Szűkülő keret

Publicisztika

A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.

A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.

De ennek a feloszlatásnak semmi köze a Magyar Gárda Egyesületet pénteken megszüntető jogerős bírói döntéshez, nem annak okszerű következménye.

De mi lesz ennek a döntésnek az okszerű következménye?

A tábla megszüntette a Magyar Gárda Egyesületet, azt a jogi személyt, amely eddig a milícia ügyeit intézte, vezetőit kinevezte, tagjait toborozta, könyveit vezette, pénzét kezelte etc. A bíróság megszüntette a Magyar Gárda mozgalmat is, illetve felhívta az alperesek figyelmét arra, hogy ha e "mozgalom" háta mögé bújva szervezkednének tovább, az a magatartásuk is törvénysértő lenne.

Az ítélőtábla (az elsőfokú ítélettel összhangban) arra hivatkozott, hogy a fekete egyenruhás masírozás, valamint a "cigánybűnözés" tárgyalása alkalmas mások megfélemlítésére és ezzel alkotmányos alapjogaik megengedhetetlen korlátozására. Ez igen jó érvelés és igen jó ítélet volt, a két bírói tanács mintha a gyűlöletre uszítás tényállását látta volna megvalósulni a gárda tevékenysége során, s mintha az erre vonatkozó joganyagot alkalmazta volna, ráadásul úgy, hogy a közvetlen erőszak veszélye nemigen fenyegetett a vizsgált gárdamegmozdulások során. Persze csak mintha tette volna ezt, igazából nem, már csak azért sem, mert ez egy polgári per volt (amit a fővárosi ügyészség indított az egyesület ellen), az uszítás meg büntető tényállás; és a bíróság az uszítókat nem szabadságvesztéssel sújtotta, hanem csak egy egyesületet tiltott be.

De akkor most nem vonulhat fel többet Magyarországon a gárda? És ha megpróbálja, mi dolga lesz velük a rendőrségnek?

Az egyesület betiltása - egy darabig legalábbis - okozhat a gárda animátorai számára logisztikai nehézségeket. De majd alapítanak egy hasonló profilú egyesületet, hisz nincs törvény, amely őket ebben meggátolhatná (elvégre ez a leendő egyesület nem fröcsögött Tatárszentgyörgyön). A brandnek is búcsút inthetnek - de majd átnevezik magukat valami mássá. Magyar Keret Egyesület. Arra, hogy a pénteki ítélet vajon törvényen kívül helyezte-e a csinos fekete egyenruhát, a hercig piros csíkos nyaksálat meg a felbőszült házmesterként üvöltő oroszlánt is, pontosan nem tudjuk a választ. Vajon az egyesülettel az egyesület szimbólumait is betiltották-e? Józan ésszel logikusnak tűnne, de a jog gyakran okosabb a józan észnél. De még ha így is van: legfeljebb egyenruhájuk ezentúl nem fekete, hanem mélybarna, állatuk pedig nem az oroszlán, hanem a sakál lesz.

Ennél többet ettől az ítélettől felelőtlenség lenne várnunk. A gárda eredeti formájában múlt péntek óta nem működhet: ha kísérletet tenne rá, a rendőrségnek kötelessége lesz közbelépni, ha szükséges, erővel is. Ám ez önmagában még nem okvetlenül veszi elejét a rémületkeltő masírozásnak a romatelepeken, a fajgyűlölő beszédnek, a félkatonai szervezkedésnek. Hisz nem az egyesülési vagy a gyülekezési jog vagy a gyűlöletre uszítást büntető törvény szigorodott.

De az ítélet mégis nagy jelentőségű. A milícia defenzívába került. Még ha talál is jogi megoldást a fennmaradásra, eddigi passzióit a törvényenkívüliség gyanújának árnyékában űzheti csak tovább. Ez a megátalkodott nácikra természetesen nem fog hatni - sőt, lélekben bizonyára megerősíti őket -, de sokakat, akik törvénytisztelő állampolgár létükre rokonszenveznének velük, elriaszthat tőlük. Ne gárdázzunk inkább, mert be van tiltva! Bár a múlt szombati rendőri akciónak az ítélethez köze nem volt, a látszat szerint mégiscsak annak szerzett érvényt a jogállam. Kevés kétségünk van arról, hogy a rendőrség ehhez politikai támogatást vagy legalább jóváhagyást is kapott.

A fasiszta forradalom most - néhány leleményes ügyészségi, illetve bírósági alkalmazott jóvoltából - elnapolódott. A jogállam hívei időt kaptak arra, hogy alkalmasabb törvényeket dolgozzanak ki a megelőzésére. Élni kéne vele.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.