Tálas Péter

Győzelmi kényszer

Az Ukrajna elleni háború és Európa biztonsága

  • Tálas Péter
  • 2022. május 4.

Publicisztika

Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.

(A két tervezetről, melyek az „Egyezmény az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció közötti biztonsági garanciákról” és a „Megállapodás az Oroszországi Föderáció és a NATO tagállamai biztonságának szavatolására irányuló intézkedésekről” címet viselik, lásd cikkünket: Putyin ultimátuma, Magyar Narancs, 2022. január 13.)

Az amerikai–orosz szerződéstervezet például visszamenőleges hatállyal megtiltotta volna atomfegyverek telepítését a nemzeti határokon kívülre. Vagyis az amerikai atomfegyverek európai leszerelését és kivonását követelte, miközben nem zárta ki, hogy orosz atomfegyverek jelenjenek meg a kalinyingrádi exklávé területén vagy a Krímben. Mi több, a dokumentum szerint a feleknek tartózkodniuk kellett volna saját fegyveres erőik és fegyverzetük telepítésétől azokon a területeken is, amelyeket a másik fél a saját biztonságára nézve fenyegetésként érzékelhet. A NATO-val kötendő megállapodástervezet pedig visszamenőleges hatállyal megtiltott volna minden, 1997. május utáni csapattelepítést (NATO- és nem NATO-országba egyaránt) valamennyi olyan NATO-tagállamnak, amely ezen időpont előtt tagja volt a szövetségnek. Vagyis az oroszok felszámoltatták volna például a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében kialakított rotációs jelenlétet, amelyről a szövetség csúcstalálkozóin – válaszul a Krím annexiójára és a kelet-ukrajnai szeparatizmus orosz támogatására – annak idején konszenzussal döntöttek a tagállamok.

E követelések abból indultak ki, hogy a Nyugat a hidegháborús győzelem lelkesedéséből fakadóan rosszul mérte fel lehetőségeit, és figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit, legfőképpen Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a német újraegyesítés alkalmával tett, a NATO-ra vonatkozó szóbeli ígéreteket. S mivel a jelenlegi orosz vezetés úgy látja, hogy az Egyesült Államok egypólusú pillanata a végéhez közeledik, Moszkva – úgy is, mint a multipoláris világrend egyik pólusának vezetője – határozottan javasolja helyreállítani a korábbi nemzetközi hatalmi rendet. (Az orosz–ukrán háború globális rendre gyakorolt várható hatásairól lásd szerzőnk előző cikkét: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. – a szerk.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.