Tálas Péter

Győzelmi kényszer

Az Ukrajna elleni háború és Európa biztonsága

  • Tálas Péter
  • 2022. május 4.

Publicisztika

Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.

(A két tervezetről, melyek az „Egyezmény az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció közötti biztonsági garanciákról” és a „Megállapodás az Oroszországi Föderáció és a NATO tagállamai biztonságának szavatolására irányuló intézkedésekről” címet viselik, lásd cikkünket: Putyin ultimátuma, Magyar Narancs, 2022. január 13.)

Az amerikai–orosz szerződéstervezet például visszamenőleges hatállyal megtiltotta volna atomfegyverek telepítését a nemzeti határokon kívülre. Vagyis az amerikai atomfegyverek európai leszerelését és kivonását követelte, miközben nem zárta ki, hogy orosz atomfegyverek jelenjenek meg a kalinyingrádi exklávé területén vagy a Krímben. Mi több, a dokumentum szerint a feleknek tartózkodniuk kellett volna saját fegyveres erőik és fegyverzetük telepítésétől azokon a területeken is, amelyeket a másik fél a saját biztonságára nézve fenyegetésként érzékelhet. A NATO-val kötendő megállapodástervezet pedig visszamenőleges hatállyal megtiltott volna minden, 1997. május utáni csapattelepítést (NATO- és nem NATO-országba egyaránt) valamennyi olyan NATO-tagállamnak, amely ezen időpont előtt tagja volt a szövetségnek. Vagyis az oroszok felszámoltatták volna például a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében kialakított rotációs jelenlétet, amelyről a szövetség csúcstalálkozóin – válaszul a Krím annexiójára és a kelet-ukrajnai szeparatizmus orosz támogatására – annak idején konszenzussal döntöttek a tagállamok.

E követelések abból indultak ki, hogy a Nyugat a hidegháborús győzelem lelkesedéséből fakadóan rosszul mérte fel lehetőségeit, és figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit, legfőképpen Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a német újraegyesítés alkalmával tett, a NATO-ra vonatkozó szóbeli ígéreteket. S mivel a jelenlegi orosz vezetés úgy látja, hogy az Egyesült Államok egypólusú pillanata a végéhez közeledik, Moszkva – úgy is, mint a multipoláris világrend egyik pólusának vezetője – határozottan javasolja helyreállítani a korábbi nemzetközi hatalmi rendet. (Az orosz–ukrán háború globális rendre gyakorolt várható hatásairól lásd szerzőnk előző cikkét: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. – a szerk.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.