Tálas Péter

Harc a pólusokért

Az Ukrajna elleni háború és az új globális rend

  • Tálas Péter
  • 2022. április 13.

Publicisztika

Az orosz–ukrán háború a poszthegemoniális nemzetközi hatalmi rend konfliktusai közé illeszkedik – az olyan, a fennálló hatalmi status quót megkérdőjelező konfliktusok sorába, mint a 2008. augusztusi grúz–orosz háború, Kínának a Dél-kínai-tengeren zajló mesterséges szigetépítési projektje és Tajvan körüli katonai aktivitása, a Krím félsziget 2014-es orosz annexiója és a kelet-ukrajnai szeparatizmus moszkvai támogatása, vagy Oroszország 2015-ös bekapcsolódása a szíriai polgárháborúba.

Ezen vállalkozások mindegyike az Egyesült Államok által korábban kialakított helyi status quo megváltoztatását célozta, abban bízva, hogy Amerika képességeinek relatív gyengülése és stratégiai érdeklődésének változása lehetővé teszi a kiszorítását, legalább a status quót megkérdőjelező nagyhatalmak közvetlen környezetéből. Ebből a szempontból az orosz–ukrán háború tétje korántsem csupán Ukrajna jövője, hanem az is, hogy e háború hoz-e, s ha igen, mekkora fordulatot hoz a nemzetközi rendszerben.

 

Mire képes az orosz haderő?

Geopolitikai szempontból Ukrajnára eredetileg két ok miatt lett volna szüksége Oroszországnak. Egyrészt ütközőzónaként az orosz biztonságpercepcióban fenyegetésként megjelenített NATO- és EU-bővítésekkel szemben, másrészt – 2014 előtt – a Moszkva által létrehozni tervezett Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként. Az első esetben Moszkva az orosz stratégiai hagyományoknak megfelelő módon reagált az Oroszországot érő feltételezett kihívásra – hiszen Moszkva rendre katonai-politikai eszközökkel hozott létre ilyen zónát Európával, illetve a Nyugattal szemben. (Ilyen volt 1949 és 1991 között a KGST és 1955-től a Varsói Szerződés, s ilyen ma a Fehéroroszországgal fennálló államszövetség.) A második esetben pedig a gazdasági integráció értelmének megkérdőjeleződését vélte felfedezni az orosz vezetés azzal, ha Ukrajna kimarad az Eur­ázsiai Gazdasági Unióból. Bár ma már kétségtelenül paradoxnak hathat az az állítás, hogy az orosz vezetés gazdasági célok miatt pusztítja el Ukrajna gazdaságát, ne feledjük, hogy az orosz–ukrán konfliktus 2014-ben eredetileg Ukrajna EU-s társulási szerződése miatt robbant ki. Ezekhez képest Vlagyimir Putyinnak a Szovjetunióhoz való nosztalgikus viszonya másodlagos, az erre való hivatkozás sokkal inkább az orosz birodalmi nemzettudat erősítésének egyfajta kommunikációs közhelye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.