Tálas Péter

Teher alatt

Ukrajna jövőjéről

  • Tálas Péter
  • 2022. június 8.

Publicisztika

Arról, hogy a háború milyen pontos következményekkel jár Ukrajna határaira és állami létére nézve, kevés biztosat tudunk állítani az orosz agresszió negyedik hónapjában. Ezt akár pozitív fejleménynek is tekinthetjük, hiszen azt jelenti, hogy az orosz hadsereg eddig nem volt képes megtörni az ellenállást, elfoglalni és csatlós állammá tenni Ukrajnát, s a beloruszhoz hasonlóan az orosz birodalmi politika foglyává tenni az ukrán nemzetet. 

(Az orosz–ukrán háború következményeinek globális és regionális szintjéről szerzőnk lapunk korábbi számaiban írt: Harc a pólusokért, Magyar Narancs, 2022. április 14. és Győzelmi kényszer, Magyar Narancs, 2022. május 5.a szerk.)

Az orosz–ukrán háború kimenetelének forgatókönyvei ma jóval szélesebb skálán mozognak, mint négy hónapja, amikor szinte mindenki Ukrajna gyors vereségével számolt – kezdve a teljes orosz győzelemtől, azaz Ukrajna nagy részének megszállásától egészen a Krím ukrán visszavételéig, hogy csak a két szélsőséget említsem. A szakértőinek kikiáltott vélemények gyakran a megszólalók politikai érzelmeitől függenek. Ám a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározhatják a háború végkimenetelét, s ezzel Ukrajna jövőjét is, már ma is jól láthatók.

 

A háború és az ukrán nemzetépítés

Ritka az a pillanat, amikor egy nemzet és annak vezetése tudatában van annak, hogy történelmet ír – hogy intézményeket neveznek el majd róluk, s szobrokat állítanak a tiszteletükre. A háború ukrán szereplői ilyenek, hiszen az orosz agresszió elleni küzdelem ukrán szemmel nem kevesebb, mint a nemzet fennmaradásáért, önálló állami kereteinek megvédéséért folytatott nagy honvédő háború. Olyan, mint az 1848/49-es magyar szabadságharc volt, mint Horvátország és Bosznia küzdelme az 1991–1995 közötti posztjugoszláv háborúkban, vagy a Szovjetunió nagy háborúja a náci Németország ellen – azzal a pikantériával, hogy a mai konfliktusban az utóbbi szerepét Oroszország tölti be. Az 1991-ben önállóvá vált, vagyis a modern nemzetfejlődés mércéjével fiatalnak számító ukrán nemzet történelemszemlélete és emlékezetpolitikája szempontjából a háború generációkon át a legmeghatározóbb élmény lesz. Az ilyen nemzetépítő honvédő háború, amelyben a közösség, annak sok-sok tagja szívvel-lélekkel s hosszú időn át harcol, különleges esemény a nemzetek életé­ben. Az orosz–ukrán háború végkimenetelét döntően az ukrán ellenállási hajlandóság tartóssága határozza majd meg.

Az ukránok számára az orosz agresszió elleni küzdelem nem csupán államuk fennmaradása miatt kulcsfontosságú. Legalább ilyen lényeges az a hatása, amelyet az ukrán nemzet társadalmi, politikai és identitásbeli összetartozás-érzésére gyakorol. Történelmi értelemben ez akár fontosabb is lehet, mint a győzelem vagy a vereség. A mai ukrán vezetők akkor is a jövő generációinak történelmi hősei lesznek (s nem csupán Ukrajnában), ha a háborút elveszítik, de jól használják ki a helyzetet az ukrán társadalom kohéziójának tartós megerősítésére. Ez történt 1848/49 magyar főszereplőivel is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.