Szintet lépett a NER az alaptörvény-módosítással
Szerzőnk, Uitz Renáta jogász még a 15. módosítás elfogadása előtt vette sorra, milyen új társadalmi szerződést akar ezzel a Fidesz.
Szerzőnk, Uitz Renáta jogász még a 15. módosítás elfogadása előtt vette sorra, milyen új társadalmi szerződést akar ezzel a Fidesz.
Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon.
Tavaly nyáron Texas állam súlyosan megszigorította a művi terhességmegszakítás feltételeit: megtiltotta, hogy ilyen műtéteket végezzenek el, ha már kimutatható a magzati szívhang.
A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.
Nem okozott nagy meglepetést az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor a minap kimondta: ellentétes az EU működéséről szóló alapító szerződéssel, „ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.
A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.
A minap a lengyel alkotmánybíróság (AB) odaszólt az EU Bíróságának (EUB), hogy álljon le a lengyel kormány igazságszolgáltatási „reformjának” piszkálásával. Nehéz lenne ennél velősebben összefoglalni az eseményeket.