Szlankó Bálint (Brüsszel)

Az Európai Unió újfent megígérte, hogy megsegíti azokat az államokat, amelyeket a gazdasági válság a csőd közelébe sodort. Az európai szolidaritás egyelőre a feléledő nemzeti protekcionizmussal szemben is tartja magát. Kérdés, hogy meddig, és hogy elég lesz-e ennyi. Szlankó Bálint (Brüsszel)

A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk. A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk. A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk. Szlankó Bálint (Brüsszel)

A következőkben a fentiekhez - hat-hét-nyolcszázezer ember napi megélhetéséhez - képest apróságról lesz szó. És ha már az előbb a megváltoztathatatlan elfogadását tartottuk kívánatos magatartásnak, most hülyén veszi majd ki magát, hogy jól kereső és nagy szolgálati autókkal járó államkapitalisták szakszervezeti megbízottjaként szólalunk fel.

Az Európai Bizottság populista üzemmódba kapcsolt: roamingtarifát szabályozna hatóságilag, a jegyárakkal trükköző fapadosok fejére koppintana, nekimegy a luxusprofitozó energiaszolgáltatóknak. Mi történt a piaci liberálisnak tartott José Manuel Barrosóval?

A hétvégén Berlinben 35 ezren tiltakoztak ellene, de hőbörögtek Franciaországban és Görögországban is. Az Európai Parlament lapunk megjelenésének napján, csütörtökön szavaz a rém unalmas nevű "szolgáltatási direktíváról". A tét nemcsak az utóbbi évek legfontosabb gazdasági reformja, de az európai nyitás gondolata is.

Hogy az Európai Unió valami marha izgalmas dolog lenne, még igaz barátai sem állítják. Pedig ha az európai polgárok még sokáig ilyen mély érdektelenséggel szemlélik Brüsszelt, és nem érzik magukénak az unió intézményeit, a legitimációs válság tovább mélyülhet. És a végén soha nem lesz belőlünk európai nép. Interjúalanyunk, az Európai Bizottság egykori bővítési szóvivője, volt EP-képviselő, a holland liberális párt, a D66 társelnöke elmondja, hogy lehetne kicsit feldobni a műsort.

Európa vezetői csütörtökön és pénteken újabb kísér-letet tesznek az unió 2007-2013-as költségvetésének elfogadására. A soros brit elnökség politikailag elég fifikás javaslatai - az érintettek körében nagy felzúdulást kiváltva - jórészt az új tagállamoknak járó támogatások csökkentésével próbálják átvágni a büdzsé gordiuszi csomóját. De a következő, osztrák elnökségtől sem igen lehet jobbat várni.

Az elmúlt hetekben mind élesebb lett a nyilatkozatháború Brüsszel és Budapest közt a magyar államháztartási hiány ügyében. A magyar kormány mintha a közösségi hatóságok elszántságát próbálgatná, az Európai Bizottság pedig egy még soha nem használt büntetőmechanizmussal fenyegetőzik.

Az Európai Unió a múlt héten hozta nyilvánosságra országjelentését Romániáról és Bulgáriáról. Nem tolták le őket nagyon, igaz, nagy csinnadratta sem volt. De ne aggódjunk: fix, hogy tagok lesznek, elvégre aláírt papírjuk van róla. Ha máskor nem, 2008-ban.

Elsősorban gazdasági közösség lévén, az Európai Unió legfontosabb része határokat nem ismerő, egységes belső piaca. A Narancs ennek az évi 11 trillió eurót termelő piacnak a felügyelőjével, Charlie McCreevy uniós biztossal, az Európai Bizottság illetékes tagjával beszélgetett az új tagállamok lehetőségeiről és a liberális reformok elkerülhetetlenségéről.

Felejtsük el az uniós alkotmányt és mindent, ami az elmúlt egy évben történt az EU-ban. Az új Európa, a régi és az új tagállamok első igazi próbája, hogy meg tudnak-e állapodni a közösség következő hosszú távú költségvetéséről, a gigantikus központi programok pénzeléséről és a zsé elosztásáról. A jelek egyelőre nem túl biztatóak - és ha mégis sikerül, a végeredmény szörnyűséges lesz.

Brüsszel falai ledőltek. Az ostromlott városba özönlenek a kelet-európaiak: az intézményekbe, a képvise-letekre, a lobbiszervezetekhez, vagy csak úgy, a saját szakállukra próbálni szerencsét.