Tálas Péter

Győzelmi kényszer

Az Ukrajna elleni háború és Európa biztonsága

  • Tálas Péter
  • 2022. május 4.

Publicisztika

Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.

(A két tervezetről, melyek az „Egyezmény az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció közötti biztonsági garanciákról” és a „Megállapodás az Oroszországi Föderáció és a NATO tagállamai biztonságának szavatolására irányuló intézkedésekről” címet viselik, lásd cikkünket: Putyin ultimátuma, Magyar Narancs, 2022. január 13.)

Az amerikai–orosz szerződéstervezet például visszamenőleges hatállyal megtiltotta volna atomfegyverek telepítését a nemzeti határokon kívülre. Vagyis az amerikai atomfegyverek európai leszerelését és kivonását követelte, miközben nem zárta ki, hogy orosz atomfegyverek jelenjenek meg a kalinyingrádi exklávé területén vagy a Krímben. Mi több, a dokumentum szerint a feleknek tartózkodniuk kellett volna saját fegyveres erőik és fegyverzetük telepítésétől azokon a területeken is, amelyeket a másik fél a saját biztonságára nézve fenyegetésként érzékelhet. A NATO-val kötendő megállapodástervezet pedig visszamenőleges hatállyal megtiltott volna minden, 1997. május utáni csapattelepítést (NATO- és nem NATO-országba egyaránt) valamennyi olyan NATO-tagállamnak, amely ezen időpont előtt tagja volt a szövetségnek. Vagyis az oroszok felszámoltatták volna például a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében kialakított rotációs jelenlétet, amelyről a szövetség csúcstalálkozóin – válaszul a Krím annexiójára és a kelet-ukrajnai szeparatizmus orosz támogatására – annak idején konszenzussal döntöttek a tagállamok.

E követelések abból indultak ki, hogy a Nyugat a hidegháborús győzelem lelkesedéséből fakadóan rosszul mérte fel lehetőségeit, és figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit, legfőképpen Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a német újraegyesítés alkalmával tett, a NATO-ra vonatkozó szóbeli ígéreteket. S mivel a jelenlegi orosz vezetés úgy látja, hogy az Egyesült Államok egypólusú pillanata a végéhez közeledik, Moszkva – úgy is, mint a multipoláris világrend egyik pólusának vezetője – határozottan javasolja helyreállítani a korábbi nemzetközi hatalmi rendet. (Az orosz–ukrán háború globális rendre gyakorolt várható hatásairól lásd szerzőnk előző cikkét: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. – a szerk.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.