Uitz Renáta

Kicsit mégis inkább zsarnokság

Mire lesz jó a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és mire nem?

Publicisztika

A magyar kormány a december közepi uniós csúcson, s az odáig vezető hetekben megpróbált hülyét csinálni a teljes európai politikai elitből. Ízlés kérdése, hogy a történet ukrán vagy magyar vonatkozásait tartjuk szégyenletesebbnek.

Ám a szuverenitásvédelmi látványszínház takarásában sikerült útnak indítani egy olyan manővert is, amely korábban nem látott módon áshatja alá az EU politikai közösségének közjogi alapjait. Igazi újításról beszélünk, amelynek a puszta léte is bizonyítja, hogy az illiberális demokrácia mérnökei gyorsan tanulnak, és nyomás alatt kiemelkedően kreatívak tudnak lenni.

De kezdjük a kályhánál.

Befolyásolni szigorúan tilos!

Kocsis Máté szeptemberi sejtelmes beharangozója „szuverenitási” törvénycsomagot ígért. Ekkor csak a célt osztotta meg velünk, hogy ti. „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják hazánkat”. Részleteket nem árult el, de felvillantotta az Alaptörvény és a Btk. módosításának lehetőségét is. Annyit azért hozzátett, hogy igaziból azon dolgoznak, hogy „kicsit borsot törjenek” a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá.

 
 
Nem ellened, érted
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Ennek alapján csak találgatni lehetett, hogy pontosan miben is sántikál a kormány, hiszen a szuverenitás varázsszava látszólag a semmiből jött. November végén aztán az is kiderült, hogy miért is dobálózott a „dollárbaloldal” műszóval heteken át a nemzet eleje. A parlament elé terjesztett „szuverenitásvédelmi” csomagba a szeptemberi ígérethez híven került egy Alaptörvény-módosítás is, sorban a tizenkettedik. A terméket a kormányzati elvárásnak megfelelően minimális módosításokkal december 12-én el is fogadta a törvényhozás. Így a miniszterelnök immár alaptörvényi és törvényi szuverenitásvédelemmel pimpelt vértezetben nézhetett Európa szemébe a magyar nemzeti érdek és önazonosság védelmében. A törvényből sejteni lehetett, hogy a szokásosnál is elszántabb vétójátszmával igyekeznek majd valamelyik keretből kicsikarni némi pénzt, amit az Európai Bizottság jogállamisági és emberi jogi fenntartások miatt tart vissza a kormánytól.

A szuverenitásvédelmi törvényben majd’ egyoldalas bevezető segít az érdeklődőnek eligazodni a technikai részletszabályok között. A kormány ugyanis átfogó, mondhatni holisztikus szabályozási módszertant követ: az új törvény gondosan kiválasztott pontokon finomhangolja a jogrendszer egészét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – a szeptemberi beharangozóhoz híven – itt-ott módosítanak egy-egy jogszabályt (az Alaptörvényt, a Btk.-t és a választási eljárásról szóló törvényt), majd, hogy a módosítások biztosan elérjék a kívánt összhatást, a kormány új hivatalt is felállít.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.