Jutalomutazás - Koltai Róbert: Megy a gőzös (film)

Zene

Koltai Róbert eddigi összes filmrendezése Koltai Róbert figurájára íródott. Pontosabban arra az ártatlan gyermeki tekintetre, ami nemcsak hatalmas lelket tükröz, de alkalomadtán roppant vicces is tud lenni.
Az elmúlt tizenöt évben ez a karakter vált a színész áruvédjegyévé - még az oly népszerű Illetékes elvtárs/úr alakja is erre épül -, az pedig, hogy egykor, a Gyuszi bácsit megelőző időkben ennél sokkal változatosabb filmszínészi feladatokat vállalt, lassan a feledés homályába vész.

Nagy meglepetés, hogy Koltai legújabb filmjében változik a felállás. Nemcsak hogy nem ő játssza a főszerepet, de az általa megformált Bajusz állomásfőnökön sem sok szeretnivaló akad: korrupt, pitiáner gazember, kiskakas a szemétdombján. Mindez mégsem "példátlan". Láttunk már hasonlót Koltaitól, igaz, majd' harminc éve. Ha pedig arra gondolunk, hogy a Rideg Sándor regényéből készült 1979-es tévéfilm, az Indul a bakterház (r.: Mihályfy Sándor) a mai napig hatalmas siker, már érthetőbb a szerepváltás.

A Megy a gőzös történetének nem sok köze van a Bakterházhoz, de az alaphelyzet hasonló; csak most nem gyermek, hanem egy fiatalember leckézteti a galád vasutast. Most is a harmincas években járunk, de nem a tanyavilágban, hanem egy országjáró ereklyés vonat (vö.: a Szent Jobb-turné 1938-39) nyomában, amely a bosszúéhes legény miatt fut zátonyra valahol az isten háta mögött. Az ereklye persze elvész, s mindebből az altesti humort sem nélkülöző hatalmas csetepaténak illene kerekednie. Már csak azért is, mert az állomásfőnök mellett még jó néhány jellegzetes karakter ordenáré balfaszságát kísérhetjük figyelemmel. Azonban a nagy burleszk elmarad, annak ellenére, hogy Grecsó Krisztián forgatókönyve párját ritkító, szellemes történet, hatalmas poénokkal, jól megrajzolt karikatúraszereplőkkel. Ráadásul a színészek - beleértve Koltait - szinte egytől egyig remekül hozzák a figurát: Pogány Judit az állomásfőnökné, Gesztesi Károly a temetőcsősz, Csuja Imre és Lázár Kati a cigányvajda és felesége, Badár Sándor Menyus cigány szerepében telitalálat, a csendőröket alakító Szabó Győző és Pindroch Csaba még régi kollégáiknál, a Borsból ismerős Dezsőnél és Oszinál is hülyébbek. Megannyi jutalomjátékost láthatunk, akik látható élvezettel teszik a dolgukat. Olyannyira, hogy észre sem veszik, hogy a film népszínművesre vett nyelvezete nem működik. Néha olyan érzésem támadt, mintha nem is moziban lennék: a színpadias dialógusok a kor hangulatához próbálnak illeszkedni, de túlságosan mesterkéltek, hiteltelenek. Nem tesz jót a filmnek az sem, hogy épp az a golyószórós dinamika hiányzik belőle, ami a burleszk lényege - Koltai túl sok időt hagy egy-egy poénra, ami pedig rendezői tévedés.

De még ez sem lenne baj, ha - miként az Indul a bakterházban - az állomásfőnököt megleckéztető legény szerepét játszó Szabó Kimmel Tamásban valóban ötcsillagos kópét tisztelhetnénk. A tévéfilm sikerének titka ugyanis elsősorban egy bizonyos Olvasztó Imre nevű kisördög volt. Egy tanyasi fiú, aki emlékezetes alakítása után soha többé nem szerepelt filmben. Szabó Kimmel Tamásra viszont pár órával a film megtekintése után sem emlékszem. Még az a szerencse, hogy ő valóban színész, így biztosan lesz még alkalma bizonyítani.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.