Uitz Renáta

A nagy visszatérés

Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Publicisztika

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon. 

Azt látszik igazolni, hogy széles politikai és társadalmi mozgósítással, és hellyel-közzel tisztességes demokratikus választáson leváltható egy olyan elnök is, aki komoly társadalmi támogatást élvez ugyan, de jobban érdekli a hatalom habzsolása, mint a demokratikus kormányzás. Ezt a benyomást erősíti a Demokrata Párt támogatottsága is a novemberi félidős kongresszusi választásokon az Egyesült Államokban.

Mindennek dacára a szélsőjobboldali pártok és illiberális politikai szereplők tartós társadalmi támogatottságát kár elvitatni. Elég csak Meloni olaszországi sikerére gondolni, vagy arra, hogy azért a brazil választók is a törvényhozás mindkét házának többségét és számos kormányzói széket Bolsonaróval szimpatizáló jelölteknek adták. A keresztény értékek nevében – vagy csak úgy, a trend hátán – az illiberális hatalomgyakorlási technikák kormányzati rutinná válnak, mintegy normalizálódnak szerte a világon. És Európába is vitathatatlanul megérkezett az összeesküvés-elméletekkel vegyes politikai erőszak szelleme.

De kezdjük a kályhánál.

A Bolsonaro-eset

Négy évvel ezelőtti beiktatásán Bolsonaro Orbán Viktor és Benjamin Netanyahu jelenlétében tett ígéretet arra, hogy felszabadítja Brazíliát a szocializmus, a felduzzasztott közigazgatás és a politikai korrektség elnyomása alól. Ebben a szellemben – és a katonai diktatúra iránti olthatatlan nosztalgiától vezérelve – Bolsonaro nyilvánosan támogatta a fegyveres önbíráskodást mint az önvédelem és a közrend fenntartásának eszközét, rendszeresen nyíltan fenyegette a munkájukat végző újságírókat és a független bíróságokat, a nőket és a szexuális kisebbségeket. Megválasztását követően nyugdíj- és közigazgatási reformmal, valamint a nagy állami cégek széles körű privatizációjával ígérte megtámogatni a gazdaságot. A 2022-es választások előtt nagylelkű szociális juttatásokkal és széles körű adócsökkentéssel igyekezett a választók kedvébe járni.

A korábbi kétszeres elnök, Lula 2019 novembere óta készült aktívan a politikai visszatérésre. Ekkor helyezte szabadlábra őt az ország legfelsőbb bírósága, bár Lula végleges felmentése a korrupciós vádak alól csak 2021 tavaszán érkezett meg. Bolsonaro a maga részéről idejekorán jelezte, hogy számára a választások tétje „a győzelem, a börtön vagy a halál”, és hozta a poszt-Trump-éra kötelezőjét is, amikor úton-útfélen jó előre megkérdőjelezte a közelgő választások tisztaságát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk