Uitz Renáta

A nagy visszatérés

Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Publicisztika

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon. 

Azt látszik igazolni, hogy széles politikai és társadalmi mozgósítással, és hellyel-közzel tisztességes demokratikus választáson leváltható egy olyan elnök is, aki komoly társadalmi támogatást élvez ugyan, de jobban érdekli a hatalom habzsolása, mint a demokratikus kormányzás. Ezt a benyomást erősíti a Demokrata Párt támogatottsága is a novemberi félidős kongresszusi választásokon az Egyesült Államokban.

Mindennek dacára a szélsőjobboldali pártok és illiberális politikai szereplők tartós társadalmi támogatottságát kár elvitatni. Elég csak Meloni olaszországi sikerére gondolni, vagy arra, hogy azért a brazil választók is a törvényhozás mindkét házának többségét és számos kormányzói széket Bolsonaróval szimpatizáló jelölteknek adták. A keresztény értékek nevében – vagy csak úgy, a trend hátán – az illiberális hatalomgyakorlási technikák kormányzati rutinná válnak, mintegy normalizálódnak szerte a világon. És Európába is vitathatatlanul megérkezett az összeesküvés-elméletekkel vegyes politikai erőszak szelleme.

De kezdjük a kályhánál.

A Bolsonaro-eset

Négy évvel ezelőtti beiktatásán Bolsonaro Orbán Viktor és Benjamin Netanyahu jelenlétében tett ígéretet arra, hogy felszabadítja Brazíliát a szocializmus, a felduzzasztott közigazgatás és a politikai korrektség elnyomása alól. Ebben a szellemben – és a katonai diktatúra iránti olthatatlan nosztalgiától vezérelve – Bolsonaro nyilvánosan támogatta a fegyveres önbíráskodást mint az önvédelem és a közrend fenntartásának eszközét, rendszeresen nyíltan fenyegette a munkájukat végző újságírókat és a független bíróságokat, a nőket és a szexuális kisebbségeket. Megválasztását követően nyugdíj- és közigazgatási reformmal, valamint a nagy állami cégek széles körű privatizációjával ígérte megtámogatni a gazdaságot. A 2022-es választások előtt nagylelkű szociális juttatásokkal és széles körű adócsökkentéssel igyekezett a választók kedvébe járni.

A korábbi kétszeres elnök, Lula 2019 novembere óta készült aktívan a politikai visszatérésre. Ekkor helyezte szabadlábra őt az ország legfelsőbb bírósága, bár Lula végleges felmentése a korrupciós vádak alól csak 2021 tavaszán érkezett meg. Bolsonaro a maga részéről idejekorán jelezte, hogy számára a választások tétje „a győzelem, a börtön vagy a halál”, és hozta a poszt-Trump-éra kötelezőjét is, amikor úton-útfélen jó előre megkérdőjelezte a közelgő választások tisztaságát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.