Legát Tibor

Festőnek készült, a ruháknál kötött ki. Több mint tíz év alatt sikerült meghódítania a magyar csúcsokat, állítása szerint kizárólag a szorgalmi utakat járva. Minisztereket és tévésztárokat öltöztet - bárki bekopoghat a szalonjába, mindenkit személyesen fogad. Legutóbb a BKV járművezetőinek tervezett egyenruhát.

A 36 éves jogász gyerekkora óta a bakelitlemezek megszállottja, gyűjtőként a kelet-európai rockra "szakosodott". Kiadói működése is inkább szabadidős tevékenység: eltűntnek hitt hangfelvételeket hoz nyilvánosságra. A Moiras eddig öt albumot adott ki, két Liversing-koncertválogatást, egy Kex-gyűjteményt, valamint az erdélyi Józsa Erika-Horváth Károly duó és a Metropol együttes 1978-as, román kiadású, "elsüllyedt" lemezeit - kizárólag vinilen.

Remekművekről van szó, élmény helyett mégis sokszor kínszenvedést okoznak diáknak, szülőnek. És tanárnak. Hiába ad a Nemzeti Alaptanterv szabad kezet a művek kiválasztásában, olyannyira megcsontosodott a "kötelezők" köre, hogy a legtöbb iskolában akár az 1978-as naptárt is kiakaszthatnák a falra.

A fogyatékosok körülményeit modellező "játszótér" 2004-ben sikerrel mutatkozott be a Millenárison (Vak a poharat, Magyar Narancs, 2004. október 28.), s azóta sok helyen megismerhették az Ability Parkot. Egy évig ismét a "régi helyszínen", de nagyobb területen, a Jövő Házában talált otthonra az immár több alkalmazottat foglalkoztató közhasznú társaság.

Több mint hétszáz éve építették, lassan ötszáz éve rom. Mindenki hallott már róla, de kevesen látták, sőt honfitársaink többsége talán meg sem találná a térképen. Mások viszont, ha nem is oly drámai módon, mint Szondi György várkapitány, életüket és vérüket adnák a drégelyi romokért.

Az Európa Kiadó, a Balaton és sok más együttes egykori gitárosa elkészítette első lemezét, amely Gémes Jánosnak, Dixinek (1943-2002) állít emléket. (Nekrológunkat lásd: "Sötétben káprázó jelenés", Magyar Narancs, 2002. június 27.) A Dönci Project néven jegyzett produkció nem klasszikus szólóalbum, inkább szellemidézés. Ráadásul az "asztaltáncoltatásban" olyan előadók vettek részt, akik eddig talán nem is ismerték egymást: Cseh Tamás, Szűcs Krisztián (HS7), Peter Ogi, Somló Tamás, Víg Mihály, Szekeres András (Junkies), hogy csak néhány nevet említsünk.

Sokan ártatlan szabadidős tevékenységnek tartják, mások családok szétzilálójaként, kocsmai verekedések előzményeként tekintenek rá. Tudomásunk szerint még senki nem állt fel úgy egy parti után, hogy pesti sarokházat veszített/nyert volna, de a piros papucsnál azért komolyabb dolog. Sőt. Egyre többen gondolják úgy, az ulti nem csupán kártyajáték, hanem sport.

Miután a hivatalos vizsgálatok nem állapítottak meg szabálytalanságot, szinte az összes hazai jogvédő szervezetet megkereste panaszával Engel Zoltán. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) vizsgálata szerint a szegedi börtönben fogva tartott mozgáskorlátozott elítélt körülményei erősen kifogásolhatók, személyiségi jogait folyamatosan megsértik. Ezért az MHB a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.

A legutóbbi "eredeti tervek" szerint már szeptemberben munkába kellett volna állnia a 4-es metró alagútfúró pajzsának az Etele téren. A munkagép azonban csak október közepén debütált sikerrel - Németországban. A beruházás felelősei szerint a csúszás ellenére is 2009 végére átadják az 1972-ben megálmodott budapesti vonalat. De hányat nem adtak át? Megfúrt metrótervekben vagyunk világelsők, nem alagutakban.

A múlt szombati Almássy téri rendezvény java a klubok műsoros bemutatkozásával telt, de úgy tűnt, a programnál sokkal fontosabb a tisztes távolságtartás a valóságtól.

Mínuszos hír: "országszerte megünneplik a bányásznapot". Leginkább jelmezbálra, búcsúra, dínomdánomra számítottunk, hogyan lesz a feketéből kis színes. Meg sem fordult a fejünkben, hogy az ünnep alkalmából - legalábbis Tatabányára - nem csak a hagyományok felelevenítésével tér vissza a múlt.

Ha egy Borsod megyei lapban az a vezető hír, hogy a városi dísztavat leginkább a látványelemek bővítésével lehet fejleszteni, s a munkálatok már jövőre elkezdődhetnek, április elsejei tréfára vagy provokációra gyanakszunk. Csakhogy a Tiszaújvárosi Krónika legutóbbi címlapján kacsa legfeljebb a tóban úszkál, a tudósító minden szava igaz.