Legát Tibor

Az utolsó pofon megáll a levegõben, a nyomozó az órájára néz, visszagyûri az ingujját és leroskad a székbe. - Tudja, melyik állat hord faszt a hátán? - kérdezi fáradt kíváncsisággal, miközben a mennyezetre fordítja a vallatólámpát, és bekapcsolja a ventilátort. A szórt fényben megváltoznak a vonásai: az árnyékvetõ inkvizítor köpcös mókamesterré puhul.

Az évad legizgalmasabb színházi premierjének ígérkezik a Trafó bemutatója október 23-án a budai Sziklakórházban. Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a Krétakör társulata adja elõ, Mundruczó Kornél rendezésében. Tökéletes idõzítés: Térey mûve a napokban jelent meg.

Két és fél évvel ezelõtt a budapesti Diótörés Alapítvány azzal a céllal nyitotta meg a Somogy megyei falu szélén álló, átalakított parasztházat, hogy az állami gondozásból a hajléktalanságba kerülõ szipus és/vagy alkoholista fiatalok számára biztosítson még egy esélyt.

Sokak szemében a több mint hatezer lakásos blokk Budapest legfélelmetesebb terepe. Lepusztult panelvidék, ahol fényes nappal, a nyílt utcán árulják a drogot, kilopják az ember alól az autót, és legfeljebb a bandaháborúk visznek színt a tökéletes szürkeségbe. Itt annyiért lehet kétszobás, összkomfortos lakást vásárolni, mint más - szintén rossz hírû - környéken egy garzont. Valóban a Havanna-lakótelep lenne Budapest legsötétebb árnyéka?

A közönség már tíz évvel ezelõtt megismerhette, különleges hangszereken játszott egyebek mellett a Korai Öröm tagjaként. A buddhista fõiskola elvégzése után az intézet gondnoka lett. Haikukat ír, a Tilos Rádió kuratóriumi tagja, egyszemélyes ellentüntetõ, a B‘lgából kiugrott rapper. Amióta Sickratman néven kiadta Buzi-e vagy? címû albumát (Pöttyös az inged?, Magyar Narancs, 2004. szeptember 9.), õ az ügyeletes "underground sztár".

Amerikában 1950-ben, nálunk majdnem ötven évvel késõbb volt az elsõ Narcotic Anonymous- (NA - névtelen drogosok) összejövetel, ez az anonim alkoholisták (AA) mozgalmának elve alapján mûködõ, szigorú szabályokkal körbebástyázott, mindennapos terápiás lehetõség. A hazai névtelenek a múlt hét végén, az egykori csillebérci úttörõtáborban immár harmadik országos találkozójukat rendezték néhány szülõ, szociális munkás és újságíró társaságában. A pszichiáterszakma részérõl senkit sem izgatott az esemény.

A WHO tíz évvel ezelõtt döntött arról, hogy szeptember 21. legyen az Alzheimer Világnap, Magyarországon idén a negyedik alkalommal rendezik meg. Noha a végzetes betegség megítélésével és a betegek ellátásával kapcsolatban (Holt lelkek, Magyar Narancs, 2003. december 18.) történt némi elõrelépés, a szervezõk úgy vélik, még mindig messze állunk a Alzheimer-betegek kezelésének európai színvonalától.

Diósgyõr hallatán a foci, esetleg a vasmû és csak utoljára a vár jut az eszünkbe. Pedig ha veszünk egy nagy levegõt, és a miskolci 1-es villamos végére járunk, nagy-nagy meglepetés érhet.

Még emlékszem a sárga pötytyös italra, a pohárra, a mûanyag szék támlájára, ahogy egy pillanatra hátraszegte az állam. A murvára is. Szúrta az arcom, a fogam közé szaladt. A vidámpark elcsendesült. Megállt a történet a csattanó elõtt, a reszelõs kuncogás tanácstalanságba fordult, a pultnál állók reménykedve fordultak meg, talán most? A spéci hangfalakból a Joy Divisiontól a Heart and Soul (Closer, 1980) örvénylett, miközben a fény tíz körömmel kaparta a sûrû, sötét szövetet odafent.

Több mint 369 ezer látogató, ezernél több produkció, a becslések szerint ötvenmillió forintnál nagyobb nyereség. Csupa rekord az idei Sziget mérlege. De vajon fokozható-e a több mint tíz év alatt egyre nemzetközibbé váló helyzet?

A Somló-hegy lábánál elterülõ 5300 lakosú kisváros tipikus példája lehetne annak a helynek, amit a bedekkerek "ékszerdoboz"-nak neveznek. Festõi környezet, istenáldotta bor, majd' ezeréves történelem. Devecser mégsem látnivalói miatt vált turistacélponttá.

1980-ban, amikor Bonzo meghalt, az ország legjobb dobosa egyet még párbajozott Balogh "Szivacs" Jenõvel az Ifiparkban. Utána csúzlival kilõtte az ORI-székház egyik ablakát, átment a Muskátliba, kért két konyakot, és megcsókolta Beamter Bubi kezét. Végül egy intézetis csajjal, két üveg cseresznyével és a Zep-kettõvel felszerelkezve kivitette magát taxival a Hazai Fésûsfonóba, és bezárkózott az ifjúsági klubba, ahol a banda próbált.