Miért van lépéskényszerben Európa, és miért van szüksége elrettentő katonai erőre?
Nem is feltétlenül Ukrajna, hanem Oroszország miatt, amelyre a kontinens számos állama fenyegetésként tekint.
Tálas Péter
Tálas Péter cikkei
Teher alatt
Arról, hogy a háború milyen pontos következményekkel jár Ukrajna határaira és állami létére nézve, kevés biztosat tudunk állítani az orosz agresszió negyedik hónapjában. Ezt akár pozitív fejleménynek is tekinthetjük, hiszen azt jelenti, hogy az orosz hadsereg eddig nem volt képes megtörni az ellenállást, elfoglalni és csatlós állammá tenni Ukrajnát, s a beloruszhoz hasonlóan az orosz birodalmi politika foglyává tenni az ukrán nemzetet.
Tálas Péter: Az Ukrajna elleni háború és az új globális rend
Milyen következményekkel járhat az orosz agresszió az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Kínára nézve?
Győzelmi kényszer
Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.
Harc a pólusokért
Az orosz–ukrán háború a poszthegemoniális nemzetközi hatalmi rend konfliktusai közé illeszkedik – az olyan, a fennálló hatalmi status quót megkérdőjelező konfliktusok sorába, mint a 2008. augusztusi grúz–orosz háború, Kínának a Dél-kínai-tengeren zajló mesterséges szigetépítési projektje és Tajvan körüli katonai aktivitása, a Krím félsziget 2014-es orosz annexiója és a kelet-ukrajnai szeparatizmus moszkvai támogatása, vagy Oroszország 2015-ös bekapcsolódása a szíriai polgárháborúba.
Kinek a gondja lesz a hátrahagyott Afganisztán?
Az Amerika utáni Afganisztánt olyan nagyhatalmaknak kellene kezelniük, amelyek közül egyedül egyik sem rendelkezik az Egyesült Államok súlyával és képességeivel. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő elemzése.
Fontoskodási sorrend
Tíz kelet-közép-európai ország 21 politikai személyisége 2009. július 15-én nyílt levéllel fordult Barack Obama adminisztrációjához. A kritikus hangütésű dokumentum aláírói között hét egykori államelnököt találunk, egy volt miniszterelnököt, kilenc volt minisztert, illetve államtitkárt, továbbá nagyköveteket és kutatókat. A Narancs múlt heti vezércikkében (Atlantista Pisták, 2009. július 30.) szépen meg is dicsérte őket.
De miért is?
Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva
Medvegyev orosz elnök lapzártánkra, kedd délre volt szíves időzíteni bejelentését, miszerint Moszkva leállította grúziai hadjáratát ("az agresszort megbüntettük"). Mi volt ez, ha vége van egyáltalán?
Amerikai rakétavédelem Kelet-Európában - Hogy tartsuk a jó Iránt
December 13-án - Washington, Párizs és Moszkva után - Budapesten tartják azoknak az amerikai-orosz tárgyalásoknak az újabb fordulóját, melyek témája az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek tervezett közép-európai telepítése. Vajon közeledik-e Washington és Moszkva álláspontja az egyre több sebből vérző amerikai törekvések ügyében? A szakértők többsége szkeptikus.
NATO-csúcs: Férfiak ötven fölött
Az elmúlt héten Washingtonban az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetői politikai értelemben a kapuzárás előtti pániktól szenvedő férfiakhoz voltak hasonlatosak. Csinálnák, de nemigen akar sikerülni, és mivel nemigen akar sikerülni, egyre jobban akarják csinálni. De mindenképpen úgy tesznek, mint akik csinálják. (Vagy legalábbis mint akik nagyon akarják csinálni.)
Szegényebb színház (Jerzy Grotowski halála után)
Január 14-én reggel az olaszországi Pontederában meghalt egy szakállas pasas. Egy lengyel. Egy színházi rendező. 65 éves volt, és már hosszú hónapok óta igen súlyos beteg. Ez a szakállas pasas, orrán egy a 60-as évekből ittfelejtett fekete keretes SZTK-szemüveggel, a XX. századi színházművészet talán legnagyobb hatású alakja volt. Olyan figura, aki már életében legendává vált, pedig alig több mint tucatnyi rendezés fűződik a nevéhez. Jerzy Grotowskinak hívták.