Szőnyei Tamás

A Botond elnevezésű, 18 karátos aranyórától a Honfoglalás című P. Mobil-lemez reneszánszáig 1996 minden ízében a millecentenárium éve volt. Országszerte ezernyi kulturális rendezvényt szenteltek az évfordulónak, s aki ott volt, állítja: leghangulatosabbra a kis közösségek ünnepei sikerültek. Amit viszont nagyobb szabásúnak képzeltek el a szervezők, az inkább visszafelé sült el.

A múlt héten keserű szájízű békekötéssel végződött a filmes szakma évi rendes belharca: a budapesti művészmozik támogatása gyakorlatilag pontosan úgy történik majd a jövőben, ahogy azt a főváros tulajdonában lévő Budapest Film Rt. elképzelte, s amit az artmozihálózat egyes képviselői és szövetségeseik a nyilvánosságot is igénybe véve megpróbáltak kibekkelni.

Október elseje óta a koncertek és mozgásszínházi estek Petőfi Csarnok-beli szervezésében rutint szerzett Szabó György vezeti az FMK-t azzal a Fővárosi Önkormányzat által elviekben támogatott szándékkal, hogy a 35. évén tavaly túlevickélt klubot a múltból a jövőbe vezesse, fejlessze korszerű, kortárs művészeti központtá. Öt éve van rá. Első lépésként az egész kócerájnak ott kéne hagynia a patinás Andrássy úti villát egy még lepattantabb trafóházért, a ferencvárosi Liliom utcában.

Tavaly ilyenkor, a Parlament előtti diáksztrájk-kemping idején egy ország ismerte meg a kormánnyal kötött kompromisszumba belebukott HÖKOSZ-vezér, Szabó László kötött pulóverét és kockás zakóját. A megállapodást és a tandíj intézményét eleve elutasító diákok által ezután életre hívott szervezet, a MEFHOSZ most október elsejére hirdetett tüntetést a kormány legutóbbi tandíjrendelete ellen, miközben az egyetemek és főiskolák a felsőoktatási törvény nyári módosításával előállt helyzethez próbálnak alkalmazkodni.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia által két éve kiírt pályázatra, a hazai kortárs magyar irodalom történetének megírására csak fütyült a "szakma": mindössze egyetlen, amatőrnek minősíthető munka készült el. A kudarc lehetséges okait Domokos Mátyás, az irodalmi akadémia ügyvezető elnöke találgatja.

László Károly kollekciója - vagyis annak körülbelül egyharmada - tölti meg október 6-ig a Műcsarnok összes termét. A Pécsről a svájci Baselbe származott gyűjtő, aki szívesebben nevezi magát "halmozónak", és aki Hans Arptól Kassák Lajoson át Allen Ginsbergig és William Burroughsig számos híres művész társaságában szívta elmaradhatatlan szivarját, a kincsek végleges Magyarországra költöztetése előkészítésének tekinthető kiállítás megnyitása alkalmából beszélt életéről a Narancsnak.

A kiállítást most már végleg és teljesen leszedték, új lapot nyitottak a vendégkönyvben, de ez a dolog - ahol művészet, cenzúra, hadtörténet, vitézség, történelem és aktuálpolitika kérdései ütköztek egymással - nem múlt el, és megjósolható: két évig még, a következő választásig biztosan elő-előjön majd, olyankor, amikor arról lesz szó, kik hogyan és merre kormányozzanak ebben az 1100 éve elfoglalt hazában.

Szőnyei Tamás

Szőnyei Tamás

Télen, amikor Lou Reed Közép-Európának szánt prágai interjúnapján a magyar sajtónak is jutott hely, még csak sejteni lehetett, hogy ha emberünk turnéra szánja el magát új lemezével, akkor Budapest is megkapja a magáét.

Két állat (mackó és kutya) címmel közösen állítja ki munkáit a Dovin Galériában Kelemen Károly, övé a mackó, és El Kazovszkij, övé a kutya - meg a szó.

Miközben a minőségi, magyar irodalmat és társadalomtudományi műveket kiadó kis elitműhelyek százezer forintokért pályázgatnak, a könyves szakma nemzetközi nagymenői szépen, szisztematikusan belakják a milliós pozíciókat.