Uitz Renáta

A nagy visszatérés

Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Publicisztika

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon. 

Azt látszik igazolni, hogy széles politikai és társadalmi mozgósítással, és hellyel-közzel tisztességes demokratikus választáson leváltható egy olyan elnök is, aki komoly társadalmi támogatást élvez ugyan, de jobban érdekli a hatalom habzsolása, mint a demokratikus kormányzás. Ezt a benyomást erősíti a Demokrata Párt támogatottsága is a novemberi félidős kongresszusi választásokon az Egyesült Államokban.

Mindennek dacára a szélsőjobboldali pártok és illiberális politikai szereplők tartós társadalmi támogatottságát kár elvitatni. Elég csak Meloni olaszországi sikerére gondolni, vagy arra, hogy azért a brazil választók is a törvényhozás mindkét házának többségét és számos kormányzói széket Bolsonaróval szimpatizáló jelölteknek adták. A keresztény értékek nevében – vagy csak úgy, a trend hátán – az illiberális hatalomgyakorlási technikák kormányzati rutinná válnak, mintegy normalizálódnak szerte a világon. És Európába is vitathatatlanul megérkezett az összeesküvés-elméletekkel vegyes politikai erőszak szelleme.

De kezdjük a kályhánál.

A Bolsonaro-eset

Négy évvel ezelőtti beiktatásán Bolsonaro Orbán Viktor és Benjamin Netanyahu jelenlétében tett ígéretet arra, hogy felszabadítja Brazíliát a szocializmus, a felduzzasztott közigazgatás és a politikai korrektség elnyomása alól. Ebben a szellemben – és a katonai diktatúra iránti olthatatlan nosztalgiától vezérelve – Bolsonaro nyilvánosan támogatta a fegyveres önbíráskodást mint az önvédelem és a közrend fenntartásának eszközét, rendszeresen nyíltan fenyegette a munkájukat végző újságírókat és a független bíróságokat, a nőket és a szexuális kisebbségeket. Megválasztását követően nyugdíj- és közigazgatási reformmal, valamint a nagy állami cégek széles körű privatizációjával ígérte megtámogatni a gazdaságot. A 2022-es választások előtt nagylelkű szociális juttatásokkal és széles körű adócsökkentéssel igyekezett a választók kedvébe járni.

A korábbi kétszeres elnök, Lula 2019 novembere óta készült aktívan a politikai visszatérésre. Ekkor helyezte szabadlábra őt az ország legfelsőbb bírósága, bár Lula végleges felmentése a korrupciós vádak alól csak 2021 tavaszán érkezett meg. Bolsonaro a maga részéről idejekorán jelezte, hogy számára a választások tétje „a győzelem, a börtön vagy a halál”, és hozta a poszt-Trump-éra kötelezőjét is, amikor úton-útfélen jó előre megkérdőjelezte a közelgő választások tisztaságát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.