Tálas Péter

Teher alatt

Ukrajna jövőjéről

  • Tálas Péter
  • 2022. június 8.

Publicisztika

Arról, hogy a háború milyen pontos következményekkel jár Ukrajna határaira és állami létére nézve, kevés biztosat tudunk állítani az orosz agresszió negyedik hónapjában. Ezt akár pozitív fejleménynek is tekinthetjük, hiszen azt jelenti, hogy az orosz hadsereg eddig nem volt képes megtörni az ellenállást, elfoglalni és csatlós állammá tenni Ukrajnát, s a beloruszhoz hasonlóan az orosz birodalmi politika foglyává tenni az ukrán nemzetet. 

(Az orosz–ukrán háború következményeinek globális és regionális szintjéről szerzőnk lapunk korábbi számaiban írt: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. és Győzelmi kényszer, Magyar Narancs, 2022. május 5.a szerk.)

Az orosz–ukrán háború kimenetelének forgatókönyvei ma jóval szélesebb skálán mozognak, mint négy hónapja, amikor szinte mindenki Ukrajna gyors vereségével számolt – kezdve a teljes orosz győzelemtől, azaz Ukrajna nagy részének megszállásától egészen a Krím ukrán visszavételéig, hogy csak a két szélsőséget említsem. A szakértőinek kikiáltott vélemények gyakran a megszólalók politikai érzelmeitől függenek. Ám a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározhatják a háború végkimenetelét, s ezzel Ukrajna jövőjét is, már ma is jól láthatók.

 

A háború és az ukrán nemzetépítés

Ritka az a pillanat, amikor egy nemzet és annak vezetése tudatában van annak, hogy történelmet ír – hogy intézményeket neveznek el majd róluk, s szobrokat állítanak a tiszteletükre. A háború ukrán szereplői ilyenek, hiszen az orosz agresszió elleni küzdelem ukrán szemmel nem kevesebb, mint a nemzet fennmaradásáért, önálló állami kereteinek megvédéséért folytatott nagy honvédő háború. Olyan, mint az 1848/49-es magyar szabadságharc volt, mint Horvátország és Bosznia küzdelme az 1991–1995 közötti posztjugoszláv háborúkban, vagy a Szovjetunió nagy háborúja a náci Németország ellen – azzal a pikantériával, hogy a mai konfliktusban az utóbbi szerepét Oroszország tölti be. Az 1991-ben önállóvá vált, vagyis a modern nemzetfejlődés mércéjével fiatalnak számító ukrán nemzet történelemszemlélete és emlékezetpolitikája szempontjából a háború generációkon át a legmeghatározóbb élmény lesz. Az ilyen nemzetépítő honvédő háború, amelyben a közösség, annak sok-sok tagja szívvel-lélekkel s hosszú időn át harcol, különleges esemény a nemzetek életé­ben. Az orosz–ukrán háború végkimenetelét döntően az ukrán ellenállási hajlandóság tartóssága határozza majd meg.

Az ukránok számára az orosz agresszió elleni küzdelem nem csupán államuk fennmaradása miatt kulcsfontosságú. Legalább ilyen lényeges az a hatása, amelyet az ukrán nemzet társadalmi, politikai és identitásbeli összetartozás-érzésére gyakorol. Történelmi értelemben ez akár fontosabb is lehet, mint a győzelem vagy a vereség. A mai ukrán vezetők akkor is a jövő generációinak történelmi hősei lesznek (s nem csupán Ukrajnában), ha a háborút elveszítik, de jól használják ki a helyzetet az ukrán társadalom kohéziójának tartós megerősítésére. Ez történt 1848/49 magyar főszereplőivel is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.