A szerk.

  • A szerk.

A szerk. cikkei

Sujtás

A kinti ízléshez képest tán kissé extravagáns, de itthon már megszokott formaruhákban jelent meg a Jobbik három képviselője kedden az Európa Parlament strasbourgi alakuló ülésén. Szegedi Csanád a minap jogerős bírósági döntéssel feloszlatott Magyar Gárda mezét hordta, s kifejtette: ő csupán új színt próbált vinni az EU-ba, ezért választotta a magyar népviselet alapelemeit (lásd: sildes pártszolgálatos sapka, árpádsávos nyakravaló, bakancs stb.). Volksgenossin Morvai és Volksgenosse Balczó képviselők sujtásos pruszlikban, illetve atillában tették tiszteletüket. Mindez persze csupán egy újabb epizód az egész évben tartó beöltözős farsangban; de fessen is mutatott például a gárdistaruhát öltő Vona pártelnök a Jobbik s a vele összefonódott Gárda szombati, úgynevezett "újraalakuló" gyűlésén!

Szűkülő keret

A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.

Szomorú vasárnap

Elnökválasztásra készül a Szadbad Demokraták Szövetsége! Támogatjuk Weinek Leonárdot, a debreceni zászlóbontót, a megyék emberét, a tapasztalt polgármestert! Legyen ő az SZDSZ elnöke, vivát! Azért támogatjuk őt, mert a liberalizmus reneszánszáért száll síkra, s mert a budapesti választmányban zuglói létére egy elnökjelölő szavazatot sem kapott. Ne csüggedj, Leonárd, a miénk a tiéd! És... és,

Maradj még!

A hétfői országgyűlési szavazásoknak - vagyonadó, jövő évi adójogszabályok, gyes - több tanulsága is van. A szándék, miszerint az adórendszert a fogyasztási típusú adók irányába kell tolni, például tetten érhető (mint a korábbi áfa-emelésben is). A fogyasztási típusú adók a feketegazdaságban szerzett jövedelmeket is érintik, a jövedelemadók csak a láthatókat. A nagy értékű ingó- és ingatlantulajdonok megadóztatásának kimondatlanul is van ilyen motivációja. Az alanyi jogon járó gyermekgondozási segély (gyes) időtartamának csökkentése, s párhuzamosan az anyukák visszasegítése a munkaerőpiacra pedig az állam, közvetve az adófizetők terhein igyekszik csökkenteni. A Bajnai-kormány nagyjából ezt ígérte (sőt keményebbeket, lásd az ingatlanadó vagyon- és luxusadóvá szelídülését), és az erősődő forintra, a befektetői bizalom éledezésére hivatkozva igazoltnak is látja az irányt. (Más kérdés, hogy a jó forintárfolyam aligha függetleníthető a külhatásoktól.)

Nem kisasszonyfutball

Amit Herényi Károly (akkor még frakcióvezető) januárban megpendített a Narancsnak, és ami Bokros Lajos meghökkentő márciusi listavezetővé válásával materializálódott is, gőzerővel folytatódott a múlt hét végén. Dávid Ibolya nem vacakol: az évek alatt levezényelt imázsváltást fölgyorsult tempóban követi a tagságcsere. Nem is túl elegánsan.

Bírócsere

Lemondott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője, a felügyeleti tanács elnöke. Hát, ja, pénzügyi válság van, a pénz- és tőkepiacokat felügyelő független állami hivatalokra sehol a világon nem járnak jó idők, a bűnbakkeresés úgyszólván első áldozatai ők. Barátocskáim, hogyan engedhettétek ezt, szegezik rájuk ujjukat bebukott adósok milliói, tönkrement befektetők, kormányok.

Jobbikabb a Jobbiknál

A hétvégén az "utolsó figyelmeztetés" szlogennel meghirdetett, száz százalékig civil tüntetésen az egyik szónok, az ugyancsak mérhetetlenül civil Tarlós István e szavakkal köszönt el gyér hallgatóságától: Szebb jövőt! Aztán lelépett a teherautó platójáról, melyet a tökéletes civilség jegyében jobbikos és árpádsávos lobogók vettek körül. Tarlós gesztusán persze felháborodott az MSZP, az SZDSZ, ahogy lenni szokott, balról mindenki, jobbról meg senki sem. Onnan ez rendben van, teljesen.

Üres a híd, - csend mindenütt

Most lopnak vagy nem lopnak? És kik lopnak, ha lopnak? A főváros azt mondja: kerüljön 12 milliárdba! Jobban mondva 14,8 milliárdba - ha a Margit híd nettó felújítási költségeihez (a 12-höz) még hozzászámolunk ezt-azt, mint az ideiglenes villamospálya egymilliárdját, aztán a tartalékot (amit a források egy részét, konkrétan 6 milliárdot biztosító unió követel), meg a szobrok felújítását (újabb 1,8 milliárd), ennyi jön ki. A főváros ugyan jobban tenné, ha nem mondana előre összeget, mert ha például szeretnék egy anyakocát venni a piacon, és az anyakocanepper tudja, hogy mennyi pénz van nálam, biztosan annyit kér el, vagy inkább: annyit biztosan elkér. Az anyakoca itt behelyettesíthető egy Duna-híddal, de ne próbáljanak átkelni rajta Pestre. Csakhogy

Mit kezdünk a 15-tel?

Miután a Jobbik elérte, amit elért, eltöprenghetünk, miként kell viselkedni ebben a helyzetben a parlamenti vagy a parlamentbe jutásra esélyes pártoknak. Azon is el lehet morfondírozni, hogy a Jobbik kinek a hibájából vagy épp ellenkezőleg, szándékai szerint jutott el idáig, hogy a népszerűségük vajon miből fakad, kik a választói, azok kire szavaztak eddig, mit gondoltak a világról június 7-éig és mi motiválja őket most. Annál is inkább, mivel az első kérdés válaszai a másodikra adhatókkal szoros összefüggésben állnak.

Szavazz!

A hétvégén választunk, ezúttal az Európai Parlamentbe. Összeírtuk, hogy miért ne szavazzunk erre vagy arra a pártra. Nézzük most meg, hogy melyik lista a rövidebb. Nem túl ambiciózus megközelítés, de ne minket hibáztassanak. Amúgy meg a véleményünk ez: abból biztos nem lehet baj, ha minimális elvárásokkal közelítünk a demokrácia felé. Ha nem így tennénk, mindig pofára esnénk, és a sok pofára esés bele tudja az ideget vágni az emberbe. Úgyhogy a minimalista demokráciafelfogást javasoljuk mindenkinek. Az autoriter kormányzás megteremtésének ugyanis tán a legfontosabb előfeltétele, hogy sok ember legyen ideges a demokráciára.

Mint a villám

Az ingatlanadó bizonyos körülmények teljesülése mellett - mely körülményeket múlt számunkban részleteztük (Anyám, add el házad!, 2009. május 21.) - akár hasznos és jó intézmény is lehetett volna. Ám az ingatlanadó szinte abban a pillanatban elbukott, hogy a róla szóló beszéd kipörgött a köztérbe. Akkor, amikor Varga Mihály meg Kósa Lajos kacagva jelentették be, hogy a következő kormány első intézkedése az ingatlanadó eltörlése lesz, mert az igazságtalan, csak egy újabb sarc, átgondolatlan is stb. Ez nem vidám fejlemény, bár nem is meglepő: nevezett adónem lehajtott fejjel, egy kavicsot rugdalva maga előtt most csatlakozott a tandíj és a vizitdíj szomorú társaságához. Sőt, a múlt héten, Kósa és Varga fellépésével (tehát az első ingatlanadó-tervezet kiszivárgása után, amely tervezet még valódi ingatlanadót sejtetett, amelyet minden ingatlanra, a vállalati és állami, sőt egyházi tulajdonban állókra is kirónak, és amely valamilyen formában az önkormányzatokat gazdagítja - akik ezért számon kérhető helyi szolgáltatásokat nyújtanak) az ingatlanadó öt évre bukott el. Hisz egy ilyen nevű és/vagy tartalmú izét a Fidesz sose fog bevezetni - azok után, hogy Kósa és Varga most nagy gaudiummal nyilatkoztak állítólagos abszurditásáról? Sőt:

Kövess minket: