Szűkülő keret

Publicisztika

A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.

A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.

De ennek a feloszlatásnak semmi köze a Magyar Gárda Egyesületet pénteken megszüntető jogerős bírói döntéshez, nem annak okszerű következménye.

De mi lesz ennek a döntésnek az okszerű következménye?

A tábla megszüntette a Magyar Gárda Egyesületet, azt a jogi személyt, amely eddig a milícia ügyeit intézte, vezetőit kinevezte, tagjait toborozta, könyveit vezette, pénzét kezelte etc. A bíróság megszüntette a Magyar Gárda mozgalmat is, illetve felhívta az alperesek figyelmét arra, hogy ha e "mozgalom" háta mögé bújva szervezkednének tovább, az a magatartásuk is törvénysértő lenne.

Az ítélőtábla (az elsőfokú ítélettel összhangban) arra hivatkozott, hogy a fekete egyenruhás masírozás, valamint a "cigánybűnözés" tárgyalása alkalmas mások megfélemlítésére és ezzel alkotmányos alapjogaik megengedhetetlen korlátozására. Ez igen jó érvelés és igen jó ítélet volt, a két bírói tanács mintha a gyűlöletre uszítás tényállását látta volna megvalósulni a gárda tevékenysége során, s mintha az erre vonatkozó joganyagot alkalmazta volna, ráadásul úgy, hogy a közvetlen erőszak veszélye nemigen fenyegetett a vizsgált gárdamegmozdulások során. Persze csak mintha tette volna ezt, igazából nem, már csak azért sem, mert ez egy polgári per volt (amit a fővárosi ügyészség indított az egyesület ellen), az uszítás meg büntető tényállás; és a bíróság az uszítókat nem szabadságvesztéssel sújtotta, hanem csak egy egyesületet tiltott be.

De akkor most nem vonulhat fel többet Magyarországon a gárda? És ha megpróbálja, mi dolga lesz velük a rendőrségnek?

Az egyesület betiltása - egy darabig legalábbis - okozhat a gárda animátorai számára logisztikai nehézségeket. De majd alapítanak egy hasonló profilú egyesületet, hisz nincs törvény, amely őket ebben meggátolhatná (elvégre ez a leendő egyesület nem fröcsögött Tatárszentgyörgyön). A brandnek is búcsút inthetnek - de majd átnevezik magukat valami mássá. Magyar Keret Egyesület. Arra, hogy a pénteki ítélet vajon törvényen kívül helyezte-e a csinos fekete egyenruhát, a hercig piros csíkos nyaksálat meg a felbőszült házmesterként üvöltő oroszlánt is, pontosan nem tudjuk a választ. Vajon az egyesülettel az egyesület szimbólumait is betiltották-e? Józan ésszel logikusnak tűnne, de a jog gyakran okosabb a józan észnél. De még ha így is van: legfeljebb egyenruhájuk ezentúl nem fekete, hanem mélybarna, állatuk pedig nem az oroszlán, hanem a sakál lesz.

Ennél többet ettől az ítélettől felelőtlenség lenne várnunk. A gárda eredeti formájában múlt péntek óta nem működhet: ha kísérletet tenne rá, a rendőrségnek kötelessége lesz közbelépni, ha szükséges, erővel is. Ám ez önmagában még nem okvetlenül veszi elejét a rémületkeltő masírozásnak a romatelepeken, a fajgyűlölő beszédnek, a félkatonai szervezkedésnek. Hisz nem az egyesülési vagy a gyülekezési jog vagy a gyűlöletre uszítást büntető törvény szigorodott.

De az ítélet mégis nagy jelentőségű. A milícia defenzívába került. Még ha talál is jogi megoldást a fennmaradásra, eddigi passzióit a törvényenkívüliség gyanújának árnyékában űzheti csak tovább. Ez a megátalkodott nácikra természetesen nem fog hatni - sőt, lélekben bizonyára megerősíti őket -, de sokakat, akik törvénytisztelő állampolgár létükre rokonszenveznének velük, elriaszthat tőlük. Ne gárdázzunk inkább, mert be van tiltva! Bár a múlt szombati rendőri akciónak az ítélethez köze nem volt, a látszat szerint mégiscsak annak szerzett érvényt a jogállam. Kevés kétségünk van arról, hogy a rendőrség ehhez politikai támogatást vagy legalább jóváhagyást is kapott.

A fasiszta forradalom most - néhány leleményes ügyészségi, illetve bírósági alkalmazott jóvoltából - elnapolódott. A jogállam hívei időt kaptak arra, hogy alkalmasabb törvényeket dolgozzanak ki a megelőzésére. Élni kéne vele.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.