Uitz Renáta

A nagy visszatérés

Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Publicisztika

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon. 

Azt látszik igazolni, hogy széles politikai és társadalmi mozgósítással, és hellyel-közzel tisztességes demokratikus választáson leváltható egy olyan elnök is, aki komoly társadalmi támogatást élvez ugyan, de jobban érdekli a hatalom habzsolása, mint a demokratikus kormányzás. Ezt a benyomást erősíti a Demokrata Párt támogatottsága is a novemberi félidős kongresszusi választásokon az Egyesült Államokban.

Mindennek dacára a szélsőjobboldali pártok és illiberális politikai szereplők tartós társadalmi támogatottságát kár elvitatni. Elég csak Meloni olaszországi sikerére gondolni, vagy arra, hogy azért a brazil választók is a törvényhozás mindkét házának többségét és számos kormányzói széket Bolsonaróval szimpatizáló jelölteknek adták. A keresztény értékek nevében – vagy csak úgy, a trend hátán – az illiberális hatalomgyakorlási technikák kormányzati rutinná válnak, mintegy normalizálódnak szerte a világon. És Európába is vitathatatlanul megérkezett az összeesküvés-elméletekkel vegyes politikai erőszak szelleme.

De kezdjük a kályhánál.

A Bolsonaro-eset

Négy évvel ezelőtti beiktatásán Bolsonaro Orbán Viktor és Benjamin Netanyahu jelenlétében tett ígéretet arra, hogy felszabadítja Brazíliát a szocializmus, a felduzzasztott közigazgatás és a politikai korrektség elnyomása alól. Ebben a szellemben – és a katonai diktatúra iránti olthatatlan nosztalgiától vezérelve – Bolsonaro nyilvánosan támogatta a fegyveres önbíráskodást mint az önvédelem és a közrend fenntartásának eszközét, rendszeresen nyíltan fenyegette a munkájukat végző újságírókat és a független bíróságokat, a nőket és a szexuális kisebbségeket. Megválasztását követően nyugdíj- és közigazgatási reformmal, valamint a nagy állami cégek széles körű privatizációjával ígérte megtámogatni a gazdaságot. A 2022-es választások előtt nagylelkű szociális juttatásokkal és széles körű adócsökkentéssel igyekezett a választók kedvébe járni.

A korábbi kétszeres elnök, Lula 2019 novembere óta készült aktívan a politikai visszatérésre. Ekkor helyezte szabadlábra őt az ország legfelsőbb bírósága, bár Lula végleges felmentése a korrupciós vádak alól csak 2021 tavaszán érkezett meg. Bolsonaro a maga részéről idejekorán jelezte, hogy számára a választások tétje „a győzelem, a börtön vagy a halál”, és hozta a poszt-Trump-éra kötelezőjét is, amikor úton-útfélen jó előre megkérdőjelezte a közelgő választások tisztaságát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.