A szombati Erzsébet téri tüntetést, amely az előző nap jogerősen betiltott Magyar Gárda Egyesület melletti demonstrációvá alakult át, és heveny zsidózás lett a vége, azért számolta fel a rendőrség, mert az egy be nem jelentett megmozdulás volt, és az ilyeneket a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében fel kell számolnia. Ha a demonstrálók ellenállnak, akkor erővel kell ezt tennie. Hogy miért volt ez be nem jelentett demonstráció, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy ugyanezt a demonstrációt pár sarokkal odébbra, a Szabadság térre próbálták bejelenteni, de azt az V. kerületi önkormányzat különféle furmányos, ám nem okvetlenül jogszerű módszerekkel megakadályozta. (Lásd lapunk 16. oldalát.) A másik magyarázat, hogy ez a feloszlatott tüntetés nem a betiltott tüntetés volt, hanem egy másik, ami spontán módon alakult ki, és spontánul tüntetni valószínűleg ér. Ezen viszont azért nem kell elmerengenünk, mert a betiltott tüntetést már napokkal előtte szervezni kezdték, tehát nem lehetett spontán, tehát fel kellett oszlatni.
De ennek a feloszlatásnak semmi köze a Magyar Gárda Egyesületet pénteken megszüntető jogerős bírói döntéshez, nem annak okszerű következménye.
De mi lesz ennek a döntésnek az okszerű következménye?
A tábla megszüntette a Magyar Gárda Egyesületet, azt a jogi személyt, amely eddig a milícia ügyeit intézte, vezetőit kinevezte, tagjait toborozta, könyveit vezette, pénzét kezelte etc. A bíróság megszüntette a Magyar Gárda mozgalmat is, illetve felhívta az alperesek figyelmét arra, hogy ha e "mozgalom" háta mögé bújva szervezkednének tovább, az a magatartásuk is törvénysértő lenne.
Az ítélőtábla (az elsőfokú ítélettel összhangban) arra hivatkozott, hogy a fekete egyenruhás masírozás, valamint a "cigánybűnözés" tárgyalása alkalmas mások megfélemlítésére és ezzel alkotmányos alapjogaik megengedhetetlen korlátozására. Ez igen jó érvelés és igen jó ítélet volt, a két bírói tanács mintha a gyűlöletre uszítás tényállását látta volna megvalósulni a gárda tevékenysége során, s mintha az erre vonatkozó joganyagot alkalmazta volna, ráadásul úgy, hogy a közvetlen erőszak veszélye nemigen fenyegetett a vizsgált gárdamegmozdulások során. Persze csak mintha tette volna ezt, igazából nem, már csak azért sem, mert ez egy polgári per volt (amit a fővárosi ügyészség indított az egyesület ellen), az uszítás meg büntető tényállás; és a bíróság az uszítókat nem szabadságvesztéssel sújtotta, hanem csak egy egyesületet tiltott be.
De akkor most nem vonulhat fel többet Magyarországon a gárda? És ha megpróbálja, mi dolga lesz velük a rendőrségnek?
Az egyesület betiltása - egy darabig legalábbis - okozhat a gárda animátorai számára logisztikai nehézségeket. De majd alapítanak egy hasonló profilú egyesületet, hisz nincs törvény, amely őket ebben meggátolhatná (elvégre ez a leendő egyesület nem fröcsögött Tatárszentgyörgyön). A brandnek is búcsút inthetnek - de majd átnevezik magukat valami mássá. Magyar Keret Egyesület. Arra, hogy a pénteki ítélet vajon törvényen kívül helyezte-e a csinos fekete egyenruhát, a hercig piros csíkos nyaksálat meg a felbőszült házmesterként üvöltő oroszlánt is, pontosan nem tudjuk a választ. Vajon az egyesülettel az egyesület szimbólumait is betiltották-e? Józan ésszel logikusnak tűnne, de a jog gyakran okosabb a józan észnél. De még ha így is van: legfeljebb egyenruhájuk ezentúl nem fekete, hanem mélybarna, állatuk pedig nem az oroszlán, hanem a sakál lesz.
Ennél többet ettől az ítélettől felelőtlenség lenne várnunk. A gárda eredeti formájában múlt péntek óta nem működhet: ha kísérletet tenne rá, a rendőrségnek kötelessége lesz közbelépni, ha szükséges, erővel is. Ám ez önmagában még nem okvetlenül veszi elejét a rémületkeltő masírozásnak a romatelepeken, a fajgyűlölő beszédnek, a félkatonai szervezkedésnek. Hisz nem az egyesülési vagy a gyülekezési jog vagy a gyűlöletre uszítást büntető törvény szigorodott.
De az ítélet mégis nagy jelentőségű. A milícia defenzívába került. Még ha talál is jogi megoldást a fennmaradásra, eddigi passzióit a törvényenkívüliség gyanújának árnyékában űzheti csak tovább. Ez a megátalkodott nácikra természetesen nem fog hatni - sőt, lélekben bizonyára megerősíti őket -, de sokakat, akik törvénytisztelő állampolgár létükre rokonszenveznének velük, elriaszthat tőlük. Ne gárdázzunk inkább, mert be van tiltva! Bár a múlt szombati rendőri akciónak az ítélethez köze nem volt, a látszat szerint mégiscsak annak szerzett érvényt a jogállam. Kevés kétségünk van arról, hogy a rendőrség ehhez politikai támogatást vagy legalább jóváhagyást is kapott.
A fasiszta forradalom most - néhány leleményes ügyészségi, illetve bírósági alkalmazott jóvoltából - elnapolódott. A jogállam hívei időt kaptak arra, hogy alkalmasabb törvényeket dolgozzanak ki a megelőzésére. Élni kéne vele.
