Uniós csúcs Brüsszelben a válságról - Fogják az adást

  • Szlankó Bálint (Brüsszel)
  • 2009. március 5.

Külpol

Az Európai Unió újfent megígérte, hogy megsegíti azokat az államokat, amelyeket a gazdasági válság a csőd közelébe sodort. Az európai szolidaritás egyelőre a feléledő nemzeti protekcionizmussal szemben is tartja magát. Kérdés, hogy meddig, és hogy elég lesz-e ennyi. Szlankó Bálint (Brüsszel)

Az Európai Unió újfent megígérte, hogy megsegíti azokat az államokat, amelyeket a gazdasági válság a csőd közelébe sodort. Az európai szolidaritás egyelőre a feléledő nemzeti protekcionizmussal szemben is tartja magát. Kérdés, hogy meddig, és hogy elég lesz-e ennyi.

*

Ha a gazdasági válságról van szó, Közép- és Kelet-Európa lassan ugyanabban az összefüggésben kezd szerepelni, mint a csőd közelébe jutott nyugati bankházak és inkompetens, kapzsi vezetőik. A március elsejei uniós csúcs óta biztos, hogy az ész nélkül kölcsönző bankokhoz hasonlóan az ész nélkül költekező kelet-európaiakat is ki fogják húzni a csávából a gazdag nyugati államok, de elég rossz szájízzel.

A kelet-európaiak problémái a figyelem középpontjába kerültek még azokban a nyugati országokban is, amelyek eddig csak a saját bajukkal voltak elfoglalva. A legrosszabb állapotban azok az államok vannak, amelyek a legkeményebben költekeztek a nagy semmi teljesítményre: a magyarok és a lettek. Vezetőik most az európai szolidaritás elvére hivatkozva kérnek pénz Európától.

Fognak adni

Az unió vasárnapi csúcstalálkozóján a keletiek lényegében megkapták, amit kértek. Bár a magyar miniszterelnök 160-190 milliárd eurós mentőprogramját elutasította a csúcs, a keletiek ígéretet kaptak, hogy az EU minden eszközzel a bajba került államok segítségére siet. Ez nem az első ilyen csomag: Magyarország és Lettország már eddig is kapott 9,6 milliárd eurót egy uniós készenléti alapból. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Befektetési Bank pedig a múlt héten jelentett be egy 24,5 milliárdos programot a térség országainak. A pénz a befagyott hitelpiac és a kölcsönöket visszafizetni képtelen lakossági hitelezők miatt vergődő kelet-európai bankoknak, illetve közvetlenül a hitelre éhes vállalkozásoknak megy.

A segítség persze nem a két szép szemünknek szól, hanem annak, hogy Nyugat-Európa nagyon ki van téve a térségnek, melynek csődje magával ránthatná Ausztriát vagy Svédországot is. Nyugat-európai bankok összesen 1250 milliárd eurónyi kölcsönt halmoztak fel a régióban. Ha a kölcsönöket nem fizetik vissza az ügyfelek, olyan bankok mehetnek tönkre, mint a belga KBC. Az osztrákok esetén a kitettség a GDP több mint felére rúg. Tény, hogy az eddigi lépések valószínűleg nem elegendőek: mindenki egyetért, hogy a térség finanszírozási igénye minimum százmilliárd euró 2009-ben.

Az azonban senkinek nem kerülte el a figyelmét, hogy azok az országok, amelyek a legnagyobb bajban vannak és a leghangosabban követelőznek, igazából senkit nem vádolhatnak, csak saját magukat. Gyurcsány Ferenc például, noha összességében megkapta az EU-tól, amit akart, nem jött ki túl jól a buliból. Lehet, hogy nem az volt a lényeg, hogyan reagál a csúcstalálkozó a 190 milliárdos javaslatára. Lehet, hogy a kormányfő már vasárnap reggel tudta: abból nem lesz semmi, és neki elég lesz egy általános ígéret arra, hogy aki bajba kerül, azt kihúzzák a csávából. (A sajtónak ezt mondta.) Lehet, hogy ez az ígéret - meglepően markáns formában - el is hangzott (ott van a kommünikében). De ehhez le kellett rúgni az ajtót? Főleg a németek panaszkodtak, hogy miután ők az elmúlt években fájdalmas reformok árán visszafogták az állami kiadásokat, most mégis nekik kell kihúzniuk a csávából azokat az országokat, amelyek - mint Magyarország - csődközeli állapotba költekezték magukat. Egyes diplomaták szerint Gyurcsány hitelességének ártott az a 190 milliárdos javaslat, amit az utolsó pillanatban, előkészítés nélkül dobott be, és amelynek elfogadására ezért egy percig nem volt esély. (A javaslatot egy tanácsadó cég fogalmazta meg, a Pénzügyminisztériumban állítólag nem is látták. Egy ponton konkrétan többmilliónyi kelet-európai munkanélkülivel fenyegetőzik, ami többeknél ki is verte a biztosítékot: merthogy ez zsarolás. A miniszterelnök csúcstalálkozó előtti nyilatkozata, amelyben "új vasfüggönyről" beszélt, csak fokozta a jó hangulatot.)

Nem egy brancs

Gyurcsány javaslatától még a térségbeli államok egy része is elzárkózott. Érthető: óvatos gazdaságpolitikájuknak köszönhető stabilitásuk miatt a cseheknek, a szlovákoknak, a lengyeleknek nem érdeke, hogy összemossák őket a magyarokkal. A kormányfő egységes Kelet-Európa-stratégiája azért sem volt teljesen érthető, mert a magyar diplomácia alaptörekvése évek óta, hogy a régi és új uniós tagok közti megkülönböztetéseket még a szóhasználat szintjén is megszüntesse. A válság a legújabb illusztrációja annak, hogy egyszerűen nincs olyan, hogy Kelet-Európa - túlságosan különbözünk egymástól. A jómódú szlovének el se jöttek a vasárnap reggeli ká-európai minicsúcsra. De Magyarország bajban van, és a kormány oda rohan támogatókért, ahova tud.

Meglepő támogatást kapott viszont Gyurcsány azon kérése, hogy az eurócsatlakozás feltételeit teljesítő államoknak ne kelljen két évet várakozniuk az ERM-2 mechanizmusban, mielőtt bevezethetik a közös valutát. Ezt a franciák és a németek sem tartják kizártnak, bár az eurózóna pénzügyminisztereinek vezetője, Jean-Claude Juncker állítólag kimondottan ellenséges. Szerinte már a kritériumok nyílt megkérdőjelezése is árt a közös pénz hitelének. De a valutaválság rémével szemező magyar kormányt már nem érdeklik az ilyen finomságok, az euró védőernyője vonzóbb, mint valaha.

Az európai szolidaritás eddig nem vizsgázott rosszul. Nem csak a pénzügyi segélyek miatt, de az egyes nyugati államokban megerősödő nemzeti protekcionista retorika közös elutasítása miatt is. Brüsszel biztosítékokat kapott a franciáktól, hogy az autóiparuk számára kidolgozott állami mentőcsomag nem megy a keleti államokban lévő gyártókapacitás kárára. A nyugati bankok megmentésénél szintén nem részesíthetik hátrányban a keleti leánybankokat, vagyis nem lehet az állami támogatásokból beindított hitelezést a nyugati piacokra korlátozni, ami az egyik oka a leánybankok jelenlegi nehézségeinek. Kérdés, hogy a válság súlyosbodása, ami szinte biztosra vehető, mennyire teszi próbára ezt a szolidaritást. Pláne ha vannak, akik csak potyázni szeretnek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.