Uitz Renáta

Hogy jobban fájjon

A szívhangrendeletről

Publicisztika

Tavaly nyáron Texas állam súlyosan megszigorította a művi terhességmegszakítás feltételeit: megtiltotta, hogy ilyen műtéteket végezzenek el, ha már kimutatható a magzati szívhang.

A magyar kormány akkortájt már javában a választásra készült, és a nemzeti szuverenitást (történetesen épp’ a lengyelt) a Magyar Közlöny hasábjain védelmezte (az Európai Unióval szemben). Akkori cikkemben (lásd: Sorsod Texas, Magyar Narancs, 2021. szeptember 15.) azon gondolkodtam el, hogy vajon fenyeget-e a nemzetközi illiberális keresztény körökben oly népszerű abortuszszigorítás Magyarországon? Nos, csupán egy évet, 2022 szeptemberéig kellett arra várni, hogy „a magzati életfunkciók működésére utaló tényező” „egyértelműen azonosítható módon” történő bemutatása felbukkanjon a terhességmegszakítás feltételei között Magyarországon. Az eddigi szabályozást egy belügyminiszteri rendelet módosítja; az új irányelv szerint a terhessége megszakítását kérő nő számára meg kell mutatni a magzat ultrahangképét, a szívverését és a szívhangját. (A rendelet a terhesség megszakításához szükséges, és az állapotos nő által aláírandó „Kérőlap”-ba ezt a mondatot rögzítette: „A bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók létezésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.”)

E fordulat bő egy hónappal azután történt, hogy a magyar miniszterelnök az Amerikai Konzervatív Unió (CPAC) texasi konferenciájának sztárvendége volt.

Beszól az Európai Parlament

Erős, sűrű hete volt Magyarországnak a szeptember 12-én kezdődő. Ekkor, szeptember 12-én, hétfőn vitatta meg az Európai Parlament (EP) a magyar demokrácia állapotáról szóló előterjesztését, s úgy találta, hogy hazánk jelen állapotában nem tekinthető teljes értékű demokráciának. Az EP végül szeptember 15-én, csütörtökön elfogadott állásfoglalása hosszan tárgyalja a bírói függetlenség és számos alapvető jog, így a vallásszabadság, valamint az LMBT+ jogok védelmének gondos állami csorbítását. Utóbbi kérdésben az EP már 2021 júliusában is elítélte, hogy a magyar kormány „egyértelmű kísérletet [tett] az emberi jogi nyelvezet eszközként való felhasználására diszkriminatív politikák végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy ez ellentétes a nemzetközi emberi jogi elvekkel és normákkal”. Az EP újabb határozatában ezért is sürgeti az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladéktalanul és hatékonyan lépjenek fel a magyar kormány uniós alapértékeket sértő húzásaival szemben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.