Violetta, Lammermoori Lucia, illetve Júlia (Gounod operájából) szólamából meghallgathatjuk az okkal vagy ok nélkül, de mégiscsak bizakodó hangvétel áriáit éppúgy, mint a bús végzet beteljesedéséhez kötődő magándalokat: szólaljanak meg bár halálos ágyon vagy őrülési jelenet közepette. Számtalanszor elénekelt slágerek mellett olyan dalok sorjáznak a lemezen, amelyek a női létezés és tragikum operai alapmintázatát reprezentálják. Kétszeresen is vizsgahelyzet ez tehát Sierra számára: kismilliomodik versenyzőként elénekelni a Sempre liberát vagy az Addio, del passatót, valamint ezek révén bebizonyítani, hogy ő is él-hal az operaszínpadon. Méghozzá úgy, hogy ennek a mutatványnak tudhatóan nem a lemezstúdió az ideális közege.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
