Rácz Judit

A Magyar Értelmező Szótár szerint a brácsás az, „aki tud, vagy szokott brácsázni”. A 91 éves Konrád Györgyre ez a meghatározás csak a címben jelzett parafrázisban igaz – több mint nyolcvan éve, máig brácsázik, és alig van jelentős magyar zenei formáció, amiben ne játszott volna. Harminc éven át volt a Tátrai-vonósnégyes tagja. A humoráról is híres.

A nálunk még mindig csak kivételesen látható barokk operare­pertoár egy különleges darabjának, Hasse Siroe, Perzsia királya című operájának rendezőjeként üdvözölhetjük és címszereplőjeként hallhatjuk a Vígszínházban a magyar gyökerekkel is rendelkező énekest, aki a kasztrálásról és a stresszről is beszélt nekünk.

Az egyik legnagyobb barokk hegedűst gyakran láthatjuk Budapesten: Vashegyi Györgynek sikerült rendszeressé tennie Simon Standage koncertmesteri működését az Orfeo zenekarnál. Ez nagyon sok mesterkurzussal felér, amire a jelenleg forráshiány miatt tetszhalott zeneakadémiai régizene-tanszék már nem tudja meghívni.

Rigában született, a Szovjetuniót 1980-ban hagyta el. Saját bevallása szerint talán éppen a David Ojsztrahhal közös budapesti koncertjével indult sokfelé ágazó nemzetközi karrierje. Lapzártánk után, május 8-án játssza a Művészetek Palotájában, a Concerto Budapesttel és Keller András vezényletével Szofija Gubajdulina Impromptujét, Alfred Schnittke IV. hegedűversenyét.

A világhírű angol tenorénekes a 18. századi boszorkányságról írta doktori disszertációját. A történészi attitűd feltűnik a beszélgetésünkben is, amit betegsége miatt húsz percre kellett korlátozni. Decemberi zeneakadémiai koncertjét azonban nem ő, hanem a közönség köhögte végig.

A nemzetközi Bartók-kutatás doyenje és Haydn-specialista szerint a zenetudománynak a zenei előadást kell szolgálnia. S ha az általa alapított Bartók-összkiadás megjelenéséig még sokat kell is aludni, annak is ez lesz a célja.

A jövőre negyven éve játszó kvartettjéből ki kellett lépnie. Kétszer is lemezre vette Bartók hat vonósnégyesét. Sikeres karmester, keresett tanár. Legfőképpen: muzsikus.

A muzsikust a közönséggel összekapcsoló láncolatban számos közvetítő keresi a kenyerét. Kik ők, mi a dolguk, és hogyan működik a koncertpiac? Hogyan talál egymásra a klasszikus zene és a közönség?

Johann Sebastian Bach és Mozart, a barokk zene és a bécsi klasszikusok között félúton kialakult egy újfajta, önálló zenei stílus. A 18. századi Berlin lenyűgöző zenei életét a korszak világhírű specialistájával fedezzük fel. A legidősebb Bach fiú és az elfelejtett géniuszok mellett szó lesz II. Frigyes porosz király fuvolajátékáról és lefejezési szokásairól is.

Bő éve, 2013 márciusában nyitott a Budapest Music Center. Gyorsmérleget készítettünk az intézmény vezetőjével és a ház tulajdonosával.

A zeneszerző megírja a zenét, a muzsikus eljátssza egy hangszeren - eddig még követhető. De mit csinál a karmester? A laikus, ámde érdeklődő koncertjárók képviseletében olyan kérdéseket is feltettünk, amilyeneket általában nem merünk, nehogy butának tűnjünk.

Fesztiválból csak Magyarországon évente ezernél több van, ha a Szilvásgombóc Napoktól a Múzeumok Éjszakájáig mindent beleszámolunk. Ha ezt lélekarányosan felszorozzuk egy régióra vagy földrészre, nemcsak nagy számot, de hallatlan sokszínűséget is kapunk, még a komolyzenei fesztiválok terén is.