Tálas Péter

Győzelmi kényszer

Az Ukrajna elleni háború és Európa biztonsága

  • Tálas Péter
  • 2022. május 4.

Publicisztika

Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.

(A két tervezetről, melyek az „Egyezmény az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció közötti biztonsági garanciákról” és a „Megállapodás az Oroszországi Föderáció és a NATO tagállamai biztonságának szavatolására irányuló intézkedésekről” címet viselik, lásd cikkünket: Putyin ultimátuma, Magyar Narancs, 2022. január 13.)

Az amerikai–orosz szerződéstervezet például visszamenőleges hatállyal megtiltotta volna atomfegyverek telepítését a nemzeti határokon kívülre. Vagyis az amerikai atomfegyverek európai leszerelését és kivonását követelte, miközben nem zárta ki, hogy orosz atomfegyverek jelenjenek meg a kalinyingrádi exklávé területén vagy a Krímben. Mi több, a dokumentum szerint a feleknek tartózkodniuk kellett volna saját fegyveres erőik és fegyverzetük telepítésétől azokon a területeken is, amelyeket a másik fél a saját biztonságára nézve fenyegetésként érzékelhet. A NATO-val kötendő megállapodástervezet pedig visszamenőleges hatállyal megtiltott volna minden, 1997. május utáni csapattelepítést (NATO- és nem NATO-országba egyaránt) valamennyi olyan NATO-tagállamnak, amely ezen időpont előtt tagja volt a szövetségnek. Vagyis az oroszok felszámoltatták volna például a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében kialakított rotációs jelenlétet, amelyről a szövetség csúcstalálkozóin – válaszul a Krím annexiójára és a kelet-ukrajnai szeparatizmus orosz támogatására – annak idején konszenzussal döntöttek a tagállamok.

E követelések abból indultak ki, hogy a Nyugat a hidegháborús győzelem lelkesedéséből fakadóan rosszul mérte fel lehetőségeit, és figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit, legfőképpen Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a német újraegyesítés alkalmával tett, a NATO-ra vonatkozó szóbeli ígéreteket. S mivel a jelenlegi orosz vezetés úgy látja, hogy az Egyesült Államok egypólusú pillanata a végéhez közeledik, Moszkva – úgy is, mint a multipoláris világrend egyik pólusának vezetője – határozottan javasolja helyreállítani a korábbi nemzetközi hatalmi rendet. (Az orosz–ukrán háború globális rendre gyakorolt várható hatásairól lásd szerzőnk előző cikkét: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. – a szerk.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.