Uitz Renáta

Kicsit mégis inkább zsarnokság

Mire lesz jó a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és mire nem?

Publicisztika

A magyar kormány a december közepi uniós csúcson, s az odáig vezető hetekben megpróbált hülyét csinálni a teljes európai politikai elitből. Ízlés kérdése, hogy a történet ukrán vagy magyar vonatkozásait tartjuk szégyenletesebbnek.

Ám a szuverenitásvédelmi látványszínház takarásában sikerült útnak indítani egy olyan manővert is, amely korábban nem látott módon áshatja alá az EU politikai közösségének közjogi alapjait. Igazi újításról beszélünk, amelynek a puszta léte is bizonyítja, hogy az illiberális demokrácia mérnökei gyorsan tanulnak, és nyomás alatt kiemelkedően kreatívak tudnak lenni.

De kezdjük a kályhánál.

Befolyásolni szigorúan tilos!

Kocsis Máté szeptemberi sejtelmes beharangozója „szuverenitási” törvénycsomagot ígért. Ekkor csak a célt osztotta meg velünk, hogy ti. „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják hazánkat”. Részleteket nem árult el, de felvillantotta az Alaptörvény és a Btk. módosításának lehetőségét is. Annyit azért hozzátett, hogy igaziból azon dolgoznak, hogy „kicsit borsot törjenek” a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá.

 
 
Nem ellened, érted
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Ennek alapján csak találgatni lehetett, hogy pontosan miben is sántikál a kormány, hiszen a szuverenitás varázsszava látszólag a semmiből jött. November végén aztán az is kiderült, hogy miért is dobálózott a „dollárbaloldal” műszóval heteken át a nemzet eleje. A parlament elé terjesztett „szuverenitásvédelmi” csomagba a szeptemberi ígérethez híven került egy Alaptörvény-módosítás is, sorban a tizenkettedik. A terméket a kormányzati elvárásnak megfelelően minimális módosításokkal december 12-én el is fogadta a törvényhozás. Így a miniszterelnök immár alaptörvényi és törvényi szuverenitásvédelemmel pimpelt vértezetben nézhetett Európa szemébe a magyar nemzeti érdek és önazonosság védelmében. A törvényből sejteni lehetett, hogy a szokásosnál is elszántabb vétójátszmával igyekeznek majd valamelyik keretből kicsikarni némi pénzt, amit az Európai Bizottság jogállamisági és emberi jogi fenntartások miatt tart vissza a kormánytól.

A szuverenitásvédelmi törvényben majd’ egyoldalas bevezető segít az érdeklődőnek eligazodni a technikai részletszabályok között. A kormány ugyanis átfogó, mondhatni holisztikus szabályozási módszertant követ: az új törvény gondosan kiválasztott pontokon finomhangolja a jogrendszer egészét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – a szeptemberi beharangozóhoz híven – itt-ott módosítanak egy-egy jogszabályt (az Alaptörvényt, a Btk.-t és a választási eljárásról szóló törvényt), majd, hogy a módosítások biztosan elérjék a kívánt összhatást, a kormány új hivatalt is felállít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.