbálta: "A Flasht a nyolcvanas évek végén hoztam össze, amikor a Pajor-féle brigád elhúzott a szektába. Elég sokat lógtam velük együtt, teljesen kiborultam, hogy ilyen könnyedén veszik az agymosást - mesélte még 1999-ben. - A Flash névnek több jelentése van, villanás meg ilyenek, de azért elsősorban az anyagozásra gondoltam, amikor kitaláltam. Akkor már vége volt a régi jó gyógyszeres időszaknak, a Gracidint, a Parkánt betiltották, nagyban ment a mákozás. Nyaranta megszálltuk a földeket. Úgy történt, hogy egy olyan haverral, akinek volt kocsija, elindultunk az Alföld felé május végén, és harminc kilométeren belül öt mákföldbe ütköztünk. A helyeket nem őrizték, szerintem nem is tudták, hogy van ez a dolog. Nem azt mondom, hogy a mák elit narkó volt, de egy sokkal kisebb réteg művelte, mint a szipuzást. A Flasht egy Imeró nevű súlyos csákóval alapítottam. Zirci gyerek, de a csaja révén kijutott Los Angelesbe, ahol kapott egy laza rock and roll löketet. Úgy ismertem meg, hogy egy haveromnál gitározott, akkor jött haza Amerikából. Nekem volt egy-két szövegem, a Kúrom a nőt, csöng a telefon, meg ilyenek, ezekből lettek az első számok. Csak hát az Imeró nem tudta kiheverni ezt a Los Angeles-feelinget. Olyanokat csinált, hogy levetkőzött félmeztelenre, beállt gitárral a tükör elé, csak éppen a hálózatba dugta be a kábelt. Úgy megbaszta az áram, hogy beleégtek a húrok a tenyerébe. Ezt hótkomolyan mesélte nekem, és azt várta, hogy sajnálni fogomÉ Egyébként nem volt rossz gitáros, de őt a máktea teljesen legyűrte. Nem tudom, hogy él-e még egyáltalán, utoljára az a hír járta, hogy visszaköltözött Zircre, ott főzőcskézik."

Miki viszont abbahagyta a főzőcskézést. A kilencvenes években leszázalékolták, feketefutár lett vasúti kedvezményének köszönhetően. Közben a Flashben a fél város megfordult, s 1996-ban végre megjelent egy kazetta, amin az együttes Tilos az Á-ban tartott koncertje hallható. Ugyanebben az évben készített egy filmet a Balázs Béla Stúdiónak akkori basszusgitárosával, az idén elhunyt Artner Ivánnal (Rádiócsönd, Magyar Narancs, 2007. május 24.) a Mir űrállomásról, Égi rovar címmel, majd, miután megszűnt nyugdíjasstátusza - az illetékes bizottság "visszaszázalékolta" -, egy utógondozóban helyezkedett el mint képesítés nélküli szociális munkás. Az új évszázadba már az új Barcs Miki lépett, megházasodott, gyermeke született. Már csak az államvizsgája hiányzik, hogy megkapja a diplomáját a Wesley János főiskolán. Szakdolgozatként a klienseiről (18- 24 év közötti volt állami gondozottak) készült filmjét adta be. Ám hiába "konszolidálódott" a hétköznapi életben, rajongói nem sokat sejthetnek ebből. Az viszont valóban feltűnő, hogy Barcs korábbi "szimpla" dühét és ritkán józan életét felváltotta valamiféle "közéletiség": egy olyan, faragatlan, trágár "társadalomkritika", ami már annyira alpári, hogy nem lehet rajta nem röhögni. Mindezt saját készítésű honlapján (www.drflash.hu) fejti ki bővebben, de azért a koncertekre is jut belőle.

A Flash harmadiknak lép fel, a Gödör közönségének egy része elpárolgott vagy kiütötte magát. Most talán kicsit visszafogottabb a színpadon, de azért nem kell félteni. "Kedveskéim, ez egy világslágerünk, tényleg egy kis világslágerünk volt. Ezután megint jobbak jönnek. Az Egyhetes áru már állott, te állat című bemelegítő hangképes levél, kis köcsög!" - mondja röhögve, de a provokáció nem ül, az egyébként lelkes nézők mintha mellőznék a szokásos "Hol a hangod?", "Szar vagy, Miki!" és hasonló "viszontgyalázásokat". Persze az összes nagy slágert (Kúrom a nőt, Twenty, Hárommilliárd stb.) is eljátsszák, a "legújabbat", a négy évvel ezelőtt született Képviselő-funkyt ("Neked nem ott van a helyed a parlamentbe' / Berakod a lábikód egy zsák cementbe / Ott ácsorogsz majd a Duna fenekén / A Barbi baba feleséged jól megdugom én!") közkívánatra kétszer is. Barcs káromkodva távozik, de feltűnően jól érzi magát. Néhányan új számokat követelnek, de mindent a maga idején.

"A színpad nagyon jó hely arra, hogy aki idegesít, vagy akit nem bírsz, azt jól legyalázd - mondja. - Van egy-két pofa, akiket nagyon rühellek, azoknak már a korai Flash idején is beszóltam, a szaros politikusokat csak az utóbbi pár évben találtam meg. Előtte nem foglalkoztam velükÉ Melyikről tudnál jót mondani? Azt hiszem, ez örök téma marad. A rohadtak!!! De amikor elkezdtem csinálni a honlapot, rájöttem, hogy a gyalázkodás leírva talán még jobb. Jó kis barokkos körmondatokkal bele a pofájukba. A site-ot direkt primitívre fazoníroztam, egy kis dollárjeles sorminta, egy kis színes háttér, így azt az ősinternetes feelinget sugallja. Teljesen egyedül csinálom, naponta kábé 250-300-an látogatják, koncertek előtt megugrik a duplájára, de ha például az index 'linkoltatja', akkor négyezerre is felmegy. Mivel Uj Péter az egyik legnagyobb Flash-rajongó, az Indexen elég gyakran előfordulok. Igaz, ő olyan gyakran nem jár a koncertjeinkre."

Mikit azonban egy másik hírportál szerződtette - ahogy ő mondja - "száguldó gyalogos riporterként", bár ennek semmi köze a gyalázkodásokhoz vagy a Flashhez. Egyszerűen arról van szó, hogy Barcs évek óta szívesen dokumentál ilyen-olyan eseményeket videokamerájával. "Van otthon egy egyszerűbb vágóasztalom, azon készítem el a riportokat, négyet-ötöt egy hónapban." Tavaly október 23-a óta az összes tüntetésen részt vett, arra azonban még álmában sem gondolt, hogy e ténykedésének köszönhetően majd' húszéves földalatti közszereplés után a mainstream média érdeklődésének is a középpontjába kerüljön.

Jegyezzük meg a történelmi dátumot: 2007. november 17.

"Barcs Miklós éppen a Hold utcából akarta elhagyni a Batthyány-örökmécsesnél tartott, be nem jelentett tüntetés színhelyét, amikor a rendőrök feltartóztatták, kameráját elkobozták, mobiltelefonjából az akkumulátort kivetették, azt is elvették, egy rabomobilba bezsuppolták, és hatodmagával a kőbányai kerületi kapitányságra vitték. Ott az előtérben négy órán keresztül kellett álldogálnia, szék nem volt, vizet nem kapott, majd egy üres cellába helyezték. A cellában egy padon elaludt; éjjel egykor ébresztették, két rendőrnő jegyzőkönyvet vett fel, majd közölték, szabálysértést követett el, amiért a rendőrségi felhívás ellenére a tüntetés helyszínén maradt. Ezért 40 ezer forint pénzbírságra ítélik."

Az ügy még nem zárult le, de úgy tűnik, Mikit különösebben nem rázta meg a dolog. A "sajtószabadság mártírja" a koncert után így köszönt egy régi cimborát: "Bazmeg, eddig csak egyszer vittek be a zsernyákok. Emlékszel? Káemká (közveszélyes munkakerülés - a szerk.) miatt. Eltelt huszonöt év, a fene gondolta volna, hogy megint lecsapnak rám! Az öreg tatára! Az indexes Zutyunak (Bogád Zoltán - a szerk.) legalább volt újságírópapírja, meg ez a presszes, zöld csuhája. Nálam még az se', csak kamera a kézben. Persze a Zutyu se' úszta meg, höhöÉ őt is elvitték, csak nem oda, ahová engem. Bezsuppoltak a bádogkasztniba, egy mélabús szkinheddel meg négy másik pofával, azt' irány a kőbányai kapitányság. Levideózták a buránkat - ez van most a fotózás helyett. Képzeld el, ahogy ott állok egy tizenkettes számmal a kezemben, ezek meg jobbról-balról filmeznek! Nyugodt voltam, inkább röhögtem az egészen. Ahogy becsukták utánam az ajtót, rögtön elszundikáltam: sok volt a négy óra ácsorgás."

A tragikomikus epizódnak azonban van egy kimondottan pozitív hozadéka is. Amikor a koncertet követő napokban összefutottunk, Miki arról számolt be, hogy új Flash-szám készül, aminek már megvan a refrénje: "Az lesz, hogy 'Rendőrállamot nem!' Ennyire már előre van haladva a legújabb világsláger. De nem kapkodjuk el. Fokról fokra haladunk, közben folyamatosan beszámolunk arról, hogy épp hol tart a dolog. Ha kész leszünk vele, biztosan csinálunk egy számbemutató szuperkoncertet."

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.