Iványi Zsófia

A James Cameron által majd' három évtizede feldobott, folytatásokban, utánzatokban és tévésorozatokban tovább boncolgatott "Az emberek vagy a gépek győznek?" kérdését végre-valahára megválaszolta valaki: a rongybabák. Azaz csak első blikkre rongybabák ők, valójában különböző fém- és favackokból összetákolt, zsákvászonnal burkolt, kedves kis lények, akik pechjükre a nagy világégést követően kénytelenek intézni ügyes-bajos dolgaikat.

A világ alapvetően két részre osztható: azokra, akiknek tetszett Amélie csodálatos élete, és azokra, akiknek nem (most hagyjuk azokat, akik a haverok előtt letagadják, hogy imádják, meg azokat is, akik ki nem állhatják, de egy [első] randi pozitív végkimenetele érdekében a top5 filmjeik közé sorolják).

Az Egyesült Államok egyik első tűcsereprogramjának elindítója, az intravénás drogfüggők ellátását egy helyszínen tömörítő ún. "one-stop-shop" központ alapítója, több nagy vihart kavart, a tűcserét népszerűsítő médiakampány kiötlője. A székhelyét pár éve New Yorkból Amszterdamba áttevő, manapság leginkább tanácsadással foglalkozó szakemberrel egy szófiai konferencián beszélgettünk.

A világ legkülönfélébb tájairól szalajtott tömegmészárosok, háziasszonyok, pankrátorok és rongybabák kergetőznek a vásznakon, páran összejönnek, mások inkább lövöldöznek, néha elhúz egy karaván, miközben a háttérben a Blur és a White Stripes húzza a talpalávalót. A héten startoló fesztiválon műsorra tűzött valamivel több mint 60 film (és 9 versenymű) között még az is jó eséllyel talál kedvére valót, akit (nem épp elítélhető módon) elrettent a tengerészeti szakzsargon kiapadhatatlan használata. Előzetesben szemezgettünk a kínálatból.

Húsz éve dolgozik a televíziós szakmában, volt már szerkesztő, műsorvezető, riporter és rendező is. Hazánk egyik első "hivatásos buzdítóembere" a kereskedelmi televíziózás afféle porondmestereként a stúdióban ülő nézőket irányítja, lelkesíti és szórakoztatja egyszerre; első filmszerepében, a héten debütáló Czukor Show-ban önmagát alakítja.

A gyerekek fejét már igen apró koruktól kezdve meglehetősen brutális, gyilkosságokban és kínzásokban gazdag történetekkel, úgynevezett mesékkel szokás tömni, melyekben egymás lábát tapossák a különféle jó- és kevésbé jóindulatú csodalények; sárkányok, manók, boszorkányok, koboldok - csak hogy a leghétköznapibbakat említsük.

"A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. A kutyán belül meg túl sötét van az olvasáshoz" - e több szempontból is bölcs mondás Groucho Marxtól ered, de mások is vannak, akik az átlagosnál bensőségesebb viszonyt ápolnak az olvasnivalójukkal. Bizonyos szokásaik kapcsán felmerül a kérdés, vajon hol ér véget az egészséges tudásszomj és kezdődik a mániákus viselkedés.

Láttuk bohóckodni a Tesóban és a Kész cirkuszban, szomorkodni az Állítsátok meg Terézanyut!-ban, zsarnokoskodni a Mesél a bécsi erdőben, most meg komolykodni a Köntörfalakban. A vásznon és a színpadon is egyre izgalmasabb szerepeket kap, hétfő este óta a 41. Magyar Filmszemle legjobb férfi színésze. A gálát követő bulin beszélgettünk.

Egy kiadós vasárnapi ebéd után jól tud esni egy kis testmozgás, és ha véletlenül egy kamera is akad a sufniban, máris minden adott egy remek hangulatban és a kreativitás jegyében lezavart családi programhoz. A kötetlen bohóckodás végeredményét pedig minden egyes karácsonykor nagy hahotázások közepette nézheti végig a rokonság és néhány túszul ejtett szomszéd. Nagyobb projektekbe a haverokat is be lehet vonni, ezzel csak nő a móka- és csökken a költségfaktor: többen többet lehet nevetni, és ilyen sok emberből valakinek biztos van kocsija, statívja, jelmeze, tehetsége vagy némi pénze.

Vannak ezek a kínos társasági helyzetek, mikor valaki nagy elánnal nekiveselkedik egy sztorinak, de valahogy nem találja a megfelelő szavakat, a körülötte ülők rohamosan csökkenő érdeklődéssel hallgatják, de ő csak mondja és mondja, s minél tovább nyújtja, annál kellemetlenebbül érzi magát (már a szomszéd asztaloknál is) mindenki. Végül legyint egyet, és feladja valami olyasmivel, hogy "áh, mindegy, így nem az igazi, látnotok kellett volna...".

A múlt héten hat napig sztrájkoltak a BKV járművezetői, Budapest tömegközlekedése gyakorlatilag megbénult. 1956 óta nem volt ekkora fennakadás a fővárosi "utasellátásban", pedig a munkabeszüntetést látszólag jelentéktelen tételek okozták.

Talán csak Etus sejtette, hogy eljön majd a nap, amikor egy buliban a virágmintás pongyola és a csokornyakkendővel bolondított könyökvédős zakó lesz a legmenőbb szerelés. De az már a mindentudó lakótelepi nagyi fejében sem fordulhatott meg, hogy bő tíz évvel utolsó agyagküblije megformázása után huszonéves fiatalok teli torokból fogják üvölteni, hogy "Vágási Feri rules!".