Ám a szuverenitásvédelmi látványszínház takarásában sikerült útnak indítani egy olyan manővert is, amely korábban nem látott módon áshatja alá az EU politikai közösségének közjogi alapjait. Igazi újításról beszélünk, amelynek a puszta léte is bizonyítja, hogy az illiberális demokrácia mérnökei gyorsan tanulnak, és nyomás alatt kiemelkedően kreatívak tudnak lenni.
De kezdjük a kályhánál.
Befolyásolni szigorúan tilos!
Kocsis Máté szeptemberi sejtelmes beharangozója „szuverenitási” törvénycsomagot ígért. Ekkor csak a célt osztotta meg velünk, hogy ti. „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják hazánkat”. Részleteket nem árult el, de felvillantotta az Alaptörvény és a Btk. módosításának lehetőségét is. Annyit azért hozzátett, hogy igaziból azon dolgoznak, hogy „kicsit borsot törjenek” a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá.
Ennek alapján csak találgatni lehetett, hogy pontosan miben is sántikál a kormány, hiszen a szuverenitás varázsszava látszólag a semmiből jött. November végén aztán az is kiderült, hogy miért is dobálózott a „dollárbaloldal” műszóval heteken át a nemzet eleje. A parlament elé terjesztett „szuverenitásvédelmi” csomagba a szeptemberi ígérethez híven került egy Alaptörvény-módosítás is, sorban a tizenkettedik. A terméket a kormányzati elvárásnak megfelelően minimális módosításokkal december 12-én el is fogadta a törvényhozás. Így a miniszterelnök immár alaptörvényi és törvényi szuverenitásvédelemmel pimpelt vértezetben nézhetett Európa szemébe a magyar nemzeti érdek és önazonosság védelmében. A törvényből sejteni lehetett, hogy a szokásosnál is elszántabb vétójátszmával igyekeznek majd valamelyik keretből kicsikarni némi pénzt, amit az Európai Bizottság jogállamisági és emberi jogi fenntartások miatt tart vissza a kormánytól.
A szuverenitásvédelmi törvényben majd’ egyoldalas bevezető segít az érdeklődőnek eligazodni a technikai részletszabályok között. A kormány ugyanis átfogó, mondhatni holisztikus szabályozási módszertant követ: az új törvény gondosan kiválasztott pontokon finomhangolja a jogrendszer egészét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – a szeptemberi beharangozóhoz híven – itt-ott módosítanak egy-egy jogszabályt (az Alaptörvényt, a Btk.-t és a választási eljárásról szóló törvényt), majd, hogy a módosítások biztosan elérjék a kívánt összhatást, a kormány új hivatalt is felállít.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
